„Fejlett” és „fejlődő” országok

Korábban voltak a „fejlett kapitalista”, továbbá a „fejlett szocialista” országok, a maradékot pedig egyszerűen csak „harmadik világnak” hívták. Aztán az 1990-es évek elejére a „fejlett szocialista” országok gazdasági és politikai rendszere összeomlott, a szocialista tábor pedig felbomlott. Így a világ háromosztatú felosztása megszűnt, tehát a „harmadik világ” kifejezés végképp értelmét vesztette.

De volt helyette más: a „fejlődő országok”! Ez a kifejezés mind a mai napig tartja magát, jóllehet ma már kevésbé tartják korrekt kifejezésnek.
A „fejlettségnek” sokféle jelentése és értelmezése van, azonban használata gazdasági értelemben sem elég árnyalt. A „fejlett” befejezettsége, a „fejlődő” folyamatossága is értelmetlen különbséget tesz a két országcsoport között.

Angolszász országokban elterjedtebb az LEDCs és a MEDCs rövidítések használata. A LEDCs a gazdaságilag kevésbé fejlett országokra utal, míg a MEDCs a gazdaságilag fejlettebbekre.

(LEDCs = Less Economically Developed Countries; MEDCs = More Economically Developed Countries.)
Ezek a kifejezések sokkal korrektebbek, ugyanakkor további finomításokra már nem alkalmasak.

Állandóság melletti állandóan változó viszonyok

Bizonyos országok stabilan őrzik megszerzett helyüket bármelyik gazdasági világranglistán. Egyes észak-európai államok, továbbá Svájc vagy Luxemburg gazdaságát még a 2008-ban kezdődő nagy válság sem rázta meg különösképpen. Ugyanakkor a fekete-afrikai országok többsége sem mutat változást: rendre innen kerülnek ki a világ legszegényebb, legnyomorúságosabb országai.

Több régióban és országban azonban az elmúlt 10-20 évben is jelentős változások indultak meg, egyes területek gazdasági szerepe, erőtere is rohamléptékben módosul, átalakul.

Gyorsan változó világunkhoz az ehhez alkalmazkodó kategóriák illenek. A korábbi kifejezések mellé újak érkeztek, érdemes ezeket is megtanulnunk!

Feltörekvő gazdaságok

A feltörekvő (vagy felemelkedő) országok, olyan gazdasággal rendelkeznek, melyek még bizonyos szempontból a fejlett, más szempontból azonban a fejlődő országokra jellemző. A globális gazdaság olyan országoknak tekinti őket, amibe érdemes befektetni, mert jó esélyei vannak a gyors fejlődésnek, még ha ez nem is töretlen. Az ilyen országok gazdasága értelemszerűen nem olyan stabil, mint a fejletteké, de a globális piac szereplői úgy látják, hogy jó esélyeik vannak a kitörésre, a további fejlődésre.

A rendszerváltozás után a volt szovjet blokk európai országai is ezek közé tartoztak Magyarországgal együtt. Bizonyos EU-tag kelet-európai országok már kezdenek kikerülni ebből a kategóriából (pl. Szlovénia), de jó néhány országot még mindig ide sorolnak hazánkkal együtt.

Több gyorsan fejlődő, ígéretes ázsiai és latin-amerikai ország tartozik a feltörekvő gazdaságok közé (pl. Malajzia, Thaiföld, Vietnam, Brazília, Mexikó, Kolumbia, stb.), de Afrikában is találni szép példákat (Marokkó, Dél-afrikai Köztársaság).

Újonnan iparosodott országok

Az újonnan iparosodott országok az ipari fejlődés révén válnak a fejlett világ részévé, de gazdaságuk még a rohamos átalakulás és ipari fejlődés korszakát éli. Az újonnan iparosodott országok első hulláma már a fejlett világ részévé vált (Japán), a második hullám a nyolcvanas-kilencvenes években fejlődött hihetetlen sebességgel. A „kistigrisek” (Dél-Korea, Tajvan, Hongkong, Szingapúr) ma már szintén a fejlett világhoz tartoznak. A harmadik és negyedik hullám országaira, inkább az újonnan iparosodó kifejezés illene, hiszen a folyamat még tart, az iparosodás mellett a városiasodás (urbanizáció) is döbbenetes méreteket ölt, sajnos az ezzel járó negatív hatásokkal együtt. Ezekhez az országokhoz tartozik Thaiföld, Malajzia, Indonézia, de Kína, India, Brazília és Törökország is.

Újonnan iparosodott országok 2013-ban (A kép Creative Commons licence alatt áll, forrás: Wikipedia Commons, Newly Industrialized Countries 2013)

BRICS

Külön országcsoportot képeznek a BRICS országok. Ezek az újonnan iparosodó országok hatalmas területükkel, magas népességükkel, óriási belső piacukkal és a világviszonylatban is jelentős nyersanyagkészleteikkel tűnnek ki. Bármelyik ország lehetne kakukktojás, de Oroszország már csak azért is az, mert a világ leghatalmasabb területű államát nem tekintjük újonnan iparosodónak, hiszen az erőltetett szocialista iparosodás az 1950-es, 60-as években megtörtént.

Az országcsoportot öt ország, Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság alkotja. Angol nevük (Brazil, Russia, India, China és South Africa) kezdőbetűiből alkották a BRICS mozaikszót. Sokak szerint ezek az országok a jövő világgazdaságára még annál is erőteljesebb hatással lesznek, mint amilyet ma kifejtenek, illetve kifejteni képesek.

A fejlett világhoz tartozó, illetve ahhoz elkötelezett módon tartozni kívánó országok gazdasági együttműködését egy szervezet is segíti. Az OECD (Organisation for Economic Cooperation and Development, Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete) a demokrácia és a piacgazdaság mellett elkötelezett országokat tömöríti. Fő célja, hogy a tagállamokban elősegítse a gazdasági növekedést, a magas foglalkoztatási szint elérését, az életszínvonal emelkedését és a pénzügyi stabilitást. Rengeteg összehasonlító tanulmány és felmérés készül az OECD tagállamokról, mely alkalmat ad a gazdaság és a társadalom különböző szempontú összevetéséhez.

További érdekes oldalak:

• Sulinet Tudásbázis - Társadalomföldrajz: A gazdasági fejlődés különbségei
• A feltörekvő országok optimisták, HVG 

Barta Géza cikke