Bevezető gondolatok
- Az európai egyesülés eszméjét 1946 szeptemberében Winston Churchill fogalmazta meg a Zürichi Egyetemen, amikor a francia-német kibékülésen és szövetségen alapuló Európai Egyesült Államok megteremtésére szólította fel az európai népeket és kormányokat.
- Az integráció létrehozását ún. Schuman-terv (1950), amely lerakta az európai integráció, a későbbi Európai Unió alapkövét. Az integrációt a gazdasági együttműködés felöl közelítette meg.
A tétel kifejtése
Az Unió története röviden
- 1951 májusában hat ország - Franciaország, Németország, Olaszország és a három Benelux-ország - külügyminiszterei aláírták az ún. Párizsi Szerződést az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK vagy Montánunió) létrehozásáról. A Montánunióban részt vevő államok 1957-ben aláírták az Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac) és az Euratom alapító szerződését. (Római Szerződés)
- 1967-1968 folyamán jelentős változtatásokra került sor, összevonták a három meglévő integrációs intézmény, az EGK, az Euratom és a Montánunió addig párhuzamosan működő szerveit, s ekkortól használatos az Európai Közösségek elnevezés.
- A hetvenes évek elején egyértelművé vált, hogy az európai integrációnak a bővülés adhatja meg a további lendületet. Az Uniót jelenleg 28 tagállam alkotja.
- A Schengeni Egyezmény (1985, 1990) tartalmazta a megegyezést a határellenőrzések megszüntetéséről, a vízumpolitika közös elveiről. Az Európai Uniós Szerződést, az ún. Maastrichti Szerződést 1992. február 7-én a hollandiai Maastricht városában írták alá.
- gazdasági és pénzügyi unió létrehozása érdekében legkésőbb 1999-ig közös valutát vezetnek be.
- a politikai integráció szorosabbra fűzése érdekében közös kül- és biztonságpolitika felállítása mellett döntöttek, és a bel- és igazságügy területén is közös célokat fogalmaztak meg.
- bevezették az uniós állampolgárságot, és a szabad munkaerő-áramlást szélesebben értelmezve - az unió minden polgárát beleértve - előreléptek a személyek szabad mozgásának teljes körű biztosítása irányában is.
- ekkortól használjuk az Európai Unió (EU) (European Union) elnevezést.
- cél a döntéshozatal hatékonyabbá és demokratikusabbá tétele, jelentős mértékben növelte az Európai Parlament hatásköreit és szélesítette a Tanácsban a többségi szavazási eljárás alkalmazási körét is (lásd Lisszaboni szerződés)
EU intézményrendszere, felépítése
A négy legfontosabb intézmény a Miniszterek Tanácsa (a Tanács), az Európai Tanács, az Európai Parlament, a Bizottság (= az EU kormánya), ezenkívül fontos EU-s intézmények még Bíróság, a COREPER és a Számvevőszék is.
- Európai Unió Tanácsa:
- Tagállamok kormányképviseleti szerve - nemzeti érdekeket vesz figyelembe
- Legfontosabb (jogi!!!) döntéshozatali szerv, elsődleges, de nem kizárólagos jogalkotó
- Meghatározza a költségvetést
- A Tanács elnökségét rotációs rendszerben, fél évente másik tagállam tölti be (most Dánia)
- Kétszintű
- Szakminiszterek tanácsa (adott kérdésben illetékes miniszterek gyűlése)
- Külügyminiszterek tanácsa
- Stratégiai döntésekben egyhangú, más esetekben minősített többségi döntés (a szavazatok 73%-a, de min. a népesség 62%-a)
- Európai Tanács:
- 1974 óta létezik, félhivatalos formában
- Állam- és kormányfők tanácsa
- Évente háromszor ülésezik
- Stratégiai döntéseket hoz, irányelveket határoz meg
- döntéseinek jelentős politikai súlya van, mivel a tagországok akaratát fejezik ki, de jogi érvényük nincs
- Bizottság:
- Gyakorlatilag az EU kormánya - kormányoktól elvileg teljesen független, szupranacionális (nemzetek feletti), kizárólag közösségi érdekeket vesz figyelembe
- 28, különböző területekért felelős biztos, minden tagból egy-egy politikus
- A Bizottságé a kezdeményezés szinte kizárólagos joga
- Felelős a Tanács döntéseinek végrehajtásáért (végrehajtó hatalom)
- Szerepe van a költségvetés kidolgozásában is
- Európai Parlament:
- Nem elsősorban jogalkotó, mint a nemzeti parlamentek; fő feladatai
- az intézmények ellenőrzése
- költségvetés elfogadása
- törvényalkotás, de még ma is főleg csak konzultatív szerepe van a döntési folyamatban
- székhelye Strasbourg, ahol az évi 12 ülésszakot tartják. A kiegészítő ülésszakoknak Brüsszel ad otthont. A főtitkárság Luxemburgban van.
- A Parlamentben a választott képviselők pártjuk alapján tartoznak a frakciók egyikébe (pl. Néppárti, Szocialista, Liberális) vagy függetlenek
- A Parlament és az EU legnagyobb problémája a komoly demokratikus deficit: a döntéshozatalba a választott képviselők szinte alig folynak bele, a tényleges jogalkotás és döntés nagyhatalmi érdekek alapján történik - emiatt a Parlament és az EU-s polgárok közötti kapcsolat elég gyenge - többnyire alacsony részvétel az ötévente megtartott választásokon - kicsi a választások legitimációs ereje
A tétel összegző lezárása
- Az intézményrendszer egyszerre nemzetek feletti (parlament, bizottság) és kormányközi (a két tanács), s ez okoz konfliktusokat az Unió működésében
- A sok szervezet egy rendkívül bonyolult, nehezen átlátható (főleg a döntési folyamat), nagyon bürokratikus rendszert hozott létre, ez mai napig is az EU egyik legnagyobb kihívása/problémája
- Az EU egy élhetőbb, működőképesebb Európát hoz létre, amennyiben sikerül feladnunk bizonyos előjogokat, túllépni egyes nemzeti érdekeinken vannak ugyan hátrányai, de hosszú távú megoldásként egyértelműen előnyösebb, mint egy nemzetállami Európa, mely teljesen elveszíteni pozícióját
További érdekes oldalak:
- Sulinet Tudásbázis - Integrációk, integrációs szervezetek a világban
Farkas Judit
