A spanyolnátha és variánsai
2014/05/28 18:29
1775 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A klasszikus világjárványok kórokozói – pestis, kolera, himlő – közül az influenza vírusok maradtak azok, melyek a mai napig évről-évre a legnagyobb számú megbetegedést okozzák világszerte. Ezen „siker” oka az, hogy az influenza vírus antigénjeiben rendkívül változatos, így időszakonként újabb és újabb variánsok bukkannak fel, amelyek ellen a lakosság nagy részében még nem alakult ki a szervezet saját védekező rendszere, így rendkívül fertőzőképesek.

CampFunstonKS-InfluenzaHospital

A betegség jellemzői

A betegség Magyarországon rendszerint október és április között jelenik meg és emberek közötti cseppfertőzéssel terjed. Hirtelen lázzal kezdődik, nagyon gyorsan fejlődik ki, akár néhány óra alatt megbetegedhet valaki. A kezdeti tünetek – levertség, izomfájdalom és a láz – nem igazán specifikusak, ezért nem egyértelmű az azonosítása. A banális megfázással ellentétben az influenza súlyos szövődményekkel és betegségekkel járhat. A leggyakoribbak a tüdő- és hörgőgyulladás, középfülgyulladás, orrmelléküreg-gyulladás, de akár szívizomgyulladás, agyvelőgyulladás és agyhártyagyulladás is felléphet. Halált is okozhat.

3D_Influenza_virus Az influenza vírusa

Az influenzát A, B, és C típussal jelölt vírustörzsek okozzák, közülük elsősorban az A típus képes világméretű járványok előidézésére. A B vírus csak kisebb esethalmozódásokat, a C pedig ritka egyedi eseteket okoz. Az A vírus a természetben két nagy változatban fordul elő, humán (emberi) és avián (madárinfluenza) törzsek ismeretesek. Az A vírus felszíni antigénjei folyamatos változásban vannak, ebben rejlik veszélyessége is, hiszen az új, megváltozott antigénszerkezetű kórokozóval szemben a népesség korábban megszerzett immunitása hatástalan. A B vírusnál az antigének változékonysága lényegesen kisebb, a C vírus esetében pedig elhanyagolható.

Az influenza története

Az influenzavírus első írásos említése Kr.e. 412-ből származik, de ez nyilván nem jelenti azt, hogy a betegség korábban nem létezett. Tömeges elterjedése Európában 1510-től dokumentálható. A pandémiák kialakulása 30-40 évenkénti periodicitást mutat, de előfordulása a XVIII. század óta sűrűsödik. A XIX. században már legalább négy nagy világjárvány zajlott le.

Az orvostudomány 1933-ban azonosította a vírust. Rövidesen megkezdődtek a kutatások, az évtized végére már sikerült a védőoltás előállítása, de a vakcina rendszeres gyártása csak a 40-es évek végén kezdődött el.

A legnagyobb járvány

A betegség kétes értékű világhírére az 1918-19-ben szinte az egész világon végigsöprő influenzajárvány révén tett szert, mely a Föld lakosságának 20-40%-át betegítette meg és 25–40 millió közöttire becsülhető áldozatot követelt. Többet mint ahányan az I. világháború katonai akcióiban életüket veszették. Sokak véleménye szerint ez volt a világszerte rettegett H1N1 altípus debütálása. A járványt spanyolnáthának nevezték, habár egy kansasi katonai táborból indult ki, az Egyesült Államokból. A spanyolnátha elnevezés eredete az, hogy először Spanyolországban írták le az új megbetegedést, s itt közöltek adatokat a fertőzöttek számáról. A járvány gyorsan elterjedt, mivel az I. világháború alatt a csatahajók a világ számos részébe eljuttatták a betegséget. Néhány hónapon belül a spanyolnátha több ember halálát okozta, mint a „fekete halál”-nak nevezett pestis a középkorban. A vírus a 20-40 éves korosztályt érintette leginkább.

Ennek oka egyrészt az lehetett, hogy az érintett korcsoport valószínűleg ezt megelőzően még nem találkozott a vírussal, míg az idősebbeknek lehetett fennmaradó immunitása előzetesen átvészelt influenzás megbetegedések révén. Másrészt az I. világháborúban – életkorából adódóan – ez a korosztály vett aktívan részt. A frontszolgálattal járó minimális higiénés követelmének hiánya, zsúfoltság, alultápláltság, legyengült immunrendszer mind kedveztek a betegség viharos lefolyásának.

PreventDiseaseCarelessSpitting

Madárinfluenza, az új veszély?

Becslések szerint a XX. században több mint 50 millió ember halt meg influenzában vagy annak szövődményeiben. A spanyolnáthát követően is fordultak elő influenza pandémiák a XX. században, de minőségileg új helyzet 1997-től alakult ki. A korábban csak állatorvosi körökben ismert madárinfluenza vírusok Hongkongban hatalmas pusztítást végeztek a csirkeállományban, és a H5N1 törzs súlyos humán betegséget is okozott. A járványt sikerült elkerülni, de a XXI. század elején szakemberek többször is figyelmeztettek egy lehetséges egy madárinfluenza-világjárvány kitörésének lehetőségére. Feltételezhető, hogy a madárinfluenza törzseknek korábban is volt szerepük pusztító pandémiák előidézésében. 2009 áprilisában kezdődött az utolsó nagyobb, gyorsan globálissá váló H1N1 influenzajárvány, melyet a WHO pandémiának minősített. Az influenzajárvánnyal megerősítetten összefüggő halálesetek száma világszerte meghaladta a 18 400 főt.

További érdekes oldalak:

Farkas Judit cikke