Beck Mihály akadémikus
Beck Mihály 1952-ben szerzett diplomát a Szegedi Egyetem vegyész szakán, 1957-ben megszerezte a kémiai tudomány kandidátusa majd 1968-ban a kémiai tudomány doktora tudományos fokozatot. A szegedi József Attila Tudományegyetemen eltöltött évek után az 1968 -1990 periódusban a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Fizikai Kémiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanáraként dolgozott. A Magyar Tudományos Akadémia 1973-ban levelező, 1979-ben pedig rendes tagjává választotta. Mintegy 300 tudományos dolgozatot és 50 tudományelméleti, tudománynépszerűsítő cikket publikált, két könyve több kiadásban is megjelent. Számos díj, kitüntetés birtokosa, külföldi akadémiák tagja, egyéb tudományos szervezetekben és szakfolyóiratok szerkesztőbizottságában tevékenykedik.
Csalás a tudományban
Professzor úr, hogyan fejlődik a tudomány, ellenőrizhető-e az új eredmények helyessége?
A tudományos megismerés lassú folyamat, melynek során olykor forradalmi jelentőségű felfedezések új megvilágításba helyeznek régi kérdéseket, vagy éppen új kérdéseket vetnek fel. Jellegzetesen forradalmi jelentőségű volt az einsteini relativitáselmélet, mely azonban nem cáfolta meg a newtoni mechanikát, hanem kimutatta annak korlátait. A tudományos fejlődés során kiderülhet korábbi elméletek téves volta. Ez a fajta tévedés a tudományos fejlődés velejárója. Úgy is mondhatnánk, hogy a tudományos igazsághoz vezető út tévedésekkel van kikövezve. Vannak azonban olyan tévedések is, melyek már az adott állítás vagy megfontolás időpontjában is kimutathatóan tévesek. Ezek egy része is "jószándékú" tévedés, melynek forrása valamilyen hiba a kísérletekben, vagy az elméleti megfontolásokban.
Létezik-e csalás a tudományban?
Sajnos vannak csalások a tudományban. Elsősorban a kísérletileg nehezen ellenőrizhető területeken. Nagy port vert fel több mint két évtizeddel ezelőtt az a "felfedezés", hogy az az állati szövet, melyet hosszabb ideig fiziológiás sóoldatban tartanak, elveszti immunreakciót kiváltó hatását. Ez rendkívüli jelentőségű lenne, mert a szövetátültetés legnagyobb problémáit oldaná meg. Megjegyzendő, hogy a kísérleteket az egyik legjelentősebb amerikai kutatóintézetben végezték. Kiderült azonban, hogy csalás történt. A kutatót azonnal elbocsátották, a tudományos pálya bezárult előtte. Szinte érthetetlen, hogy miért csalnak jelentős tudományos kérdésekkel kapcsolatban, hiszen a fontos felfedezéseket nyomban más laboratóriumokban is kutatják, megismétlik az eredeti kísérleteket. A reprodukálhatatlanság gyakran annak tudható be, hogy az eredeti kísérleti eredmények tudatos csalás során keletkeztek. A legújabb példa a Bell Laboratóriumból közölt szupravezető tulajdonságú fullerénszármazékokkal kapcsolatos.
Áltudomány
Hogyan alakult ki az áltudomány és mi jellemzi?
A tudományos kutatás során kialakulnak az alapvető törvényszerűségek. Ilyenek például a termodinamika főtételei, vagy a kémiai elemek (kémiai módszerekkel való) átalakíthatatlanságára vonatkozó megállapítás. Az áltudományok egyik fajtájára az jellemző, hogy tagadja e korlátok érvényességét, és olyan eredményekről számol be, amelyek hitelt érdemlő cáfolatok nélkül vetik el ezeket az alapvető korlátokat. Az elsőként említett példa esetében ez azt jelenti, hogy valamilyen "örökmozgó" szerkezet felfedezéséről ad hírt és taglalja az óriási jelentőségű eredményeket, de nem mutat be egyetlen megalapozott és reprodukálható kísérletet, illetve működő szerkezetet sem. Ami az elemek kémiai módszerekkel történő átalakíthatatlanságát illeti: az alkimisták sok évszázados tevékenységük során egyetlen hiteles eredményt sem értek el. A kutatások során kitűnt, hogy a magreakciók segítségével az elemek átalakíthatók, de magreakciót kémiai úton nem lehet előidézni. Az 1989-ben felfedezett hideg fúzióról kiderült, hogy tévedés volt. (A rendkívüli jelentőségre való tekintettel máig folynak az elektrokémiai elemátalakításra vonatkozó kísérletek, de egyetlen reprodukálható eredményt sem sikerült elérni.)
