B. Boros Ilona
Keresztőrzők

E szó hallatán szinte minden ember gondolatában felidéződik valamilyen kép. Ez a megjelent kép nagyon gyakran függ attól, milyen hangulatban vagyunk, milyen körülmény hozta elő az emlékképet. Belső megnyugvást idézhet elő Mindenszentekkor a sírkert ezer meg ezer gyertya fényében imbolygó keresztje. Egy katonai temető sűrű sorokba rakott egyforma fejfáit látván a háborús filmek tragédiái peregnek előttünk.

Lidércnyomásként hat, ha eszünkbe jut, hogy évszázadokon át a kereszttel áldották meg a hadba indulókat, de büszkék vagyunk Kapisztrán Jánosra, Nándorfehérvár egyik hősére. Húsvétkor a kereszthalált halt Megváltóra emlékezünk, és hányszor érezzük életünk során, hogy mi is cipeljük azt a keresztet.

Észre sem vesszük, hogy ugyanez a jel benne van mindennapi eszközeink formavilágában, vagy csak egyszerűen használjuk a jelet, és nem gondolunk másra. Az összeadás jele kereszt, évszázadok óta díszítjük textiljeinket keresztöltésekkel, keresztbe rakták a kévét aratáskor, az építkezéseken számtalanszor látunk andráskereszteket, de a vitorlások árbóca is kereszt. A fűrészbak, a szék lába is ehhez hasonlít, és lehetne sorolni tovább. Ezeknek azonban szellemi síkon kifejezett jelentéstartalma, vallásos üzenete nincs.

Kling József: Kereszt

.. Sokkal régebbi jel, mint a kereszténység, de nem hiszem, hogy túlzás lenne kijelenteni, hogy a keresztény világban a legfontosabb. A jelek, jelrendszerek nélkülözhetetlenek az ember életében: segítenek, figyelmeztetnek, tájékoztatnak, tiltanak, irányítanak, óvnak. Két ember akkor érti meg egymást, ha közös a jelrendszerük. Ősidők óta így van ez, mert a rajzos, később egyre stilizáltabb képek (jelek) az élet legkülönbözőbb helyzeteiben igazítanak el bennünket.

A kereszt ábrázolása a prehisztorikus korban, szinte az egész világon megtalálható volt. Jelentheti a világosság-sötétség, a múlt és jövő, a születés-elmúlás, a Nap-Hold, a fent és a lent, a föld és az ég, a jobb és bal fogalomtársításokat. A kereszt szárai négy irányt jelölnek, de a középpontban az élet, a Nap van. A körkereszt a nap jelképe lehetett, istenség volt. Később a kör elmaradt vagy egyéb kiegészítést kapott. Például az asszír napisten, Assur megjelenítése szárnyas napkoronggal és benne kereszttel történt.

Kádár Katalin:
Ómagyar Mária-siralom

A korai keresztények Krisztus kereszthalálát nern ábrázolták. Használták Krisztus nevének keresztes monogramját, a kereszttel megjelölt kenyeret mint összetartozásuk jelképét. További jelképei a főnixmadár, a bárány és elsősorban a hal volt. Ugyanis Palesztinában a római hódítás előtt már ismert volt a keresztre feszítés büntetése, de csak a nép rágalmazása, elárulása esetén lehetett így büntetni. (Mózes ötödik könyve)

Micsoda megaláztatást jelentett a zsidó népnek amikor Kr. e. 90-ben Alexandros Jannainos makkabeus király 800 lázadó farizeust feszíttetett keresztre. Tacitus római történetíró a keresztre feszítést a "rabszolgáknál szokásos halálbüntetés"-ként említi.

Krisztus kereszthalála követőinek a megaláztatást jelentette. A kereszthalál jelentéstartalma 550 körül változott meg, és lett az üdvösség, Krisztus és a keresztények szimbóluma. Az üldöztetésből a szabad igehirdetésig tartó több évszázados folyamat egyik fontos eseménye Constantinus császár megkeresztelkedése. A korabeli források szerint Constantinus álmot látott, ennek hatására rávésette pajzsára Krisztus keresztes monogramját, és ezáltal győzte le ellenfelét a milviusi hídnál. Hálából Rómában Péter apostol sírjánál monumentális arany keresztet emeltetett.

Büki Zsuzsanna:
Tér-Idő-Jel i-IV.

