Akbar öröksége

Akbar után a birodalom még sokáig virágzott. Fia, Szalím, császári nevén Dzsahángír („a világ ura”) fenntartotta a birodalom centralizált kormányzását, s noha a szunnita tanokat tette uralkodása alapjává, hindu anyától származván megőrizte a szokást, hogy a hinduk polgári ügyeiben a hindu hagyományok szerint ítélkezzenek. Az akkoriban előre törő szikh vallást azonban üldözte, vezetőjét meggyilkoltatta. Ő maga egyébként nem volt vallásos. Hadjáratai általában sikeresek voltak, a művészeteket is éppúgy patronálta mint édesapja. Talán csak az okos, szép és határozott nők voltak a gyengéi, de ezzel nem volt egyedül a világ uralkodói között…

A hatalmas építkezések kora

Dzsahángír halála után harmadik fia lépett a trónra Sáh Dzsahán („a világ királya”) néven (1628-1658), aki saját magát a római császárok és Nagy Károly leszármazottjának is tekintette. Birodalmának kiterjedése elérte a 3 millió km²-t. Mivel nem ő volt apjának egyetlen fiúgyermeke, ezért jobbnak látta, ha trónra lépése után röviddel minden riválisát megöleti. Véresen induló uralma idejére esik a mogul építészet aranykora, hiszen ekkor épült fel Delhiben a nagymecset és a Vörös Erőd.

A Vörös Erőd egyik kapuja

Az ő felesége volt az a Mumtáz Mahal, akinek síremlékül a Tádzs Mahal épült az örök szerelem kifejezéseképpen. A művészetek mellett sem feledkezett meg katonai erőről, sikeres hadjáratokat vezetett. Virágzott a gazdaság is, egyes becslések szerint a Mogul Birodalomban volt az akkori leggazdagabb országa.

Az iszlám megerősödése

A császár azonban váratlanul megbetegedett, fiai pedig fegyverekkel döntöttek a trónutódlásról. A küzdelmekből Aurangzéb került ki győztesen (1658-1707), aki az összes fivérét, köztük a császár által kiszemelt utódját is lemészároltatta. Az ő uralkodása mélyreható változásokat hozott. Mélyen vallásos muszlimként üldözni kezdte a hindukat, ismét bevezette a hindukra kivetett adót, elrendelte, hogy az újonnan épített hindu templomokat le kell bontani. A hindu tisztviselőket elbocsátotta szolgálatukból. Országát muszlim állammá akart tenni, ahol a saria érvényesül, ezért ismét elindult a térítés is. Nagyon szűkmarkúan támogatta viszont a művészeteket, s ez is egyértelmű szakítás elődei politikájával. 

Aurangzéb a trónon

Elődei hagyományát követte viszont abban, hogy hódításokat folytatott. Szemet vetett a gazdag dekkáni királyságra, s bár elfoglalta, országára hatalmas anyagi terhet rótt ezzel. A mogul állam elkerülte ugyan az eladósodást, ennek ára viszont az új adók bevezetése volt. Ez pedig felkelésekhez vezetett annak ellenére, hogy a mezőgazdaság el tudta tartani a lakosságot, virágzó városok álltak az ipar és a kereskedelem szolgálatában, virágzott a tengeri árucsere is. Növekedett a kereskedelem Európába, ennek köszönhetően Indiában megjelentek és megerősödtek az európai kereskedőtársaságok.

A Mogul Birodalom hanyatlása

A birodalom hatalmas és erős maradt Aurangzéb uralkodása alatt, ám egyre inkább terjedt a közigazgatásban és az adózásban a korrupció. Utódai alatt viszont nagy tartományok szakadtak le a birodalomról, 1739-ben pedig már a perzsák fosztogattak Delhiben. Ezután sorozatos afgán támadások következnek, s bár a mogul birodalom névleg még 1850-ig fennmaradt, de terjedt az erőszak, egymást követték a fegyveres felkelések, megszűnt a közbiztonság, elnéptelenedtek a falvak és a kereskedővárosok, visszaszorult a pénzforgalom, megszakadt a távolsági kereskedelem. Gyakorlatilag nagy tartományok önállósultak és hatalmukat a központ már nem tudta és nem is próbálta megtörni.

Összegzés

A Mogul Birodalom 250 éven át sikeres volt, de az állam maga katonai jellegű maradt mindvégig. A dinasztia és nemesei mind harcosok voltak, akiket agresszív harci szellem hatott át, számukra a szomszédos állam vagy alávetett szövetséges volt vagy pedig ellenség.

Indiai harci elefántok

Hosszú ideig sikerült viszonylag magas szinten biztosítani a rendet és a közbiztonságot, de ez Aurangzéb halála után szertefoszlott. A birodalom sokáig ösztönözte a gazdaságot, az adókat pénzben szedték és ezzel nagy pénzforgalmat biztosítottak, a tisztviselőket is pénzben fizették. De amikor elkezdték a főtisztviselőknek a földet bérbe adni fizetés helyett, akkor a közigazgatás központi irányítása fokozatosan kicsúszott a hatalom kezéből. A viszonylag gyors hanyatlás másik tényezője az volt, hogy az adószedők kizsigerelték a parasztokat, akik emiatt kezdtek elszökdösni a falvakból. A korszakban ugyan folyamatosan nőtt az Európa felé irányuló kivitel, de a mogulokat nem érdekelte Európa, és a technikai újdonságokat se nagyon vették át. Ez alól talán kivétel a fegyverzet – ami egy katonaállamnál annyira nem meglepő – a pisztolyokat viszont külföldről vásárolták, a birodalomban nem gyártották. Ami pedig az indiai iszlámot illeti, az kisebbségi vallás maradt. Akbar és Dzsahángír ezzel tisztában volt, Aurangzéb viszont hiábavaló erőfeszítéseket tett, hogy többségi vallássá tegye.

További érdekes oldalak:

• Sulinet Tudásbázis - Kultúrák találkozása a kora újkorban 

Farkas Judit cikke