Történelem

Az ország első lakói a monok és a pyuk voltak- 847-ben alapították meg központjukat, Pagant. A mon birodalom később megsemmisült, ekkor jött létre az első burmai birodalom. A Pagan-dinasztia 1287-ben megszűnt, az országba betörő mongolok pedig átvették az uralmat Burma felett. Északkeletről a shanok törtek be az országba. Az ő központjuk lett Ava. A burmaiak, monok és a shanok harcaival telt a történelem következő két évszázada. 1758-ban aztán Alaungpaja király egyesítette a birodalmat.

Később az ország az Angolok kezére került, így 1886-ban az indiai gyarmat része lett. A huszadik században megindult az ország függetlenségét követelő mozgalom. 1931-ben kiharcolták, hogy korlátozottan ugyan, de független irányítás alá kerüljenek. 1948-ban létrejött a független Burmai Unió. 1952-ig a Kommunista Munkás- és Parasztpárt irányította az országot, így U Nu miniszterelnököt 1960-ig U Ne Win váltotta. Két évvel később Ne Win megdöntötte a kormányt és Forradalmi Tanácsot hozott létre az országban. 1974-ben a Nemzeti Tanács feloszlott, helyett megalakult a Nemzetgyűlés. 1988-ban bár sikerült megdönteni Ne Win hatalmát, Saw Maung tábornok puccsal megszerezte a vezetést. A helyzet szinte semmit sem változott. 1990-ben a Nemzeti Liga a Demokráciáért került hatalomra. 

Politika, társadalom, oktatás

Pyeidaungzu Myanmar Najngngandav köztársasági államformában működik. Fővárosa Rangoon. Az ország hét szövetségi államra és további hét tartományra tagolódik. Népessége nagyjából 40 millió főre tehető, bár pontos adatok nem ismertek. Az ország hivatalos nyelve a burmai, de az angol is ismert és elterjedt nyelv különösen a gazdaságban és a kereskedelemben. Az ország nagyrésze (85%) buddhista, de hinduk, mohamedánok és keresztények is lakják. A munkanélküliség aránya 10 százalék körüli.

Kultúra

Burma lakossága jelentős részben buddhista, így Buddha szobrok és szentélyek sokasága díszíti az országot. Rengeteg sztupa és templom található, a díszítésben gyakori az aranyműves munka, az elefántcsont, az üveg és a fafaragvány. A vallás a kultúra minden formáját áthatja.

Infrastruktúra

Az országban nagyjából 23 ezer kilométer a kiépített úthálózat. Fontos vasúthálozat működik Rangoon és Mytkyna között. Az Irrawaddy folyó hajózható. Legfontosabb kikötője a fővárosban található. 

Földrajza

Burma területe 680 ezer km2, kelet és nyugati irányban 900 km, észak és déli irányba pedig 2000 km kiterjedésű. Legmagasabb pontja az 5881 méter magas Hkakabo Razi csúcs. Folyói közül a leghosszabbak az 1100 kilométeres burmai szakasszal rendelkező Salween, a 2092 kilométer hosszú Irrawaddy, a 800 kilométer hosszú Chindwin és az 580 kilométer hosszú Sittang.

Az ország öt tájégységből áll: északi része a Himalájáig nyúlik, keleten és nyugaton hegyláncok határolják, délen pedig az Irrawaddy völgy és a tengerpart zárja le az országot. Burma partjainál a 800 szigetből álló Mergui-sziget csoport fekszik. 

Állatok és növények

Az ország klímája a trópusi monszun alakítja, ezért időjárása száraz és hűvös, valamint esős és forró évszakokra tagolódik. Az éghajlatnak köszönhetően a térséget sűrű monszunerdők, tea- és bambuszfák tarkítják, de szárazerdőkből és szavannákból sincs hiány. Az országban gazdag elefánt, orrszarvú, krokodil, kígyó, tigris, leopárd és majom populáció él.

Gazdaság

Az ország hivatalos pénzneme a kyat. Burma főleg mezőgazdaságból, erdészeti kitermelésből és turizmusból él. Az ipar nem számottevő. Az ország fontos rizsexportőr, művelhető területeinek felén rizs terem. Emellett teakfával és hallal is kereskednek. Sok ásványi kincs is fellelhető:a bányászatban az ólom, a cink és az ezüst dominál. 

Te jártál már Burmában? És bárhol Ázsiában? Mesélj tapasztalataidról, élményeidről kommentben!