A fekete himlő története
2014/03/12 13:46
14386 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Az emberiség történetében a pestis mellett a másik rettegett járvány a fekete himlő. „Jobb” időkben évente százezreket, sőt milliókat ölt meg, de a túlélők sem feledhették el, hogy átestek a fertőzésen, hiszen sokukat egész életére elcsúfított és/vagy megnyomorított a himlő.

Kolcsey_ferenc

A fertőzés története

A fekete himlő becslések szerint kb. tízezer éve jelenhetett meg, s azóta tizedeli az emberiséget. Kórtünetei egyértelműen azonosíthatók, ezért már korán lejegyezték azt a fertőzés által érintett területekről származó indiai, kínai és arab források. Ezekből a régiókból indulhatott a karavánutak mentén Eurázsia meghódítására, majd onnan az amerikai kontinensre. Úgy tűnik, hogy a korábban pestisként azonosított nagy járványok közül néhány - pl. a Kr.e. 430-429-es és a peloponnészoszi háborút alapvetően befolyásoló athéni járvány, vagy a Justiniánus uralkodása alatt (527-565) a Keletrómai Birodalmat pusztító fertőzés is – fekete himlő lehetett.

Sopona Sopona, a fekete himlő nyugat-afrikai istene

A himlő típusai és rokon változatai

A fekete himlő vírusának alapvetően két változata és számos rokona van. A major a rosszabb mutatókkal bíró, hiszen a fertőzöttek átlag 20-40 %-a halt meg egy-egy járványban. Ez az adat nem érvényes az amerikai kontinensre, ahol a gyarmatosítók által behurcolt fertőzés akár 80%-os – gyakorlatilag népirtással egyenértékű - pusztításért felelős. Ismert olyan formája is, amely vérzéseket okoz. Ilyen esetben a gennyes kiütések helyett tűszúrásnyi bőr alatti bevérzések jelentkeznek, de belső vérzést is okozhat. A fekete himlő ezen formája egy héten belül halált okoz. A minor sokkal kisebb mortalitásért felel, „csupán” néhány %-os a halálos áldozatainak a száma. A himlő oldalági és kevésbé veszélyes rokonai között találunk tehén-, majom-, nyúl- és bivalyhimlőt is, ezek közül még a tehénhimlőnek jelentős szerepe lesz.

A betegség lefolyása

A betegség cseppfertőzéssel terjed. Miután a vírus részecskék bejutnak a légutakon keresztül a tüdőbe, elérnek a nyirokcsomókba, ahol sokszorozódnak, a véráramba kerülve a lépen, májon, csontvelőn áthaladva szintén sokszorozódnak. A fekete himlő fertőzés kezdeti tünete – a magas láz, végtagfájdalom – nagyon hasonlítanak az influenzára, ezért felismerése nem könnyű. Egy héttel később a bőrön előbb gombostűfejnyi lapos foltok, majd később hólyagok keletkeznek. A hólyagokban lévő folyadék kezdetben tiszta, majd gennyessé válik.

A fertőző képesség a kiütések megjelenésétől, a pörkök leválásáig tart. Ez az időszak általában három hétre tehető. Fontos, hogy a lappangás idejében a beteg nem fertőző.

Amikor a kiütések leszáradnak, hamar láthatóvá válik a betegség maradandó hatása, a túlélők jelentős részénél himlőhelyek általában az arcon. Emellett gyakori szövődmény az egyik vagy mindkét szem elvesztése (a XVIII. században a vakok egyharmada himlő miatt vesztette el látását), néha a haj teljes vagy részleges kihullása, alkalmanként súlyos végtagtorzulások.

A leghírhedtebb járvány

Azt a történelem órákról tudjuk, hogy Cortés katonáival csak a második tudatos, mint amennyire a körülmények ismeretében látszik. Cortés dolgát a himlő könnyítette meg, még ha ezt nem is feltétlen így tervezte. Az első érintkezés nyomán tudniillik borzalmas himlőjárvány tört ki az indiánok között, ami alapjaiban roppantotta meg a birodalom katonai és gazdasági erejét. Peruban a járvány már megelőzte a spanyolokat, így az inkák birodalma sem tudott ezek után egy maroknyi – a lőfegyverek birtokában is erőfölényben lévő – konkvisztádornak ellenállni. A himlő – a szintén Európából behurcolt kanyaróval és influenzával együtt gyakorlatilag kiirtotta a Karib-szigetek majdnem teljes őslakosságát. De Észak-Amerika indián közösségei is a hódító európaiak által ismerkedtek meg az új betegségekkel.

