Nyelvi kutatások azt engedik igazolni, hogy a szászok ősei elkülönült területekről érkezhettek, így az első bevándorlók nem csak a belső-német területekről, hanem Flandria, Rajna, Luxemburg és Mosel vidékekről is érkeztek. A különféle vidékekről érkező népek nyelve az összetelepítés hatására természetesen „kiegyenlítődött”. A kialakult falvakban eltérő nyelvjárásokat használtak és az elszigetelt telpülések lakói egészen a 20. századik megőrizték ősi nyelvüket.
Betelepítések
A betelepítésüket illetően több felvetés is napvilágott látott. Az egyik szerint új hazájukba vándorlásuk a Duna mentén zajlott Szilézián keresztül, míg az Északi-Kárpátok vonulatán átkelve érkeztek Erdélybe, erre utalnak Nagyszász, Beregszász és Szászfalu nevezetű településeik is. Számos városuk nevében jellemzően jelen van a német utótag, így jöhettt létre Szatmárnémeti vagy Királynémeti. Erdélyben már az 1300-as évektől jelen vannak és tevékenységeik rendszerint a sóbányászattal kapcsolatosak, a második betelepülésükkel ellentétben, ami az arany- és szénbányászathoz köthető.
A tatárjárást követően újabb telepítések következtek, mely a Magyar Királyság és az Erdélyi Püspökség vezényletével zajlott. A betelepülni vágyókat kedvező jogokkal és szabadabb eljárásokkal csábították az országba, ahol sajátságos önállóságot élvezhettek. A fennmaradt oklevelek tanulságai alapján tudható, hogy II. Géza (1141-1162) behívásukkal Erdély déli határvonalát kívánta erősíteni, melyet a Bizánci Birodalom fenyegetett. Kiváltságlevelet II. Andrástól kaptak, mely elősegítette politikai és jogi egységgé válásukat. Az 1241-es pusztító tatárjárást követően újabb telepesekre volt szükség.
Az aranykor
Az 1300-as évekre a szász településeken gazdag gazdasági és kulturális fejlődések alakulnak ki, melyek városiasodást és a céhek felvirágzását hozzák maguk után, melynek hatására a 14. században tovább bővültek jogaik, kiváltságaik. A 14. századra a szász társadalmat a szabad parasztok és a városi polgárok alkották, a nemmességet pedig a humanista eszméken felnevelkedett tőkeerős polgárok pótolták. A következő igazán nagy lépés Hunyadi Mátyás nevéhez kötődik, aki az 1486-os évben tovább növelte a szászok kiváltságait és létrehozta a Szász Egyetemet, mely a későbbiekben szász társadalom alapjait határozta meg.
Szászföld a 15. és a 16. században élte virágkorát. A nagy gazdasági fellendülés mellett az erső vársofalak gazdag kultúrát és kézművességet határoltak, aranyművességének és fegyverkovácsainak a királyi udvar is megrendelője volt. Luther reformációs tanai is a szászok körében terjedtek el elsőként. Ezidőben épült európaszerte egyedülálló erődtemplomaik a mai napig jelentős látványosságot jelentenek a szászföldre látogatóknak. Funkciójuk abban rejlett, hogy veszedelem esetén az egész lakosságnak védelmet tudtak nyújtani.
A 17-18. században a Habsburgok szász-német autonómia felszámolására tett kísérlete és a feudalizmus megszervezése szabadságharcba torkollik. Az 1848-49-es szabadságharc idején a szászok a bécsi udvar felé húztak, aminek hatására a Kossuth párti székelyek és a szász városok osztrák katonasága között számtalan véres csata alakult ki. A kiegyezést követő magyarosítási politika ellen minden módszerrel küzdő erdélyi szászok, Erdély Romániához való csatlakozása után a románosítással találták magukat szembe, ami egyre jobban beszűkítette nemzetiségük lehetőségeit.
Az utolsó szászok
A második világháborúban a német birodalom pártájar állt Romániában a szászok is kapcsolódtak a birodalom politikai eszméihez, majd a világháború végének közeledtével jelentős részük Ausztriába és Németországba szökött. Az otthonmaradtakat nem kerülhette el sorsuk, szovjet munkatáborokba hurcolták őket és a túlélők egy része tért csak vissza hazájába. Ezt követően végképp megkezdődött a szászok folyamatos kivándorlása.
A Nicolae Ceauşescu. vezette kommunista ország kisebbségpolitikája néptelenítette el végleg az egykor gazdag szász vidékeket. A diktátor német kormánnyal kötött egyezményében 10-12 ezer márka fejpénzért 10-11 ezer németnek adott kivándorlási engedélyt. Az 1990-es évek már szabad útlevéllel további 150 ezer szász hagyta el a reménytelennek tűnő országot.
Voltál már Szászföldön? Oszd meg mindenkivel, hogy melyik város tetszett a legjobban!