Érettségi tételek 2014 - A magyar nép vándorlása a honfoglalás előtt
2014/03/07 08:00
44392 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A szóbeli érettségire való felkészülést segítendő az elkövetkező hetekben 30 tétel kifejtését tesszük közzé. Ennél – természetesen – jóval több érettségi tételcím kiadható a jelenlegi szabályozás szerint, de igyekeztük azokat kiválogatni, amelyek tapasztalataink szerint gyakrabban szerepelnek a középszintű tételsorokban. A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé a nagyon bő lére eresztett magyarázatokat, ehelyett egy vázat szeretnénk adni, ami alapján egy tartalmas feleletre fel tudsz készülni. A források beépítéséről ne feledkezz meg!

A honfoglalás kori hadrend ábrázolása

Bevezető gondolatok

A magyarok – és a legtöbb nép – eredete, őshazája kérdésében sok a bizonytalanság, hiszen igen kevés és egymásnak ellentmondó forrással rendelkezünk. A helyzetet bonyolítja, hogy a népek vándorlásaik során keveredtek egymással, ennek következtében pl. tárgyi kultúrájuk is átalakult, érintkezett, kereskedhettek is.

A tétel kifejtése

A föld történetében ciklikusan bekövetkező éghajlatváltozás miatt a sztyeppövezet határa többször változott, ami az ott élőket életmód-változtatásra vagy vándorlásra kényszerítette. Így kezdődött a magyarok őseinek vándorlása is a „népek országútjának” is nevezett eurázsiai sztyepp vidékén.

A magyarok vándorlásának állomásai:

1. Urali őshaza (Kr.e. 4. évezred)

  • Az Ob és az Ural hegység közötti terület.
  • Pattintott kőeszközök használata, zsákmányszerző (halász – vadász - gyűjtögető) életmód.

2. Finnugor őshaza (Kr.e. 3. évezred)

  • A későbbi szamojédok különválásnak oka valószínűleg a relatív túlnépesedés.
  • Megjelentek a csiszolt kőeszközök, csonteszközök, agyagedények, zsákmányszerző életmód jellemző.

3. Ugor őshaza (Kr.e. 2. évezred)

  • Egy felmelegedés miatt különváltak a későbbi finn-permi népek és a későbbi ugorok (magyarok, vogulok, osztjákok). Az utóbbiak az Ob, Irtis és Iszim vidékére vándoroltak.
  • Életmódjukra a legeltető állattartás lett a jellemző (juh, kecske, szarvasmarha, ló).
  • Megjelent a fémeszközök használata (réz, bronz).

4. Magyar őshaza, Baskíria (Kr.e. 1 és Kr.u. 1. évezred közepe között)

  • Az ugorok szétválása az újabb felmelegedés miatt a Kr.e. 1. évezred első felében történhetett.
    • vagy nyugatabbra vándorlás és életmódváltás (a későbbi magyarok áttérése a nomád állattartásra)
    • vagy északabbra kellett költözni a korábbi életmód megőrzése érdekében (obi-ugorok).
  • A nyugatra vándorlók érkeztek Baskíriába, a Volga és az Ural közötti területre.
  • A vándorlás során iráni népekkel, Baskíriában török népekkel kerültek kapcsolatba.
  • Terjed a vashasználat, kialakul a katonai szervezet + íj, nyíl, pajzs, rövid kard, lándzsa, lemez- és bőrpáncél
  • Kereskedelem kialakulása, feltételezhető a vaspapucsos faeke használata, ami a földművelés kezdeteire vall.
  • Julianus barát a XIII. században a Magna Hungaria nevet a térségnek, itt kereste a magyarok rokonait.

5. Levédia

  • 600 körül délkeletre vándorolnak és a VIII. században a Kazár Birodalom fennhatósága alá kerültek a Volga – Don – Donyec és az Azovi-tenger által határolt területen
  • A földművelésre lett a hangsúlyos + a kertgazdálkodás, gyümölcstermesztés. A baromfitartás elterjedése  részben letelepedett életet éltek.
  • Kazár hatásra alakult ki a kettős fejedelemség:
    • kende/kündü a szakrális, a gyula pedig a kormányzati katonai vezető lehetett a források szerint.
  • Itt szilárdultak meg a törzsi keretek (7 törzs).
    • 7 törzs közül öt neve türk (Kér, Keszi, Tarján, Jenő, Kürtgyarmat) és kettőé finnugor (Nyék és Megyer).
  • A térséget a belső háborúk miatt hagyták el a magyarok, ekkor csatlakozott a magyarokhoz a kabarok 3 törzse.

6. Etelköz (9. század)

  • Helyszínét a források alapján nem lehet egyértelműen beazonosítani. (Dnyeper–Duna köze)
  • A törzsek szövetsége itt erősebbé vált (vérszerződés, bár ennek konkrét tartalma nem egyértelmű a források alapján).
  • Közösen folytattak zsákmányszerző hadjáratokat a bolgárok, bizánciak és a Kárpát-medencében élő szlávok ellen. Adófizetésre kényszerítették őket, s az ott ejtett foglyokat rabszolgaként a bizánciaknak adták el.
  • 862-től több esetben is jártak a Kárpát-medencében a korabeli források szerint a kalandozók.

A tétel összegző lezárása

  • A régészeti leletek alapján a magyarok ősei antropológiailag többségükben europid jellegű népesség voltak.
  • Az arab írásos források és a középkori történeti hagyomány miatt felmerült a hun-magyar és a török-magyar rokonság kérdése, s a vita a mai napig nem zárult le. A török kulturális kapcsolat valóban erős (pl. szókincs, keleties jellegű tárgyi, népzenei hagyomány), ami arra utal, hogy bár a tudomány ismeretei szerint a magyar nyelv finnugor eredetű, a magyar kultúra többgyökerű.

További érdekes oldalak:

Farkas Judit cikke