Az Annina környéki végeláthatatlan erdőségekben Hammer Mátyás 1790-ben fedezte fel a fekete gyémántot, a szenet. Akkoriban a fémbányászatáról híres Oravicabánya volt a délmagyarországi Érchegység bányászati központja. Már 1847-ben vasút kötötte össze az Al-Duna legforgalmasabb monarchiabeli kikötőjével, Báziással. Akkoriban a szenet szekérrel szállították Oravicabányáig. Hogy a szállítást megkönnyítsék, már 1847-ben eltervezték a vaspálya meghosszabbítását. Eredetileg a Lissava-völgyéig mozdony vontatással, feljebb ló vontatással tervezték a vasutat, de a munkálatok 1853-ra elakadtak. Az osztrák kormány 1855-ben az egész bányavidéket eladta az osztrák vasúttársaságnak (StEG), amely 1860-ban hozzáfogott – teljesen új tervek alapján és nyomvonalon – az egész vonal mozdonyvontatáshoz való kiépítéséhez. Így kezdődött el az a hatalmas munka, amely mind mérnöki, mind emberi erőforrások tekintetében hatalmas energiákat mozgatott meg. Ennek eredménye a ma is mérnöki csodának tekintett vasútvonal, mely a Kárpát-medence legszebb hegyi vasútja.
A vonal teljes hossza 34 km. A vonat összesen 14 alagúton és 10 viadukton keresztül teszi meg ezt a távot, mindeközben 338 méter szintkülönbséget küzd le. Egyes szakaszokon az éles kanyarok miatt a vonat csak 9 km/h sebességgel tud haladni. A legfantasztikusabb mérnöki teljesítmény és egyben a legmagasabb viadukt a Zsittini völgyhíd 37,18 m-rel magasodik a patak fölé, és faragott kőpilléreken áll. Emelkedése 20 ezrelék. Öt nyílású és közben kanyarodik is. A kanyar sugara 114 m, miközben a normál vasúti pályáknál 150 m volt a lehető legkisebb sugár. Ettől magasságban csak két méterrel marad el az Anninai (Schlucht) viadukt, amelynek kanyarulata szintén 114 m sugarú. A leghosszabb völgyhíd a Rakoviczai viadukt. Hossza 115 m, magassága 26,6 m, 11 nyílása van, és szintén kanyarodik.
A viaduktokon kívül több kisebb-nagyobb (árkokat, erdei utakat áthidaló) híd, vízáteresz is található a vonalon. Külön említést érdemelnek az alagutak, amelyek szintén kanyarodnak. A 14 alagút közül a leghosszabb a Krassovai alagút, amely 660 m hosszú.
A vonalra külön mozdonyokat terveztek, melyek forgó alvázzal készültek. A kis sugarú kanyarok miatt normál mozdonyok nem közlekedhettek a vonalon. A surlódás növelése érdekében a mozdonyvezető egy erre a célra szolgáló szerkezet segítségével homokot juttathatott a kerekek alá. Erre a meredek emelkedés miatt volt szükség. A vonalon jelenleg két szerelvény közlekedik naponta a turisták szállítására.
Kovács Attila
