Bevezető gondolatok

• Nyugat-Európában a X-XI. században új termelési technikák és technológiák (háromnyomásos gazdálkodás, nehézeke, borona, szügyhám) megjelenése
  • értékesíthető terményfelesleg - gazdasági fellendülés,
  • a népesség létszáma jelentősen megnőtt.
  • újraéledt a kereskedelem, piachelyek alakultak ki.
• A kereskedők a földesuraktól engedélyt kértek a megerősített kereskedőállomások létesítésére - beindult a városiasodás folyamata.
• Városalapító tényezők pl:
  • régi kereskedelmi útvonalak mentén;
  • régi római városok helyén;
  • egyházi vagy királyi központokban,
  • folyók találkozása vagy folyami átkelők;
  • hegység és alföld (eltérő gazdasági tevékenységet folytató tájegységek) találkozása;
  • bányavidék (speciális ipari tevékenység);

A tétel kifejtése

1. Városi önkormányzatok kialakulása

• A XI. században a vásáros helyen lakók a kereskedők vezetésével szövetségbe tömörültek, cél az önkormányzat kialakítása (kommuna)
• A városi jogállású települések privilégiumai:
  • az alapítótól kapták a kiváltságokat
  • önkormányzati jellegű kiváltságok:
    • maguk választották meg a városi tanács élén álló bírót vagy polgármestert,
    • maguk választották a plébánost,
    • önálló igazságszolgáltatást gyakorolhattak, (akár pallosjogot is kaphattak
    • rendőri feladatokat láttak el
  • lehetséges gazdasági kiváltságok:
    • egyösszegű adó vagy részleges adómentesség
    • vámmentesség/vámkedvezmény/vámoltatás
    • vásártartás
    • árumegállító jog (az áthaladó kereskedőket áruik eladására kötelezhették)
• A városjog nem minden település esetében egyéni, gyakran átvették más városok törvényeit. A törvények a városban élők teljes körére vonatkoztak.

2. A városok társadalma

• A városi lakosság jogállása:
  • nem vonatkoztak rájuk a parasztság feudális kötöttségei, de a nemességre érvényes kiváltságok sem.
  • személyükben szabadok, és szabadon értékesíthették tulajdonukat.
  • A városlakókból új társadalmi réteg született, a polgárság, ami azonban vagyoni és jogi szempontból nem volt egységes
• A városokban a jogok gyakorlását ingatlantulajdonhoz kötötték, akinek nem volt, nem vehetett részt a város irányításában.
  • vezetők a legvagyonosabb és legelőkelőbb kereskedők és a legnagyobb telektulajdonosok voltak. (patríciusok)
  • A város népességének döntő részét alkották a polgárjog és telektulajdon nélküli plebejusok.
  • A két társadalmi réteg között helyezkednek el a céhekbe tömörülő kézművesek. (A 13. századtól több városban a városi tanács tagjai közé jelentősebb céhmesterek is bekerülhettek.)
• „A városi levegő szabaddá tesz”: ha valaki egy évet és egy napot az ilyen kiváltsággal rendelkező városban anélkül eltöltött, hogy bárki szolgájaként azonosították volna, elnyerte a szabadságot.
• A XIII. században jelentek meg az egyes szakmák érdekvédelmi szervezetei, a céhek. Ők látták el a városfal védelmét és a rendfenntartást is. A kereskedők érdekvédelmi egyesületét guildének (gildének) nevezték.
• A királyi/császári hatalom általában támogatta a városok önállósági törekvését, mert
  • jelentős adóbevételt remélt tőlük,
  • a nemességgel szemben politikai támaszt is jelentettek
• Az érett középkor Nyugat-Európájában a legvárosiasabb vidék Észak- és Közép-Itália, Flandria valamint a Rajna és Duna menti délnémet terület volt. A városok lakossága ebben az időszakban általában 4-5000 fő, de a nagyvárosoké elérhette a 10-15000 főt is. Észak-Itáliában azonban százezernél több a lakója volt Milánónak, Velencének, Genovának és Firenzének is. Az Alpokon túli városok közül Párizs volt a legnagyobb, a korban százezres lakosság élt itt.

A tétel összegző lezárása

• A városok ebben az időben nem kulturális, hanem gazdasági, egyházi, közigazgatási, katonai központok voltak, ami jelentős mértékben befolyásolta belső szerkezetüket, a terek és középületek tervezését, funkcióját.
• A városokat fallal vették körül, hiszen védelmi funkciót is ellátottak. A szűk városfal miatt magasra nyúló házakat kellett építeni. A házak között gyakran szűk utcák, sikátorok voltak csak, ami jelentős részben hozzájárult a higiéniás viszonyok romlásához. Nem volt csatornarendszer és rengeteg volt a szemét, ezért gyakran járványok törtek ki.

További érdekes oldalak:

• Sulinet Tudásbázis - Az érett középkor új jelenségei 

Farkas Judit

• Letöltés
• További kidolgozott tételeket találsz itt