Az Európai Képesítési Keretrendszer az (EKKR) az Európai Unió tagállamainak kormányfői kezdeményezése során az Európai Bizottság által kidolgozásra kerülő olyan tervezet, amely a különböző nemzeti szintű képzési és képesítési rendszerek közötti átláthatóságot biztosítaná, azzal együtt, hogy előmozdítaná az Unión belüli mobilitást, mind a tanulói szinten, mind pedig az Unió munkavállalói esetében. Az Európai Képesítési Keretrendszer céljai az alábbiak szerint foglalhatók össze:

• Az egyes tagországok legkülönbözőbb szintű és rendszerben szervezett képesítéseinek más országok képesítéseivel való összehasonlíthatóvá tétele az ezen képesítéseket alkotó rendszerek harmonizációja nélkül.
• A tanulási eredmények (tudás, készségek, képességek és kompetenciák) különböző szintjeire építő semleges, a nemzeti oktatási rendszerek sokszínűségét szem előtt tartó referenciapontok kialakítása, amely lehetővé teszi a formális, nem-formális és informális tanulás eredményeinek elismerését is.
• Az oktatási szolgáltatások minőségbiztosításának támogatása és az egyes országok képesítési rendszerei továbbfejlesztésének ösztönzése.

A képesítési keretrendszerrel kapcsolatosan az Európai Parlament októberben fogadott el egy jelentést, amely szerint tovább kell vinni a programokat az egész élet át tartó tanulás programjának kerete mentén, s biztosítani kell a lehető legtöbb, mindezek mellett pedig a főként hátrányos helyzetű polgárok számára az oktatáshoz való hozzáférést. A parlament továbbá azt javasolja a tagállamoknak, hogy a keretrendszerre, mint egy referenciaeszközre tekintsenek, s hogy azt úgy használjak a különböző képesítési rendszerek képesítési szintjeinek összehasonlításában és a folyamatok véghezvitelében.

Az EKKR pozitív előnyei pedig vitathatatlanok, vagyis megkönnyíthet a magyar tanulók külföldi oktatásban való részvételét, valamit a magyar állampolgárok külföldi munkavállalását is, hiszen az Európai Képesítési Keretrendszer szerinti minősítés növelheti a bizalmat a külföldi munkaadókban a munkavállalás során is. S ez viszont is igaz, vagyis a hazánkban megjelenő külföldi munkaerővel szemben is hasonló bizalom alakulhat ki, amennyiben alkalmazásra kerülnek a keretrendszer nyújtatta mechanizmusok, ergo tovább növekedhet a munkaerőpiac integrációja is.

Mindezek mellett a pályaorientációs és munkaügyi szolgáltatások szakemberei is egy jól és hatékonyan alkalmazható eszközzel könnyíthetik meg munkájukat és hozzá járulhatnak a célkitűzések megvalósításához is. Az Európai Parlament támogatja a Bizottságot abban, hogy a tagállamok minél könnyedebben és hatékonyabban tudják alkalmazni a keretrendszer nyújtott szempontokat és lehetőségeket, ezeknek eszköze a legjobb gyakorlatok átadása, valamint az Európai Képesítési Keretrendszer tanácsadó csoportjának működése, amely a tagállamok képviselőiből áll majd, s amelyekkel hatékonyabbá tehető az uniós polgárok mobilitása is.

Az EKKR alkalmazás során megvalósulhat az Unió azon elképzelése, amely szerint az oktatásban és a képzési rendszerekben egy modernizáció indulna meg, ezzel együtt szorosabbra fűzné a kapcsolatot a képzések, az oktatás és a munkavállalás között, s a minőségbiztosítás valamint az információcsere megfelelő eszközei annak, hogy a korábban már említett célok elérhetőek illetve megvalósíthatóak legyenek 2012-ig.