Persze a tudományban óvatosan kell bánni az olyasféle kijelentésekkel, hogy valami lehetetlen. Simon Newcombe, jelentős amerikai fizikus a Wright-testvérek első sikeres repülése előtt néhány nappal írta közleményében, hogy a levegőnél nehezebb szerkezettel repülni lehetetlen. A francia akadémia pedig a meteoritokról állította, hogy azok nem hullhattak az égből. Ez azonban csak azt jelenti, hogy nagyon körültekintően kell ilyen alapvető kérdésekben eljárni. Természetesen minden elméleti megfontolást megcáfolhat egy hiteles és reprodukálható kísérlet, melynek nyomán az elméletet kell megváltoztatni, az új kísérletek eredményeinek értelmezésére is alkalmassá alakítani. Botor dolog lenne azonban jól megalapozott és sokszorosan alátámasztott elméleteket újsághírek, vagy koholmányok alapján elvetni.
Milyen áltudományos területeket tart különösen kártékonyaknak?
Különösen kártékony, és társadalmilag nagyon veszélyes a különböző súlyos betegségek gyógyítására javasolt, jobb esetben hatástalan készítmények forgalmazása, különösen akkor, ha ezeket a hagyományos eljárások alkalmazása helyett, és nem mellett ajánlják. Ugyancsak veszélyeseknek tartom az ún. parapszichológiai kutatásokat, mert azok többségét nem valódi szakemberek, hanem csalók és sarlatánok végzik és nagyon alkalmasak az újságolvasók, sőt fontos intézmények vezetőinek megtévesztésére. A parapszichológia négy ágában, nevezetesen a telepátia, a tisztánlátás, a jövőbelátás és a pszichikai úton előidézett fizikai hatásokkal kapcsolatban rendkívüli eredmények láttak napvilágot az elmúlt évszázad során. Ezeket az eredményeket azonban rendre megcáfolták, vagy visszavonták.
Természettudomány ma
Mire kell figyelnünk, ha nem vagyunk szakemberek, de véleményt kívánunk
alkotni egy új tudományos tényről, jelenségről szóló közlés hitelességéről?
Nem tekinthető hitelt érdemlőnek az a közlés, ami csak az írott vagy az elektronikus sajtóban kap nyilvánosságot. Minél jelentősebb tudományos eredményről szól a bejelentés, annál körültekintőbben kell eljárni, szakértőket megkérdezni, a jelentős tudományos folyóiratokat böngészni. Mindaddig, amíg egy jelentős és meghökkentő tudományos felfedezést független kutatók nem erősítenek meg, nem érdemes, sőt nem szabad addigi tudományos felfogásunkon változtatni. Különösen fontos az olyan eredmények megerősítése, melyek lényeges anyagi következményekkel járnak. Persze jó lenne, ha feltalálnák a vízzel hajtott autót, de senkinek se ajánlanám, hogy vásároljon egy ilyen szerkezetet, vagy adjon előleget ilyenre azon az alapon, hogy már szabadalmat is szereztek a gyártására.
Mi a véleménye a természettudományok társadalmi helyéről, szerepéről?
Sajnos a természettudományokkal kapcsolatban sok káros nézet van forgalomban. Sokan úgy vélik, hogy a technika illetve a technológia terén elért vívmányok nem a természettudományi kutatások eredményeként jöttek létre. A természettudományok terén elért és - legalábbis potenciálisan - rendkívüli veszélyekkel járó eredményekért pedig az intézményes kutatásokat teszik felelőssé. Ez alapvetően téves: egyrészt a technológia és a természettudományi alapkutatás több mint két évszázada a legszorosabb kapcsolatban van, másrészt pedig a potenciális veszélyek elhárítása csak több tudás alapján lehetséges.
Mit tehetünk a tudományellenesség és az áltudomány ellen?
A tudományellenesség alapja a tudatlanság. Következésképpen csak akkor lehet a tudományellenes hangulatot lényegesen befolyásolni, ha többet tudnak elsősorban azok, akik a társadalom véleményét képesek befolyásolni. A legnagyobb veszélyt ma éppen a média szereplőinek meghökkentő tájékozatlansága jelenti. Nem az a fontos, hogy a hír igaz legyen, hanem az, hogy szenzációt keltsen.
Milyen irodalmat, olvasnivalót javasolna a tárgykörhöz?
