A premontrei rend megjelenése Magyarországon
2013/10/10 14:11
2568 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A ciszterciek és a premontreiek, vagyis a két 12. századi reform szerzetesrend jelentős szerepet töltött be a magyar kulturális, művészeti élet felvirágoztatásában, a ciszterciek pedig ezen kívül a gazdasági élet fellendítésében is. Korán eljutottak Magyarországra, bár eltérő megközelítésben, de sikeresen kiépítették kolostori hálózatukat, valamint az európai gyakorlatot követve valósították meg az alapítók szándékát, betöltötték hivatásukat.

A Premontrei Rend

A rendalapító, Magdeburgi Norbert, egy várúr fiaként született 1080 körül, tehát kora előkelőihez tartozott származása okán. Mivel tehetsége korán egyértelművé vált, IV. Henrik császár udvarában élt az uralkodó egyik kancellárjaként. Az igencsak világi életet élő Norbert életében huszonévesen történt meg a „pálfordulás”, vagyonát szétosztotta és pappá szenteltette magát. De nem nagyon találva a helyét a korabeli egyházi életben, II. Gelasius pápától engedélyt kért és kapott arra, hogy vándorprédikátorként éljen és igét hirdessen. Norbert tehát mezítlábas, darócruhás vándorprédikátor lett, ezzel az ősegyház apostolait követte. Ez akkortájt igen nagy kiváltságnak számított, mert az egyház az igehirdetés jogát a püspöknek vagy az általa megbízott papoknak tartotta fenn.

Prémontré alapítása

Kisebb közösség alakult ki Norbert körül a vándorlások során, végül követőivel – Laon püspökének ajánlatát elfogadva - letelepedett az észak-franciaországi Prémontrében. Beszédei nyomán újabb követők, köztük sok fiatal, csatlakozott hozzá. Sajátos módon szervezték meg az életüket: Norbert nem a bencés regulát választotta, hanem a Szent Ágostontól származó szabályzatot, amely a prédikálásra is lehetőséget adott. Az előírásokat aztán szigorúbb, belső szabályzattal egészítette ki, azaz szerzetesi aszkézisben éltek a szegénységet és a kétkezi munkát illetően, de mint kanonokok bekapcsolódtak a helyi egyház életébe az igehirdetéssel és a plébániai teendők ellátásával. Abból a szempontból is szakítottak a bencés hagyománnyal – és megelőlegezték a kolduló rendeket – hogy monostoraikat városokba, vagy forgalmas helyek közelébe építették, hiszen közvetlen kapcsolatban éltek a hívekkel. Öltözetük fehér, kártolatlan gyapjúból készült, ami a vezeklő szerzetesek ruhájának anyaga.

Az új rend népszerűsége abban rejlett, hogy a szerzetesi életet össze tudta egyeztetni a lelkipásztorkodással. A ciszterciektől átvették az ekkorra már jól bevált intézményeket: az évente tartandó generális káptalant, azt, hogy minden közösség maga választotta meg a prépostot (a premontreiek nem apátnak hívták a monostor vezetőjét), és az alapító közösség prépostja évente meglátogatta a kirajzott közösséget. Az egész rend élén Prémontré prépostja állt. II. Honorius pápa 1126-ban jóváhagyta az új szerzetesi közösséget.

A rend gyorsan elterjedt, nem csupán a francia és a német földön, hanem Itáliában, Portugáliában, Angliában és Magyarországon is.

Premontrei_prépostsági_templom_romja_(7623._számú_műemlék)

A magyarországi prépostságok

A hagyomány szerint a fehér kanonokok II. István király (1116–1131) hívására érkeztek Magyarországra, és Várad városától északra, a Kőrös jobb partján emelkedő dombtetőn emeltek monostort Szent István első vértanú tiszteletére 1130-ban. A hazai premontrei rendházak többségének ez az intézmény lett az anyamonostora. Az alapító tevékenység igen sikeresnek mondható, hiszen a premontrei monostorjegyzék szerint 1235-ben a magyarországi rendtartomány már húsz férfi és két női monostorból állott. Feltűnő adat, főként a ciszterci rendhez viszonyítva – hogy a prépostságok közül maximum tíz volt királyi alapítású (pl. Váradhegyfok, a mai Nagyvárad), a többi tehetős egyházi vagy világi személynek köszönhette létét. A premontrei nővéreket a nagyon hangsúlyos Mária-tisztelet miatt "Boldogasszony leányai"-nak nevezték a korabeli források és a népnyelv. Kolostoruk volt pl. a Nyulakszigetén, mai Margitszigeten. Az Árpád-korban 40 monostorban szolgálták a "fehér barátok" a magyar népet imádságukkal, lelkipásztori és hiteleshelyi (közjegyzői) tevékenységükkel.

Nemzetségi–családi monostorok

A cisztercieknél nagyobb elterjedtségük egyik magyarázat lehet, hogy kisebb földadomány is elengedő volt a monostorok számára, hiszen az általuk végzett lelkipásztori munka biztos jövedelemforrás lehetett. Ráadásul a rend szabályzata az alapítóknak némileg nagyobb beleszólást engedett a monostorok életébe, a szerzetesek pedig egyik feladata az volt, hogy az alapító család–nemzetség tagjainak lelki üdvéért imádkozzanak.

A 12. században alapított premontrei monostorok építészetének tanulmányozására alig maradt emlék, de annyi látható, hogy a román kori építészeten belül igen sokféle irányzatot képviselnek. A legszebb premontrei emlék, a romosan megmaradt zsámbéki templom.

FarkasJudit cikke