Böjti szokások
2012/02/16 00:00
8723 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A húsvét előtti böjt nemcsak az étkezési szokások megváltoztatását, a húsevés elhagyását jelentette, hanem szigorú szabályokat hozott a mindennapokban. A leleményes falusi emberek játékokat és táncokat találtak ki, hogy így mulassák a hosszú, negyven napos időszakot. 

Böjtölni húsvét előtt szokás, de ezen kívül is számos okból tartottak régebben böjtöt. A pravoszláv vallásúak pedig a mai napig karácsony előtt is hosszú, negyven napos nagyböjtöt tartanak. De a böjt nem csak a keresztény vallásban terjedt el, a zsidó és a mohamedán vallásokban ugyanúgy megtalálható, mint a katolikusoknál vagy a protestánsok hitéletében.

A farsangi időszak előzi meg a böjt kezdetét. Január hatodikán, vízkereszt napján veszi kezdetét és húshagyó kedden ér véget. Másnap, hamvazószerdán veszi kezdetét a nagyböjt, ami húsvétig tart. A böjt alatt nem volna szabad húst enni és kerülni kell a zsíros ételeket, ám ezt manapság már sok hívő nem tartja be. Mára inkább az a szokás terjedt el, hogy hamvazó szerdán és nagypénteken kivételével a hívek ugyanúgy fogyasztanak húst. Korábban azonban a húsvét előtti böjtnek komoly szabályai voltak. Megengedett volt ugyan a napi háromszori étkezés, de ebből csak egyszer lehetett jóllakni. Szigorúan kerülni kellett a húsok és zsírok fogyasztását és az is előfordult, hogy nagypénteken semmit sem ettek a böjtölők.

Míg a húsvét Jézus feltámadásának ünnepe, addig a böjt Jézus szenvedéseinek felidézését szolgálja és halálára emlékeztet. Továbbá kifejezi a lemondást, az Isten iránti alázatot és jelképezi a szeretetet .

Nagyon fontos a bűnbánat gyakorlása a böjti időszakban, így a böjt kezdetén a hívek a templomba járultak, ahol a pap szentelt hamuba mártott ujjával keresztet rajzolt az egybegyültek homlokára miközben arra emlékeztette őket: „porból vagyunk, porrá leszünk”, vagyis hogy az ember és lét ismulandó.

A böjt tehát nagyrészt az önmegtartóztatásról szól, ami nagyon érdekes szokásokat hozott a böjtölők életébe. Míg a farsangi időszak a bálok, mulatságok és a szórakozás időszaka addig a böjt alatt tilos volt a hangoskodás.  Az emberek sötétebb ruhákat öltöttek, eltették a füstölt húsokat és a szalonnát, az éléskamra kulcsát pedig a kútba dobták, és csak nagyszombaton halászták ki. A húsos edényeket is eltették az étkészletet pedig sokszor a tisztaszobába dugták a szentkép mögé. Akik farsang idején házasodtak össze húsvétig nem hálhattak együtt.

A húsevést persze rengeteg finom étellel lehetett pótolni. Főként leveseket fogyasztottak, az egyik legismertebb böjti leves a cibere volt. Ez egy korpás vagy éppen aszalt gyümölcsös leves kukoricával és kölessel, amit tejfölös habarással tettek ízessé. Elterjedt volt a bableves, a tejleves, a sós vízben főtt bab, az olajos káposzta a főzelékek, főleg a spenót valamint a tojás és különböző halételek.

Mivel nem volt szabad mulatozni és a böjti időszakban nem volt illendő lakodalmat tartani, ezért a fiatalok játékokat találtak ki, amivel eltölthették az időt és megerősíthették választottjukat szerelmükben. Leggyakrabban a leánykörtáncot más néven karikázást játszották. Körbe álltak és népdalokat énekelve táncoltak. A szinazálás is körtáncot jelentett, ekkor azonban egy leány a kör közepére pattant és behívta választottját, akivel csárdást táncoltak a kör közepén.

Mikor elunták a táncot bementek a faluba és énekelve vonultak, így ezt akkoriban vonulásnak nevezték. Sportokat is űzhettek, így a lányok labdáztak, a fiúk pedig gyakorolták a csülközést, vagyis egy fadarabot helyeztek a földre, ez volt a csülök. Körberajzolták és botjaikkal megpróbálták kidönteni. Az nyert, akinek ez sikerült, szépen faragott botját pedig választottjának ajándékozhatta, ha akarta. A sajbózást is a fiúk játszották: tüzet raktak és botjukra karikát tűztek, amit meggyújtottak. Aztán ezt meglóbálva elhajították és közben hangosan kiáltották a szeretett lány nevét.

Azok a legények, akinek nem volt párja végigjárták a falut és bementek a lányos házakhoz. Itt egy kovácsnak és két inasnak öltözött legény elkapta a menyecskét és szögekkel meg kalapáccsal megpatkolták a farsangban eltáncolt csizmácskáját. Miközben folyt a lánypatkolás, a szemfülesebbek tojást és húst csentek a ház kamrájából, amit aztán húsvétig megőriztek.