Tadzs Mahal, a szerelem emlékműve
|
Mumtáz Mahal 1612-ben, huszonegy esztendős korában ment feleségül a császárhoz. Bőkezűségéről, bölcsességéről a mai napig beszélnek, kortársai pedig a Palota dísze, a Kor csodája névvel illették. A rendkívül jó tulajdonságokkal rendelkező császárné tizennégy gyermeket szült az uralkodónak, de az utolsó szülésbe belehalt. A monda szerint ekkor azt kérte férjétől , hogy az többet ne vegyen más asszonyt maga mellé, s hogy olyan sírt építtessen emlékére, amely nevét örökre emlékezetessé teszi. Száhdzsahán császár mindkét kérésnek eleget tett: szeretett felesége elvesztése miatt teljesen összeomlott, néhány hónap alatt megőszült, fejedelmi ötlözékét egyszerű, fehér mohamedán ruhára cserélte, s elrendelte a síremlék megépítését. A fáma szerint építészének feleségét megölette, hogy az kellően átérezze az ő rettenetes fájdalmát.
Az erődből délibábnak tűnő emlékmű húsz évig készült, a kor indiai építészetének remekműve. Légiesnek tűnő hófehér kupolája, sarkain őrt álló minaretjei, gazdag díszítése - mind indiai mestermunka. A főkaput Korán-idézetek ékesítik - természetesen ezek is onix berakások -, mint ahogy a hófehér márvány virágmotívumai. De ez utóbbinál az onix mellett drágaköveket, féldrágaköveket is találunk olyan bőséggel, hogy például egyetlen szegfűhöz harmincötféle karneolárnyalatot használt az egykori intarziamester.
Maga a sírhely egy 18 méter átmérőjű és 26 méter magas márvány mennybolt alatt nyugszik, de közvetlenül nem látható, ember nagyságú, csipkefinom márványrács védi az avatatlan szemek elől. A tér belső gazdagságát megsokszorozza a külső látvány: a sírhely előtti kertben lévő pompás szökőkutak visszfényében még légiesebbnek tűnik a márványköltemény. Sándzsahán minden vagyonát az építkezésre fordította. A világ neves mestereit összehívta és 20 000 munkásból álló sereget állított munkába. Az építkezés húsz esztendeig tartott. Tervét, hogy a Dzsamna folyó másik oldalára felépíti saját síremlékét - a Taj Mahal mását fekete márványból - fiai meghiúsították.
A Tadzs Mahal 1983 óta a világörökség része.