Az elmúlt években hazánkban annyira felemelkedtek egy lakás fenntartásának költségei, hogy a víz-, gáz- és áramszámlákon sokszor öt számjegyű összegek szerepelnek. Ezek összeadva egy család számára komoly kiadást jelentenek, pedig akár nagyságrendekkel csökkenthető lenne a számla összege. Évi összesítésben egy família minimum egy házimozi-rendszerre valót meg tudna spórolni azzal, ha a lakóházakat - legyen szó bérházról, panellakásról vagy kertes házról - korszerű energiatakarékos módon építenék meg. Odafigyelve a hőszigetelésre, a megfelelő nyílászárókra és a tájolásra.
Mindezzel nem csupán az egyenként kevesebbet fizető tulajdonosok, lakók járnak jól, hanem mindenki. Ha csökken az energiafelhasználás, csökken az energia előállításával járó környezetszennyezés is. Tehát mindenki duplán nyer azzal, ha takarékoskodik. Egyébként is az a legolcsóbb energia, melyet fel sem használnak. Sajnos mi még messze vagyunk attól, hogy átlagos keresetű polgáraink a legmodernebb szigetelőanyagokkal tegyék abszolút környezetbaráttá otthonaikat. Ám az Egyesült Államokban már százezer dollárért - ez azért ott is sok pénz - olyan házat rittyentenek a fejünk fölé, ami szinte már semmit sem fogyaszt.
Az épület előre gyártott elemekből alig két nap alatt felállítható, lényegében egy légmentes burkolatú konstrukció. Fejlett, szerkezetileg szigetelt panel rendszerek, előre gyártott beton falak, hőszivattyús vízmelegítő, geotermikus energiát hasznosító rendszerek, napelemek, alkalmazkodó szellőzőrendszer, úgynevezett "hűvös" tető- és falborítás jellemzi, ami infravörös visszatükröző pigmenteket is tartalmaz. A fejlesztők hosszú távú célja, hogy a házak ne energiafogyasztók legyenek, hanem ha kis mértékben is, de előállítsák azt, illetve a borsos ár lecsökkentése.
A passzív házaknak is nevezett építményeket elkészültükkor túlnyomás alá helyezik és kívülről hőkamerával körbepásztázzák. Ahol szivárgást jelez a kamera ott, azonnal betömik a legkisebb rést is. A passzív házak lényege az, hogy télen a meleg, nyáron a pedig a hideg levegőt benn tartsák a falak között. Ezzel minimalizálják a fűtési és a hűtési költségeket, azonban a szellőztetést gépekkel kell megoldani. Ezek fogyasztanak ugyan energiát, viszont az előállítható napelemekkel.
A nálunk felépített házak inkább nevezhetők aktívnak, mint passzívnak. Magyarországon átlagban évi 1,4 gigajoule energia használódik el egy négyzetméter fűtésére, míg Nyugat-Európában mindössze 0,53 gigajoule használódik el ugyanerre. Ebben pedig nagy szerepe van a rossz nyílászáróknak és szigetelésnek.
Az Energia Központ a közelmúltban hosszú távú prognózist készített a hazai energiafelhasználás, az energiahordozó szerkezet és az energiatermelés 2020-ig várható alakulásáról. A szakértők véleménye szerint folytatódik az energiahordozó szerkezet lassú változása, tovább nő a villamosenergia-, távhőtermelésre, valamint fűtési célra használt gázfogyasztás. Eközben a prognózis a hazai energiaforrások lassú kimerülésével, a kőolaj- és földgáztermelés csökkenésével számol. A Magyar Energia Hivatal adatai szerint a fűtési energia felhasználása Magyarországon csaknem háromszor akkora, mint az unió fejlett országaiban.
