A Kazán szorostól Szörényvárig
Naszádos (Plavisevica) község után kezdődik a Kazán-szoros. A faluban tartózkodott Széchenyi és Vásárhelyi Pál az első Duna szabályozás és a Széchenyi út idején. Itt volt a Széchenyi emléktábla is, amely most mélyen a víz szintje alatt fekszik.
Felirata:”SZÉCHENYI emlékének a magyar mérnök – és építészegylet MDCCCLXXXV”. Széchenyi 1830-ban a Desdemona nevű hajón végigutazta az Aldunát és az ő kezdeményezésére indult el a folyó szabályozása. A munkálatok 1833-ban Vásárhelyi Pál tervei alapján kezdődtek. 1837-re elkészült a Báziástól Orsováig tartó Széchenyi út. 1878-ban vasútvonal épült. A munkálatok 1898-ban fejeződtek be. Ez volt a magyar mérnöki kar legnagyobb teljesítménye a 19. században. Ezzel az első szakaszban 150, a másodikban 290 napra sikerült növelni a hajózhatóságot.
A Kazán-szoros tulajdonképpen a Nagy Kazán, alatta a Kis Kazán-szorosokból és a köztük elterülő Dunatölgyesi öbölből áll. Legkeskenyebb pontja 170 m, legmélyebb 80 m-rel a Duna vízszintje alatt van. A Nagy-Csukár 316 méteres függőleges sziklafallal emelkedik a Duna fölé. A terület a Vaskapu Nemzeti Park legféltettebb része. Megtalálható itt a szarvas vipera (Vipera ammodytes), a görög teknős (Testudo hermanni), a híúz (Linx linx). Növényvilágának legérdekesebb elemei a sárga színű Magyar tulipán (Tulipa hungarica), Vastagtövű harangvirág (Campanula crassipes), Gyászoló imola (Centaurea atropurpurea), Bánsági szamárkenyér (Echinops banaticus), Bánáti bazsarózsa (Paeonia banatica), Leánykökörcsin és a Törökmogyoró (Corilus coruna).
A szorosban két barlang is található. Az egyik a Ponyikova barlang. Ez egy elhagyott bányaudvaron keresztül közelíthető meg. A Ponyikova patak útjában áll a Nagy-Csukár mészkőtömbje, melybe a patak barlangot vájt. A barlang egy része később beszakadt, egy gyönyörű kis szurdokot alkotva ezzel. Ma a barlang alsó vége a Duna vízszintje alatt van. A másik a Veteráni barlang, amely Veteráni Frigyes osztrák tábornokról kapta a nevét. Itt 1692-ben és 1788-ban heves harcok folytak. Ma a Veteráni barlang csak a Duna felől közelíthető meg. A Nagy Kazán egyik sziklaormán állt egykor Peth vára, amely a déli végvárrendszer része volt. Sajnos eddig nem sikerült megtalálni a pontos helyét.
A Kis Kazán-szorosban a Mraconia öböl közelében éri el a Duna a legmélyebb pontját. Egy szakaszán még a Fekete tenger szintje alá is mélyül. Az öböl szélén egy sziklába faragták 1994-2004-ig Európa legnagyobb szobrát, amely Decebal dák királyt ábrázolja. Akkoriban a sziklán hiúzcsalád élt. Az anyát lelőtték, a kicsinyeket agyonverték a munkálatok zavartalan folytatása érdekében. Ha figyelmesen szemügyre vesszük, látjuk, hogy az orra és a felső ajka betonból van. Mire elkészültek vele, ez letörött, ki kellett egészíteni. Ugyanitt található a folyó partján a Mraconia kolostor, amely eredetileg hajózási jelzőállomás volt. Egyszer csak megjelent itt egy szerzetes és - mindenféle előzetes engedély, hozzájárulás nélkül - fölépítette helyette a kis kolostort.
