Forrás: Piqsels
November első hetét szokás halottak hetének is nevezni, hiszen ilyenkor emlékezünk meg halottainkra. November 1. mindenszentek, amely azoknak a szenteknek az ünnepe, akikről a naptár név szerint nem emlékezik meg, november 2. pedig halottak napja. A katolikus egyház tanítása szerint ezen a napon az élő és az eltávozott hívek titokzatos közösséget alkotnak. Ilyenkor a katolikusok feldíszítik az elhunytak sírját és gyertyát gyújtanak a holtaknak. Egy csendes, melankolikus és sokszor szomorú ünnep, de ez nincs mindenhol így.
A halottak napi ünnepségek Mexikóban
Forrás: Flickr.com
Egyes országokban, így Mexikóban is az El Día de los Muertos, azaz a halottak napja nem egy szomorú időszak, hanem egy többnapos ünnep, amikor a család és a barátok összegyűlnek, hogy imádkozzanak és közösen emlékezzenek a halottakra. Ez az időszak egyébként egybe esik az ország legfontosabb élelmiszernövényének a kukoricának betakarításával is.
A hozzátartozók nagy gondot fordítanak az ünnep előkészítésére, mert úgy tartják, a halottak képesek jólétet (pl. bőséges kukoricatermést) de szerencsétlenséget is (pl. betegség, baleset) hozni a családjukra annak függvényében, hogy mennyire elégedettek az áldozatokkal.
Mi kerül az oltárra?
A családtagok virágszirmok, gyertyák és áldozatok (pl. gyermekeknek játékok, felnőtteknek alkohol: tequila, mezcal, pulque) elhelyezésével segítik a lelkek visszatérését a Földre. A halottak képét az oltárra teszik, és minden léleknek gyújtanak egy gyertyát. Ezen kívül elkészítik elhunyt szerettük kedvenc ételeit is, és ezt szintén az oltárra vagy a sírok mellé helyezik. A körömvirágszirmokat pedig szétszórják a temetőből hazáig vezető úton, mert úgy gondolják, ez majd segít abban, hogy visszataláljanak az eltávozott lelkek. Egyes családok pikniket tartanak a síroknál, és egész éjjel a szeretteikkel vannak a temetőben.
Forrás: Piqsels
A halottakat több kategóriába sorolják a halál oka, kora, neme és egyes esetekben foglalkozása szerint. Minden egyes elhunyt személy számára a kategóriának megfelelő, konkrét napot jelölnek ki, amikor megemlékeznek rá. Így például a november 1-je mindenszentek napja, amely a "chiquitos muertos", azaz a halott gyermekek, november 2-a pedig a Fieles Difuntos, azaz a felnőttek emléknapja. Az ország egyes részein október 28-át a balesetben vagy tragikus módon elhunytaknak, október 30-át pedig a "limbos" vagy "limbitos", azaz a megkeresztelés nélkül elhunyt gyermekek lelkének szentelik.
A színes koponyák és csontvázak szerepe
Az őshonos mexikói kultúrában visszatérő motívum a csontváz és a koponya, amely az ünnepet is jellemzi. Különböző színű, nagyságú koponyát készítenek, sőt még a cukorka és az édesség is koponya alakú az ünnepség ideje alatt.
|
|
Forrás: Pixabay | Forrás: Piqsels.com |
Forrás: Piqsels.com
Az aztékok kitűnő kőszobrokat készítettek az isteneikről. Például Coatlicue-t a föld és halál istennőjét emberi szívekből és kezekből, és koponya medálból készült nyaklánccal ábrázolták.
Forrás: Flickr
A mexikói kultúrában a halál imádata együtt jár az élet szeretetével, így a koponya, amely valóban a halál szimbóluma, egyben a feltámadás jelképe is. Éppen ezért nem meglepő, hogy Mexikó utcái tele vannak csontvázaknak öltözött ünneplőkkel, és az országra annyira jellemző, színes papírmasékkal.
|
|
Forrás: Piqsels.com | Forrás: Piqsels.com |
Az ünnep, mint nemzeti szimbólum
A mexikói kutatók megosztottak abban, hogy az ünnepségnek vannak-e valóban őshonos gyökerei, vagy Lázaro Cárdenas elnöksége alatt alakult ki ez a meggyőződés, és az egész fesztivál „pusztán” egy spanyol hagyomány 20. században újragondolt változata, amely az azték identitás megjelenésével erősíti a mexikói nemzettudatot. De az biztos, hogy mára sokkal több, mint egy ünnep, nemzeti szimbólummá vált, amely egyesíti Mexikó lakóit, és hozzájárul az őslakos közösségek kulturális és társadalmi státuszának megerősítéséhez. Jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, hogy 2008-ban felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség reprezentatív listájára is.
Forrás: Pixabay (szerk.)
Tóth Boglárka
Forrás:
