Szegedi katicabogár
2013/08/01 16:48
2578 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Sokan nem hinnék, hogy a ma a játékboltokban is kapható robotkutyák és -dinók elődjeinek egyik legkiemelkedőbb példánya a Szegeden tudományos célokra megépített Katicabogár volt. A műállatra ma is rengetegen kíváncsiak, például 2011-ben a londoni Science Museum robotfesztiválján mutatkozott be.

Robotok és a pavlovi feltételes reflex

A szegedi műállat ötlete Király József pszichológus felvetése alapján született meg 1955 végén részben nyugati példák mintájára, mint Timothy, a műteknőc hatására. Hosszas megbeszélések után alakult ki a terv: olyan állatot építenek, amely képes a Pavlov által leírt feltételes reflex modellezésére. Kalmár László munkatársa, Muszka Dániel vállalta el a megvalósítást, 1956-57-ben megtervezte és meg is építette. A szegedi egyetem Lélektani Intézete által megadott program szerint működő „lény" a hatvanas években a tévében is szerepelt, szinte a szegedi programozói iskola kabalaállatává vált. Idővel sajnos tönkrement, például lakkozott papírmasé háta összetöredezett, csövei kiégtek.

katica2

Hogyan működik?

A megépítésekor kitűzött cél a fototropizmus, a kondicionálhatóság és egy védekező, feltétlen reflex gépi rekonstruálása és bemutatása volt. Maga a Katica elektronikája egy 60 cm hosszú, 40 cm széles, 25 cm magas, hétpettyes katicát formázó héj alatt került kialakításra.

3 gumikeréken mozog, amiből a két elsőt autóból kiszerelt ablaktörlő motorok hajtanak meg. A harmadik kerék szabadon forgó bolygókerék. A kialakítás miatt nem képes tolatni.

Bekapcsolás után a bogár szemei halvány világítással jelzik, hogy éber. Ha hangot hall vagy fény éri, akkor a szemei teljes erővel világítanak, jelezvén, hogy az ingert érzékeli.

Az elejébe beépített 3 fotocella segítségével érzékeli a fényt és mozogni kezd minden más inger nélkül, azaz így mutatja be a feltétlen reflexet. Ha az egyik oldalérzékelőt éri a fény, akkor igyekszik követni, azaz abba az irányba elfordul, amit úgy ér el, hogy az azonos oldalon lévő motor áll, a másik oldali viszont működik. Ha megszűnik a fény, akkor megáll.

A pöttyei alá és az orrába épített mikrokapcsolók révén viszont meg tud rettenni: ha bármelyiküket nyomás éri, egy relét hoznak működésbe, ami zárja a hangadó áramkört. A hátán lévő hosszú kapcsoló megsimogatásával lehet újra megnyugtatni, azaz a relét kikapcsolni. Addig a szemeit behunyja, azaz nem világítanak és síró, morgó hangot ad, és ami különösen fontos: amit megtanult, azt el is felejti ijedtében. A simogatás után sem válik azonnal aktívvá: egy kis ideig nem reagál se a fényre, se a hangra, kivár egy rövid ideig, aminek technikai oka is van: az elektroncsöveket újra fel kell fűteni.

A tanulási folyamat bemutatásához szükséges a hallás. Nagyjából a 440 Hz-es hangot hallva fény érzékelése közben egy kondenzátora elkezd feltöltődni. Ha a tanítás kellő ideig történik, akkor egy bizonyos töltésszint felett már nem is kell megvilágítani, a hangra is elindul előre. Ha hosszabb ideig nem éri fény, akkor viszont idővel elfelejti a tanultakat, azaz kisül a kondenzátor, újra nem jön mozgásba a hangra, jóllehet szemeit villogtatva mutatja, hogy hallja a hangot.

Az eredeti modellt egy hosszabb hálózati kábelen keresztül látták el árammal, ugyanis a korabeli akkumulátorok vagy nagy méretükkel vagy alacsony teljesítményükkel nem voltak alkalmasak a beépítésre.

Utódok

A műállat annyira sikeres volt itthon, hogy az egyik külkereskedelmi vállalat másolatot kért róla, és azután több éven át a külföldi vásárokban, kiállításokon is bemutatták, mint a magyar tudomány kiemelkedő eredményét.

A készítés 50 éves évfordulójának közeledtével a JATE pár munkatársa elkészítette a Katica virtuális mását. Ez az állat azzal tud többet, hogy képes hátrafelé is mozogni, de egyéb más tulajdonságaiban hűen utánozza az eredeti állatot.

katica1

A szegedi Informatikatörténeti gyűjtemény egyik vitrinje alatt pihen az eredeti modell, de elkészült a külsőre teljesen hű kézzelfogható mása is, amellyel be is mutatják a látogatóknak a képességeit.

További érdekes oldalak

Rozgonyi-Borus Ferenc cikke

Csatlakozz hozzánk!

Kapcsolódó oldalak

Scientix A természettudományos oktatás közössége
All you need is code Minden a kódolás tanulásáról
Go Lab Laboratóriumok online
CodeWeek A Kódolás Hetének honlapja
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten

Csoportot ajánlunk