Az előzmények
Az olimpia felélesztését első ízben Panagiotisz Szucisz költő kezdeményezte, aki egy ik művében értekezett az ókori játékokról. 1850-ben Angliában egy település rendezvénysorozatot indított „Olimpiai Csoport” néven. Ezt később "Wenlocki Évi Társadalmi Olimpiai Játékok” -ra módosították a város neve, Much Wenlock után. 1860-ban aztán megalakult a Wenlocki Olimpiai Társaság, ám ez csupán Nagy-Britannia nemzeti tornája volt.
Ugyanakkor a görögök sem tétlenkedtek, Evangelosz Zappasz, egy, a sportot támogató milliomos anyagi támogatásával 1859-ben Athénben megrendezték saját, első modern kori olimpiájukat.
Egy német archeológus kutatásai révén felfedezték az ókori olümpiai stadion romjait, így az olimpia újjászervezése immár nemzetközi érdeklődésre tartott számot és közüggyé vált. A szervezést élénken támogatta a Wenlocki Olimpiai Társaság is.
A NOB születése
Pierre de Coubertin francia pedagógus és történész összehívott egy kongresszust a Atlétikai Sportegyesületek Szövetsége főszervezésében 1894-ben, ahol kezdeményezte az olimpia újjászervezését és javasolta, hogy az első játékoknak Athén adjon otthont. Megalakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), első elnöke a görög Demetriosz Vikelasz volt. Magyarországot Kemény Ferenc egri sportizgató képviselte.
Az első olimpián csupán 250 sportoló szerepelt 9 sportágban. Ezen még csak 14 ország vett részt (mára már 200 felett van a versenyző nemzetek száma).
A következő olimpia Párizsban volt, 1900-ban. Itt szerepelt először női versenyző. 1904-ben St. Louis adott otthont a harmadik tornának, ezt és a párizsit azonban kisebb érdeklődés övezte a világkiállítások miatt.
Idővel az olimpiák egyre nagyobb jelentőséggel bírtak. Ahogy bővült a résztvevő országok száma és a szereplő sportágak, úgy nőtt a média és a közönség figyelme is. Mára az olimpiák kiemelt jelentőséggel bírnak, a közvetítések révén a tornát közel 4 milliárd ember nézi a földön.
A játékok népszerűvé válnak
A növekedés révén az olimpia egyre drágább lett, így az olimpiát rendező országnak megfelelő anyagi hátérrel kell rendelkeznie ahhoz, hogy a NOB kiválassza, mint lehetséges házigazdát.
Éppen ezért arra is volt már példa, hogy egy olimpiát egyszerre több ország rendezte meg. 1920-ban az antwerpeni játékok vitorlás számait Hollandiában rendezték meg, 1956-ban a melbourne-i olimpián a lovagló számoknak Stockholm adott otthont, legutóbb 2008-ban pedig Hongkongban rendeztek meg egy lovas számot.
Három csoport: Puerto Rico, Bermuda és Hongkong önálló országként vesz részt az olimpián, illetve 1980 óta Tajvan is résztvevője az olimpiának, mint a Kínai Köztársaság része. Az utolsó olimpián már szerepelhetett a Marshall-szigeteki Köztársaság is.
