Homo fajok
Az első Homo fajok mintegy 2 millió éve jelenhettek meg, szinte bizonyosan Afrikában. Közös jellemzőjük a következők:
- csapott homlok,
- arckoponyájuk alig kiugró,
- szemfogaik többi fogaikkal közel azonos nagyságúak,
- láb hosszabb, mint a kar,
- agytérfogat 600 cm3 feletti.
Homo habilis
A Homo fajok első képviselője feltehetően a Homo habilis. Első leleteit az Olduvai-szakadékvölgyben találták, jelen ismereteink szerint 1,8-1,6 millió éve élhettek. Jelentős ivari dimorfizmus figyelhető meg a fajnál, a nőstények 30-50 kg súlyúak és 1,2 m magasak, míg a hímek 70-90 kg testsúllyal és 1,4 méteres testmagassággal bírtak. Agytérfogatuk 600 és 800 cm3 közöttire tehető. Az ügyes ember már gyűjtögetett és számos kőeszközt készített. Táplálékaik közt a magvak és termések közt minden bizonnyal ott voltak kisebb állatok is.
Homo ergaster
Kétséges, hogy tekinthető-e önálló fajnak, sokan korai Homo erectusnak tekintik. Bárhogy is van, képviselői 1,8-1,5 millió éve élhettek. A mai embernél is magasabbak lehettek, a hímek testmagassága elérte a 185 cm-t. Testsúlyuk átlagosan 70 kg, agytérfogatuk 900 cm3 lehetett.
Homo erectus
A Homo erectus a felegyenesedett vagy más elnevezések szerint munkásember teste rendkívül izmos és atletikus. Ügyesen vadászik, használja a tüzet és finoman pattintott kőeszközöket készít. Miután az adott terület erőforrásait felhasználta tovább vándorol az 50-100 fős csoport. Afrikai kialakulását követően meghódítja Európát és Ázsiát is. Első képviselői mintegy másfél millió éve jelenhettek meg, míg kipusztulása kb. 200 ezer évvel ezelőttre tehető. Számos elmélet szerint a neandervölgyiek elődje.
Homo heidelbergensis
Vitatott rendszertani besorolású faj, melyet sokan az H. erectusok közé sorolnak. A 600-200 ezer éve élt emberféle leletei Európából kerültek elő, többek közt Magyarországról. A Vértesszőlősön talált mintegy 350 ezer éve élt előember leleteire 1962-ben bukkantak. A Sámuel napján megtalált, így Samunak elnevezett faj biztosan használta már a tüzet, továbbá nagyobb testű állatok elejtésére is alkalmas volt már.
Homo sapiens
A Homo sapiens kb. 200 ezer éve jelent meg. A teljesen felegyenesedett ember már barlangokban vagy kunyhókban lakott, állatokat háziasít, növényeket termeszt. Nem ismeretlen számára a művészet. Számos alfaj fejlődik ki belőle, melyek közül napjainkra egyetlen maradt meg.
Homo sapiens neanderthalensis
A Homo sapiens neanderthalensis-t sokáig oldalágnak tekintették, mára azonban bebizonyosodott, hogy a modern ember őse. 250-28 ezer éve élt, 30-50 fős csoportokban élt. Ismerte a temetkezést, a művészetet és bizony a kannibalizmus sem állt messze tőle. Vita tárgyát képezi, hogy vajon tudtak-e beszélni, jelenleg a legtöbb kutató szerint igen. A Homos sapines sapiens-szel évezredeken keresztül együtt élt, a két faj közötti keveredés is lehetséges volt. Kiszorulására természetesen számos elmélet létezik.
Homo sapiens sapiens
A mintegy 10 ezer éve ismert alfaj társadalmi lény, aki a közös, együttműködő munka mellett képes gondolkodni, tervezni és nem mellékesen beszélni. Agytérfogata közel 1500 cm3. Az alfajon belül négy rasszt különítünk el.
További érdekes oldalak:
Marsi Zoltán írása