Fontos megemlíteni, hogy a hellén műveltségű keleten a filozófusok évszázadokon át vitatkoztak Jézus halálának értelmezésén, közben a keresztény tanok rendszerré álltak össze, és a kereszt fokozatosan nem a megaláztatás, hanem a megváltás jelképe lett. Krisztus alakja különböző módon kapcsolódott össze a kereszttel. Pl. ívelt gerendákból álló ún. gemmakeresztet állított II. Theodosius császár (408-450) a perzsák feletti győzelme emlékére. Ez a szokás a bizánci császároknál megmaradt. Vagy Krisztus mint jó pásztor kereszt alakú pásztorbotot tart a kezében (ravennai mozaik 450 körül). Az "igazi kereszt" megtalálása a források szerint (320 szeptember 14.). És e nap ünneppé emelése után a keresztények büszkén hirdették, hogy "Isten feláldozta fiát az emberek bűneiért". Miután Theodosius császár 388-ban a kereszténységet államvallássá emelte, a kereszt szimbolikája és jelentése új lendületet kapott. Összekapcsolják az élet fájával, a tudás fájával. Pl. Ádám sírjából a Golgotán életfa nőtt, melyből a kereszt fája készült.

Kováts Albert: Kereszt

A kereszt templomokban történő megjelenése több évszázadig tartott, de hogy mikor került rá először Krisztus szenvedő alakja, nem lehet tudni. Az írásos források az első évezredben viszont arról szólnak, hogy a hívek tiltakoznak, ha a Megváltót a kereszten látják. Arra is van adat, hogy az egyházatyák kezdeményezik a templomok szentélyeiben a keresztre feszítés vagy kereszten függés, vagyis a szenvedés megjelenítését. Viszont a bizánci keresztények megfeszítés jelenetének ábrázolása soha nem tér el az isteni szépségtől és dicsőségtől. Nyugaton már az egyházszakadás (1054) előtt a 10. században általánossá vált a templomokban, a kegytárgyakon, az ékszereken stb., a Megfeszített és a halott Krisztus ábrázolása. A kereszt alakja és formája viszont változó (liliom kereszt, villáskereszt).

A kereszténység államvallássá tétele után a világi hatalom jelképein is megjelenik a kereszt (koronák, jogarok, országalmák, zászlók, koronázási palástok - gondoljunk Szent István koronázási jelképeire), de még a sírokat is a kereszt jele díszíti. A kereszt jegyében harcoltak a pogányok ellen (keresztes hadjáratok) vagy egymás ellen. A hadviselés a világi hétköznapok dolga volt, egyedül az egyház ellen nem lehetett háborúzni, mert igen súlyos a következmény: kiátkozás.

Luzsicza Árpád:
Szomorú temető
Vidám Temető

A lovagrendek jelképei a kereszt különböző formái voltak (Johannita vagy máltai, - Szent Jakab -, Ferences rendek keresztjei). A harcokat azonban sokszor az "uralkodó egyház" kezdeményezte és folytatta (inkvizíció), és ezek sok ezer áldozatot követeltek. Ha gyönyörködünk a középkorban épített templomokban, nem az a világ jut az eszünkbe. Ez a csodák világa. Luther Márton átértelmezi a kereszthalált, áldozatvállalásnak tekinti, és az embereknek az Ő szenvedésével kell azonosulni és kérni bocsánatát.

A nyugati keresztény egyház a 15-16. század fordulóján belső bajokkal küszködött. A reformáció Luther Márton tanainak kihirdetésével kezdődött. Az ő keresztteóriájának köszönhetően az ábrázolás átalakult, a jelentéstartalom megváltozott. A kereszt egyre inkább a gyász, az élet vége, az örök nyugalom jele lett. Ugyanakkor megjelentek a Megváltót ábrázoló kereszt alatt az imádkozók alakjai, sok esetben ezek maguk az adományozók voltak. A temetőben feszületeket állítottak; a meghalt Úr a feltámadás biztos jele lett.

A 17-18. századtól kezdve egyre többféle okból állítottak kereszteket a hívek. Az újkor új jelentéstartalmat is adott a keresztnek. A humanitás jele lett. A háborúk, a természeti katasztrófák, a gazdasági összeomlások áldozatainak, nyomorultjainak megsegítésére a kereszt jegyében, a keresztény üzenet szólította fel az embereket, a politikai hatalmakat. Ki ne ismerné a vöröskeresztet, melyből a Genfi egyezmény aláírásával (1864) Henry Dunant (1828-1910) a világ egyik legjelentősebb humanitárius szervezetét hozta létre. Nem szabad elfeledkezni a betegeket ápoló máltai rend áldozatvállalásáról sem. Napjainkban a kereszt - azzal, hogy az iskolák, hivatalok, lakó- és hálószobák tárgyai lettek - már nem a hit mélységeit fejezik ki. De a művészet akarva, nem akarva visszanyúlik a keresztény hit, a kereszthalál gondolatához, ábrázolásához, és ez a gondolat az ember mindennapjaiban is jelen van.

Cs. Hegedűs Erika