A fogyatékkal élő gyerekek helyzete
2014/10/16 08:00
1486 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Nem a fogyatékos személyben van a hiba, mivel az akadályozottság egyszerre személyes (egyéni) és környezeti (társadalmi). A fogyatékosság tehát nem pusztán egy tény, hanem viszony és érték - ez utóbbiak szemléletétől függ, hogy a jelenséget fogyatékosságként értelmezi egy adott társadalom, vagy sem. A megfelelő megelőzés és fejlesztés, valamint a pozitív társadalmi hozzáállás csökkentheti a fogyatékkal élők társadalmi hátrányait is.

Mi az a fogyatékosság?

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO 1980-as meghatározása túllép a fogyatékosságon, mint gyűjtőfogalmon, és három, fokozatilag és tartalmilag eltérő fogalmat különböztet meg:
ok, betegség → sérülés, károsodás (élettani, szervi működési rendellenesség) → fogyatékosság, funkciózavar (a képességek szintjén, pszichés összefüggésben) → akadályozottság, hátrány (társadalmi szinten akadályozott valaki).
Az OECD meghatározása kicsit más. Eszerint speciális nevelési szükségletű az a gyerek, akinek a többiekétől eltérő, megemelt szintű személyi és tárgyi megsegítése szükséges. Ez alapján vannak, 1. akik szabvány orvosi kritériumok alapján pl. vakok, mozgássérültek  stb, 2. vannak, akik tanulási problémákkal, nehézségekkel (részképesség zavarokkal) küzdenek, 3. és akiknek kulturális, szociális, vagy nyelvi alapon vannak problémáik.

Egyenlő bánásmód

Régebben külön választották, sőt bezárták a bármilyen testi vagy mentális zavarral, hátránnyal rendelkező gyerekeket, felnőteket. Aztán ez a negatív, kirekesztő szemlélet változni kezdett, de a kategorizálás során pl. nem a gyermekek szükségleteihez keresték még a pedagógiai megoldást, hanem egy meglévő iskolarendszerbe sorolták a gyerekeket. A hátrányos helyzetű, akadályozott gyerekeket, fiatalokat manapság már inkább bevonják, és segítik a beilleszkedésüket a többségi társadalomba. De ennek sikere leginkább a pozitív társadalmi hozzáálláson múlik, vagyis az országban mindenkin. Illetve az iskolák, közvetlenül tehát megint maguk a fiatalok, is sokat tehetnek sokat az ügyért, ha nyitottak ilyen integrációs programra.

fogyatek520

A fogyatékkal élő fiatalok helyzete

1990 és 2000 között megháromszorozódott a fogyatékkal élő gyermekek száma Közép- és Kelet-Európa, a FÁK 27 országában; számuk 500 ezerről másfélmillióra emelkedett. A drámai emelkedés azonban nem a fogyatékosok arányának tényleges növekedésére, hanem inkább a fogyatékosságok jobb felismerésére vezethető vissza. Az UNICEF jelentése szerint további egymillió gyerek nem jelenik meg a hivatalos fogyatékos statisztikákban. 2011-ben az EU-LFS kutatás szerint a 15–64 évesek 21,5%-a, összességében 1 millió 439 ezer fő számolt be tartósan, legalább hat hónapig fennálló egészségi problémáról, betegségről. Ez mintegy 669 ezer férfit és 770 ezer nőt jelentett.

Hasonló számokat – jelentős eltérés az adatfelvételek jellegéből és az adatfelvételek eltérő időpontjától függően változhattak – mutatnak a 2011. évi Népszámlálásból megjelentetett számadatok: miszerint tartósan beteg 1 millió 648 ezer fő volt Magyarországon az adatfelvétel időpontjában. A 2011-es Népszámlálás adatai szerint a fogyatékossággal élők 72%-a az 50 év feletti korcsoportba tartozik, ezen belül mintegy 58%-uk 65 év feletti. Az összes fogyatékkal élő embereknek  mindössze 4%-a a 14 év alatti kiskorú, a 30 év alatti fiatalok pedig 8%.

Hátrányos, csak mert fogyatékkal él

Magyarországon a gyermekekre, köztük a fogyatékossággal élő gyermekekre vonatkozó jogi keret Magyarország Alaptörvényén alapul, amely 2012. január 1-jén lépett hatályba. Jelentős védelmet fogalmaz meg irányelvként, de ez mégsem valósul meg. Általában elmondható, hogy a statisztikák szerint a fogyatékos gyermeket nevelő családok általában szegényebbek, mint a többi család. A család elszegényedése egyszerre lehet oka és következménye a fogyatékosságnak. Magyarország hátrányos helyzetű régióiban élő családok számára sok esetben az alapvető egészségügyi és szociális szolgáltatások igénybevétele is problémát jelent. (Országjelentés Magyarországról a fogyatékossággal élő gyermekekkel foglalkozó tagállami szakpolitikákról szóló tanulmányhoz. 2013. Európai Parlamenti jelentés)

A szülők esetenként anyagi nehézségek vagy a gyermek állapotának súlyossága miatt nem tudják vállalni a fogyatékossággal élő gyermek otthoni gondozását. A fogyatékossággal élő gyermekek közül sokan intézményekben nevelkednek, gyakran a társadalomtól elkülönítve, ami miatt nagyobb mértékben ki vannak téve a rossz bánásmód és a bántalmazás veszélyének. Sőt, a fogyatékossággal élő gyermekek esetében nagyobb a veszélye annak, hogy akár szexuális bántalmazásnak esnek áldozatul.

(Kereki J. (2010), A fogyatékosság és az ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségei a korai életszakaszban, 350. o., elérhető: http://www.tarsadalomkutatas.hu/kkk.php?TPUBL-A-925/publikaciok/tpubl a 925.pdf (magyar nyelven); Könczei G. (2009), A súlyos és halmozott fogyatékossággal élő emberek helyzete Magyarországon, 65–74. o., elérhető: http://mek.oszk.hu/09500/09511/09511.pdf (magyar nyelven).)