Következő állomásunk az egy évszázaddal ezelőtt még magyar város, Orsova, amely sokszor szerepel a magyar történelemkönyvekben. Helyén az ókorban Dierna római város volt. A Honfoglalás idejében Örsvár néven szerepel. Itt a Cserna Torkolatánál dunai rév volt. A régi magyar országhatár kicsit lejjebb, az Allion hegy után volt, ez alapozta meg jelentőségét. 1096-ban Szent László itt győzte le a kunokat. Megfordult itt Nagy Lajos, Zsigmond, a Német Lovagrend, I. Ulászló és a Hunyadiak is.
Orsova királyi vára a dunai végvárrendszer része volt, amely sok csatát, ostromot látott. A török háborúkban Thököly, Heister és Veteráni hadakozott itt. 1849-ben a Cserna túloldalán, az Allion-hegy tövében, még magyar területen ásta el Szemere Bertalan a Szent Koronát. Innen csempészte át Bega Mustafa Ada-Kalehi török csempész - Kossuthot török területre. Ide építették a megtalálása után a Szent Korona kápolnát. A Monarchia korában szép, eklektikus városka, fejlett iparral. Volt itt hajógyár, sörgyár, olajfinomító, stb. Itt találkozott 1896-ban a Millennium alkalmából megrendezett Vaskapu megnyitó ünnepségén a Magyar Folyam és Tengerhajózási Rt. Gyönyörű oldalkerekes gőzhajóján a magyar, a szerb és a román király. Mi látható mindebből ma? Semmi. Mindent elnyelt a megemelkedő Duna, mint ahogy elnyelte a 70-es évekig törökök lakta Ada Kaleh szigetét is. Mely Jókai Aranyemberében a „Senki szigete” volt.
Ada Kaleh kicsiny sziget volt a Duna közepén Orsovától 3 km-rel lejjebb. 1663-ban Veteráni erődöt épített rajta. A török háborúk végén megmaradt török lakossága. A Monarchia 1913-ban annektálta. Híres turistacélpont volt mecsettel, keleti hangulatú bazárral, zegzugos sikátorokkal, igazi török hangulattal. Lakói kereskedésből és csempészetből éltek. A sziget legendája Kaleh szultán és Ada nevű felesége boldogtalan szerelméről szól. A szigetet - elsüllyesztése előtt - 1971-ben egy propagandafilm felvétele kapcsán rommá lőtték. Egy visszaemlékezés szerint annyi volt a hegyekben elhelyezett ágyúállások körül a vipera, hogy a katonák lázadoztak.
A sziget egykori déli csücskétől mindössze 7 km-rel lejjebb épült meg a monstrum, amely megváltoztatta az egész vidék képét. A Vaskapu I. vízierőmű, amelyet később lejjebb még egy, a Vaskapu II. követett.
És végül megérkezünk utunk végpontjára Szörény várába (Turnu Severin). A középkori Szörényi Bánság (amely a mai Olténiát foglalta magába) központjába, a királyi végvárrendszer legkeletibb állomására. Szörényvárban is a rómaiak kezdtek építkezni. Drobeta néven egy városuk volt itt. Trajanus császár a dák királyságot megdöntendő egy hidat veretett a város és a szemben lévő Kladovo között. A két szélső pillére a mai napig megmaradt. Dácia kiürítésekor a település megszűnt. Területén később a bizánciak várat építettek, amelyet a magyarok is használtak egészen az új vár elkészültéig, a 14. sz. közepéig. Az új szörényi vár élete is mozgalmas volt. A tatárjárás után a király a területet Litvaj hátszegi román vajdára bízta, aki azt el akarta szakítani Magyarországtól. A megtorló hadjáratban csatát és életét vesztette. 1368-ban Nagy Lajos innen irányítja a havasalföldi vajda elleni hadműveleteket. A török korban királyi végvár. 1524-ben foglalták el a törökök. A nagy kiterjedésű vár romjait napjainkban konzerválják. 2013-as ottjártamkor a régészeti feltárás után a munkagépek szétszórt csontokon és edénytöredékeken tapostak. Sajnos ilyen a román örökségvédelem.
Ezzel aldunai kalandozásunk véget ért, de a folyam még lejjebb is szépszámmal őriz magyar emlékeket.
Kovács Attila