Angol nyelven sok kiváló könyv jelent meg az elmúlt két évtizedben, és van egy pompás folyóirat, a Skeptical Inquirer, mely minden számában sok hiteles cikket közöl a legkülönbözőbb áltudományos hiedelmek cáfolatára. A Természet Világa c. havi folyóirat kiváló ismeretterjesztő cikkeket közöl, és rendszeresen foglakozik áltudományos kérdésekkel is. Sajnos az általam írt, 1977-ben, majd 1978-ban megjelent könyvecske (Tudomány - áltudomány) már rég nem kapható, de könyvtárakból kölcsönözhető.
Köszönjük az interjút.
Póta György
Irodalom és linkek
Skeptical Inquirer: http://www.csicop.org/si/
Természet Világa: http://www.sulinet.hu/termeszetvilaga/
Beck Mihály: Tudomány - áltudomány, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977, 1978
Kislexikon - relativitáselmélet, szupravezetés
Relativitáselmélet (http://www.aip.org/history/einstein/)
A XX. század első évtizedeiben kifejlesztett fizikai elmélet speciális relativitáselméletnek nevezett része a fizika tér- és időfogalmát úgy módosítja, hogy azok tükrözzék a fény vákuumbeli terjedési sebességének - kísérletileg észlelt - függetlenségét a megfigyelő vonatkoztatási rendszerétől. Ez azzal a következménnyel jár, hogy két esemény (pl egy lövedék kilövése és célbaérése) távolsága és a közöttük eltelt időtartam (!) egyaránt speciális módon függ a megfigyelő vonatkoztatási rendszerétől (hosszúságkontrakció, idődilatáció). A fizika törvényeinek meg kell felelniük a speciális relativitáselmélet követelményeinek. A fénysebességnél jóval kisebb sebességek esetén az elmélet gyakorlati vonatkozásai nem jelentősek. Az ún. általános relativitáselmélet a gravitáció elméletét és a világegyetem szerkezetének kutatását alapozza meg. (Szerk.)
Szupravezetés (http://www.chemsoc.org/exemplarchem/entries/igrant/main_noflash.html)
Bizonyos anyagok az anyagi minőségüktől függő, meghatározott hőmérséklet (a szupravezetés kritikus hőméséklete) alatt gyakorlatilag elvesztik elektromos ellenállásukat, s így hő formájában fellépő energiaveszteség nélkül vezetik az elektromos áramot. Ebben az állapotban csaknem tökéletes diamágneses viselkedést is mutatnak, azaz a külső mágneses tér nem hatol be a belsejükbe. A szupravezetés kritikus hőméséklete néhány anyagnál a következő: Hg: 4,15 K; Pb: 7,2 K; Nb: 9,2 K. (Szerk.)
Kislexikon - fullerének, hidegfúzió
Fullerének
A C60 molekulát - a fullerént - csillagászati motivációjú kutatásaik során H. W. Kroto, R. F. Curl és R. E. Smalley spektroszkópiai úton mutatták ki 1985-ben. Felfedezésükért 1996-ban Nobel-díjat kaptak. Az anyagot preparatív értelemben Krätschmer, Lamb, Fostiropoulos és Huffman állították elő 1990-ben. A C60 térbeli alakja éppen olyan, mint a darabokból összevarrott futball-labda felülete, a daraboknak szénatomokból álló öt- és hatszöges gyűrűk felelnek meg. Szaknyelven a C60 alakja csonka ikozaéder, az idomot 12 ötszög és 20 hatszög építi fel. Átmérője mintegy 700 pm, amit pl. a N2-molekula 109 pm-es kötéstávolságával vethetünk össze. A fullerének elnevezésű vegyületcsalád hasonló molekulákból (pl. C70, C76, C84) áll. A fullerén név R. Buckminster Fuller amerikai feltaláló, építész, mérnök, matematikus és költőre utal, aki ilyesféle alakú létesítményeket tervezett. (Szerk.)
http://www.nobel.se/chemistry/laureates/1996/
http://www.mindspring.com/~kimall/Fuller/c60.html
Hideg fúzió (http://www.ncas.org/erab/)
A hideg fúzió híveinek fő célkitűzése az, hogy magreakciót (deutériummagok fúziójáról, egyesüléséről van szó) hozzanak létre és tartsanak fenn olyan berendezésben, ami nem sokban különbözik a középiskolai kémialaborban is megtalálható elektrolizáló berendezéstől, amellyel a víz oxigéngázra és hidrogéngázra való felbontását szokták bemutatni. Az alapötletet Fleishmann és Pons, a University of Utah akkori kutatói szolgáltatták 1989-ben. (Szerk.)