|
Az uniós állampolgárság még nem egy kikristályosodott identitás, még nem tudatosodott a tagállamok polgáraiban, de előnyeit már 1958, a Római Szerződések megkötése óta élvezik. Ekkor valósult meg a munkavállalók szabad mozgása, letelepedése és a szolgáltatások szabad áramlása az uniós tagállamok területén. Megszűnt a nemzetiségi különbségeken alapuló diszkrimináció, megvalósult a diplomák kölcsönös elismerése az unión belül. Ezek az előrelépések közelítik egymáshoz a más- más nemzetállam területén élő polgárokat. 1990 egy újabb mérföldkő e területen, ekkor terjesztették ki a tartózkodási jogot a diákokra, a nyugdíjasokra és a nem aktív polgárokra, melyet az 1992-ben, Maastrichtban aláírt Európai Unióról szóló szerződésben az uniós állampolgárságról szóló fejezetbe foglalták. Az említett előnyök és engedmények azonban önmagukban nem elegendőek arra, hogy egy tagállam állampolgárából uniós állampolgár legyen. Ennek megvalósulásához szükséges a szuverenitás átadására vonatkozó jogi normák megalkotása is. A rendőrség, a hadsereg, a diplomáciai szervezetek a nemzetállamok szerves részét képezik így a munkaerő szabad áramlása ezeket a területeket nem, érinti, de a közszolgálat, az egészségügy, az oktatás, az állami vállalatok területén nem ütközik akadályba, ezek a szektorok minden uniós állampolgár előtt nyitva állnak. Ezzel természetessé válik, hogy római gyerek brit iskolában tanul, vagy francia frissdiplomás belga közszolgálatban kezdje pályáját.
A polgárok Európáját építő folyamatnak hatalmas lendületet adott az 1992-es Maastrichti döntés, melynek értelmében a saját nemzetállamon kívül, más tagállamban élő állampolgárik számára lehetővé tette az önkormányzati és az európai választásokon való aktív és passzív szavazást. Ezt az elvet az 1997. október 02.-án aláírt Amszterdami Szerződés 17. cikke rögzíti, "…a Szerződés bevezeti az uniós állampolgárságot. Az Unió állampolgára minden tagállam állampolgára. Az uniós állampolgárság a nemzeti állampolgárságot erősíti, kiegészíti de nem lép a helyébe." Ez egy igen merész elképzelés, előtérbe helyezi a nemzeti identitás, szuverenitás kérdését. A polgárok Európája már messze túllépte a gazdasági uniót, egy szorosabb, politikai unió előképét körvonalazta, de megvalósítása még a jövő feladata, konkrét határideje még nincs.
|
Az egyre bővülő Európai Unió egyre több tagállamot, színesebb nemzeti etnikumot, kultúrát von közös keretek közé, de ez még nem elég a közösségi érzés, az együvé tartozás, a közös sorson való osztozás kialakulásához, ezt majd a polgárok közös értékekben, kollektív törekvésekben való osztozása hivatott megvalósítani. Az egység tudatosodásának elengedhetetlen része a kulturális integráció. Ebben központi szerep hárul a képzési és oktatási programokra, mint az Erasmus, ami az egyetemi hallgatók mobilitását szolgálja, a Commet technológiai, oktatási, képzési program, a Lingua a közösség idegen nyelvi képzést ösztönző program. Ezek közös célja, hogy az egyetemi hallgatók 10%-a minden évben egy tanévet ösztöndíjasként más-más tagállam területén, egyetemén végezhessen, megismerve így a másik tagország nyelvét, kultúráját, szokásait. A problémás fiatalok felzárkóztatása is közösségi feladattá nőtte ki magát, az ún. Második lehetőség" iskolák révén, melyekben központi helyet foglal el az oktatási és társadalmi kirekesztés elleni harc. Az "európai, önkéntes szolgálat" 1996 óta működik, több ezer 25 év alatti fiatal szabad mozgását bátorította, munkába állását segítette. A polgárok Európája még gyerekcipőben jár, de már számos közösségi jeggyel rendelkezik, mint az európai útlevél, mely 1985 óta van használatban, az Európai Unió himnusza, Beethoven örömódája, az uniót jelképező zászló, 12 csillag kék háttérben, az 1996 óta, a tagállamokban érvényes európai jogosítvány. Ennek ellenére a polgárok Európája akkor valósul meg, amikor európai olimpiai, katonai csapatok, civil szolgálatok, multinacionális egységekbe tömörülnek.
|
A Maastrichti Szerződés értelmében, 2002 januárjától kézzelfoghatóan is bevezetik az egységes európai valutát, melynek jelentős pszichológiai hatása lesz. Az euró segítségével a piac teljesen átláthatóvá válik, a fogyasztók könnyebben választhatnak az ajánlatok közül, előmozdítja az egészséges piaci versenyt, csökkenti az árakat, erősíti az egység érzését, elősegíti az európaiság gondolatának elfogadását. Az Európai Uniót az ombudsman hivatala is közelebb hozza az európai polgárokhoz. Az ombudsman-t az európai Parlament nevezi ki saját hivatali mandátumának idejére, a közösségi intézmények, szervezetek elleni panaszokat vizsgálja, az Unió bármely tagállammából, természetes és jogi személy egyaránt fordulhat hozzá. 1995 szeptemberében kezdte munkáját és azóta a vitás kérdések békés megoldására törekszik.
Amszterdami Szerződés igyekezett az Uniót az állampolgárok felé közelíteni, megoldást próbált találni a munkanélküliség, a létbizonytalanság, a bevándorlás problémájára. Életbe léptette a nemzetiségre, nemre, fajra, vallásra, korra és szexuális beállítottságra alapuló diszkrimináció tilalmát, megerősítette a férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvét. Az Amszterdami Szerződés másik nagy vívmánya az átláthatóság területére vonatkozik, az állampolgárok könnyebben betekintést nyerhetnek az európai intézmények dokumentumaiba is
Az Európai Unió demokratikus jellegének megőrzése, megerősítése folyamatos feladat, amely megvalósítható az Európa Parlament szerepének, jogosítványainak növelésével, az egyének politikai szervezeteken keresztül a politikai életbe való erőteljes bevonásával, európai politikai pártok alakításával, így az európai állampolgárság a realitás talajára terelhető és belátható időn belül megvalósítható.
(benek)
|
