Érettségi tételek 2014 - A felvilágosodás hatása a demokráciák létrejöttére (politikai filozófiák)
Bevezető gondolatok
- A felvilágosodás a XVII-XVIII. század filozófiai, eszmetörténeti mozgalma. Kialakulásához hozzájárult a fizika XVII. századi fejlődése, elsősorban Newton munkássága. A vélekedés helyett a tapasztalat került előtérbe, a világot leírhatónak, kiszámíthatónak, megismerhetőnek tekintették. Előtérbe kerül a gondolkodás, a ráció mindenhatóságába vetett hit. Sapere aude! (Merj tudni!)
- Hittek abban, hogy a felvilágosítás által minden probléma kezelhető, az ember és társadalom nevelhető, felemelhető. A tekintélyen, a zsarnokságon alapuló állam helyett a gazdasági, kulturális reformokat megvalósító, szabadságon alapuló államban hittek. Felléptek a fanatizmus, a vallási dogmák ellen, és helyette a tolerancia és ezen a téren is a józan ész jelszavát hirdették.
A tétel kifejtése
- Angliából indult a XVII. század második felében, majd a XVIII. századi Franciaországban teljesedett ki. Fontos szerepet játszott a terjedésében a megnövekedő könyvkiadás. Különlegesen a Francia Enciklopédia, amelyben a kor jeles tudósai a tudományok legkorszerűbb összefoglalását adták ki. (Diderot, d’ Alembert, Voltaire, Montesquieu, Rousseau, Helvetius, Holbach, Quesnay, Turgot)
- A felvilágosodás egyik alapvető politikaelméleti kérdése a szerződéselmélet.
1. Szerződéselméletek
- John Locke szerint a természettől fogva szabad, egyenlő és független emberek biztonságuk, békéjük és tulajdonuk védelme érdekében összefognak, közösséggé egyesülnek. Ennek során két társadalmi szerződést kötnek. Az egyikkel szabad elhatározásukból létrehozzák a politikai közösséget, a másikkal pedig átruházzák a hatalmat a kormányzatra. A szerződésekkel az emberek elfogadják, hogy saját maguk, illetve a közösség megóvása érdekében a társadalom által hozott törvények szabályozzák tetteiket. Az állam azonban nem avatkozhat be a gazdasági életbe, az emberek a vagyonukról nem mondanak le.
- Montesquieu – Locke nyomán – megfogalmazta a hatalmi ágak felosztásának elméletét: a három hatalmi ág (törvényhozás, végrehajtás és igazságszolgáltatás) egymástól függetlenül működik, egymás kölcsönös ellenőrzésére épül. A társadalmi szerződések értelmében a népnek joga van az államra átruházott jogokért cserébe a hatalom ellenőrzésére, de az ellenőrzés csak a polgárok szűkebb csoportjának tartható fenn (vagyoni cenzuson alapuló választójog).
- Jean Jacques Rousseau a Locke és Montesquieu által elfogadott társadalmi szerződés elméletét elvetette, s helyette a népszuverenitást vallotta. Szerinte a szerződés lényege, hogy a társulás minden tagja feltétel nélkül lemond összes jogáról a közösség javára. Minden személy az általános akarat (közakarat) legfőbb irányítása alatt egyesül, és mindenkit testületileg az összesség elkülöníthetetlen részévé fogadnak. Azaz tagadja a képviseleti elvet, olyan államot képzelt el, ahol mindenkinek az akarata közvetlenül érvényesül.
2. Társadalomkritika
- Rousseau tagadta a művelődés és civilizáció pozitív hatását a társadalomra, helyette a vadember boldogságát hirdette. A magántulajdont lopásnak tekintette, ugyanakkor tisztában volt megszüntethetetlenségével, ezért kompromisszumként elutasította a vagyoni különbségeket, a tulajdonkorlátozásban látta a megoldást.
- A felvilágosodás gondolkodói közül nagyon kevés volt ateista, többségük bár bírálta az egyház tekintélyelvű és dogmákon alapuló működését, de a hittől nem fordult el.
- Voltaire kérlelhetetlen ellenfele volt bármiféle fanatizmusnak és dogmatizmusnak. Az egyházat a népbutítás eszközének, az álszentség és a vakbuzgóság megtestesítőjének tartotta, híressé vált mondata:„Tiporjátok el a gyalázatost!” Ugyanakkor ő maga deista, nem tagadta Isten létét: „ha Isten nem volna, ki kéne találni!” A vallást személyes ügynek tekintette, amibe sem a társadalomnak, sem az államnak nincs beleszólása.
3. Közgazdaságtan
- A felvilágosodás a közgazdaságtanban is újat hozott. Szembefordultak az államilag ellenőrzött merkantilizmussal, a természetes fejlődés hívei voltak.
- A tétel összegző lezárása
- A Locke és Montesquieu által megfogalmazott szabadságfogalom érvényesül a mai napig az angol alkotmányos monarchiában, de ennek hatása érvényesül az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatban és alkotmányban, a francia Emberi és polgári jogok nyilatkozatában is. Rousseau óriási hatást gyakorolt a francia forradalomra, elsősorban a jakobinusok nézeteire.
További érdekes oldalak:
- Sulinet Tudásbázis - A francia felvilágosodás
Farkas Judit