Rousseau Bevezető gondolatok

• a XIX. század legfontosabb eszmeáramlatai a felvilágosodásra vezethetőek vissza, Locke, Montesquieu és Rousseau hatása figyelhető meg bennük.
• Az új eszmék születése részben a francia forradalomból táplálkozik (liberalizmus, nacionalizmus), részben a francia forradalom (konzervativizmus) és az ipari forradalom ellenében (szocializmusok) jön létre.

A tétel kifejtése

Liberalizmus (szabadelvűség) A liber [lat.] = szabad származású szóból ered, a liberális = szabadságot kedvelő, bőkezű volt eredetileg, de jellemzően szabadelvű értelemben használjuk.

• A fogalom az 1820-as években, a spanyol felkelés idején keletkezett. (A Napóleon elleni spanyol felkelés során fogalmazták meg a liberalizmus alapelveit.)
• Az eszmerendszer legfőbb tanításai a felvilágosodásra vezethetők vissza
• Alapvető értékek:
  • alkotmányosság,
  • a korlátlan uralkodói hatalom elvetése,
  • a polgári szabadságjogok (szólás-, sajtó, gyülekezés, sajtószabadság),
  • törvény előtti egyenlőség,
  • parlamentarizmus, népképviselet
  • állami beavatkozástól mentes gazdaság ( szabad verseny),
  • közteherviselés.
• Célként fogalmazta meg
• az egyén minél nagyobb befolyását a közre, viszont ezzel párhuzamosan a köz részéről minél kisebb beavatkozást az egyén életébe (éjjeliőr-állam)
• Nem ismert el semmiféle vallási, származási, nemzetiségi hovatartozásbeli megkülönböztetést.

Nacionalizmus:

• A latin natio = nemzet szóból ered. A napóleoni háborúk idején gyorsan terjed, sokszor Napóleon ellenében hatott.
• A bécsi kongresszussal és a Szent Szövetséggel szemben jöttek létre a nemzeti mozgalmak, ui. a bécsi kongresszus az etnikai határokat nem vette figyelembe.
• Kiindulópontja, alapelvei
  • a nemzet,
  • a közös nyelv, a közös kultúra és történelem.
  • nem osztály, hanem nemzet-kategóriában gondolkodik, mindent a nemzet érdekeinek rendel alá.
• Mind a liberalizmus, mind a nacionalizmus egymással szoros kölcsönhatásban jelentkezett, a feudális társadalom felszámolására irányult, de nem feltétlen kölcsönösen hatott.
• Az összetartozás kifejezésére szimbólumokat használ, mint például a címer, zászló
• Gyakran használták fel a gyarmati függetlenségi mozgalmak is.
• A nacionalizmus a XIX. sz. első felében pozitív szerepet játszott az ún. nemzetállamok, nemzeti nyelv, nemzeti kultúra kialakulásában. A század második felében már gyakran más nemzetek rovására kívánta érvényre juttatni saját nemzete érdekeit. (A nacionalizmus negatív formája.)
• A francia nacionalizmus nemzetállamban gondolkodott, a német inkább kulturnemzetben. A magyar nacionalizmus inkább a francia mintát alkalmazta.
• Szélsőséges formája: sovinizmus

Konzervativizmus

• A latin "conservare" = megőrizni kifejezésből ered.
• Alapelvei:
  • a francia forradalom egyes jelenségeivel (terror, régi értékek tagadása, vallásellenesség) szembeni ellenhatásként, a gyors változások tagadásaként jött létre a XVIII-XIX. sz. fordulóján.
  • a fennálló életforma, erkölcs, szokás stb. megőrzése, a múlt, a hagyományok, a tekintély és az intézmények tisztelete jellemzi.
  • a fokozatos fejlődést szorgalmazza, ezzel szembefordul a forradalmat kísérő erőszakkal és felfordulással.
  • ugyanakkor jelenthet olyan politikai irányzatot is, melynek célja a régi, önmagát túlélt rendszer védelmezése, illetve annak visszaállítására. A fejlődést elutasító, a régi rend változatlan fenntartását szorgalmazók (pl. Metternich) is ezt az elvet vallják.
• Angliában jelentkezett erőteljesebben, ahol a forradalmak helyett a reformok voltak a meghatározók.
• A XIX. században a konzervativizmus alapján a pártok jellemzően a liberalizmus elvei és követelményei ellen léptek fel.

Szocializmusok

• a latin sociare = társul igéből ered
• Alapelvei:
  • az emberek közötti egyenlőség (vagyoni és jogi!!!) létrehozása a célja
  • az emberek közötti szolidaritásra épít,
  • mindenképp ellensúlyozni kell a munkások elidegenedését. Ők az elidegenedést még úgy értelmezték, hogy a munkásból a monotonitás kiöli a kreativitást, ezáltal elidegeníti munkája termékétől, azaz nincs alkotó tevékenység
  • állam fontos szerepet kap a piac korrekciójában, ami együtt jár a magántulajdon korlátozásával, ha kell megszüntetésével és az állami tulajdon szerepének növelésével (államosítás), hogy így a tőkés-munkás kizsákmányolás megszűnjön (újraelosztási rendszer)
  • egyik irányzata, a Marx és Engels által létrehozott tudományos szocializmus a történelmet osztályharcként értelmezte és úgy tartotta a társadalmi lét határozza meg az emberi tudatot
• A szocializmusok egyértelműen a magántulajdon, azaz a polgári társadalom ellenében jöttek létre, a magántulajdont szerintük fel kell váltsa a társadalmi tulajdon, az individualizmust a kollektivizmus, a versenyt a kooperáció és a polgári társadalmat a szocialista társadalom.

A tétel összegző lezárása

• A nacionalizmus, a liberalizmus és a konzervativizmus inkább szemlélet, mint egységes világfelfogás. A XIX. század második felében, a polgári és nemzetállamok születésével jelentős módosuláson mennek keresztül.
• A szocializmus születésekor egyfajta válasz volt a nyugat-európai iparosodási folyamatra, amely kétségkívül nagy társadalmi problémákat szült (pl. tömeges elszegényesedés, gyermekmunka, egyes társadalmi csoportok közötti különbségek hihetetlen mértékű növekedése stb).

További érdekes oldalak: 

• Sulinet Tudásbázis - A nemzettudat kialakulása

Farkas Judit

• Letöltés
• További kidolgozott tételeket találsz itt