FlorentineCodex_BK12_F54_smallpox

Híres-hírhedt betegek

A múmiák vizsgálatakor kiderült, hogy V. Ramszesz arca sebhelyes volt. Bizonyított tény, hogy a himlővírus ölte meg őt Kr.e. 1156-ban. De a Rákóczi-szabadságharc idején, 1711-ben váratlanul elhunyt I. József is himlőfertőzést kapott. I. Erzsébet, a legendás angol királynő éppúgy élete végéig próbálta kendőzni himlőhelyeit, mint Haydn, Robespierre vagy Sztálin. De a magyar irodalomtörténet híres alakjai közül is tudunk példát mondani: Kölcseyt is a fekete himlő vakította meg, s ő még szerencsésnek mondhatta magát, hiszen legalább az egyik szeme megmenekült.

Védekezés a betegség ellen

A többi nagy járványhoz képest a himlő abból a szempontból is kivételes, hogy Ázsia és Afrika jelentős részein már több ezer éve kifejlesztették és alkalmazták a megelőzésére szolgáló inokulációt. Ennek lényege, hogy fertőzött váladékot dörzsöltek nyílt sebekbe, és így provokálták a fertőzés kitörését. A járvány a tapasztalat szerint így sokkal enyhébb lefolyású volt, és több évtizedre immunitást biztosított. A kezelés persze nem volt veszélytelen, az ilyen módon megfertőzött páciens számára halálos is lehetett. Az inokulációs eljárás európai elterjesztésében Lady Mary Wortley Montagu (1689-1762), a konstantinápolyi brit követ felesége játszotta a kulcsszerepet, de nem sokan követték túl veszélyesnek tartott példáját.

A XVIII. század végén egy angol orvos, Edward Jenner észrevette, hogy a fekete himlő közeli rokona által kiváltott tehénhimlőn átesett fejőnők immunisakká váltak a fertőzésre. Ez adta az ötletet a tehénhimlő alapú vakcina alkalmazására. Ezt a védőoltást néhány évtizeddel később lecserélték ugyan, de maga az elv sikeresnek bizonyult.

800px-The_cow_pock

A védőoltás ezek után szép lassan kiszorította a fekete himlőt Európából és Észak-Amerikából. A Föld szegényebb vidékein azonban csak a XX. században 300 és 500 millió közé teszik a himlőben meghaltak számát.  Az utolsó, gyorsan lokalizált európai járvány 1972-ben tört ki Koszovóban, ahová egy zarándok hurcolta be. Az utolsó fekete himlő okozta természetes halálesetet 1977-ben regisztrálták Szomáliában. 1978 pedig az első himlőmentes év lett volna az emberiség történelmében, ha egy professzor hibájából nem fertőződik meg két munkatárs egy birminghami laborban, közülük az egyik meg is halt. (A professzor pedig öngyilkos lett.)

Magyarországon 1980-ban szüntették be a himlő elleni védőoltásokat.

Biológiai fegyver?

Jó néhány évtizede ölt utoljára tehát a fekete himlő, a betegség kórokozója azóta kihalt fajnak számít. Elvileg. Laboratóriumokban ma is őrzik, alapvetően tudományos érdekekre hivatkozva nem semmisítik meg. Válhat-e politikai eszközzé, biológiai fegyverré ez a „kincs”? Talán nem, vagy inkább reméljük, nem. Ha most ütne ki egy mesterségesen előidézett járvány, a már évtizedek óta védettséget oltás útján nem kapó lakosság körében rettenetes pusztítást okozna. Nyilván nem véletlen, hogy a hírek szerint az Egyesült Államokban új, a korábbiaknál is hatásosabb vakcinát fejlesztettek ki, s ebből jelentős készletet halmoztak fel.

További érdekes oldalak: 

Farkas Judit cikke