|
I. Károlynak, az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó császárának fia, aki ma is remek egészségnek örvend, mindig "a keresztény értékeken nyugvó európai egységet részesítette előnyben", persze korántsem úgy, ahogyan ezt egyes szélsőjobboldali, ultranacionalista elemek elképzelik. Immár több mint 30 esztendeje a Páneurópai Unió elnöke (megszólítása éppen ezért nem "fenség", hanem "elnök úr"), és az az álma, hogy egyszer az Unió tagja lesz minden európai ország, Albániától Izlandig.
A több nyelven, köztük magyarul is kiválóan beszélő Habsburg Ottó Svájcban, Portugáliában, Spanyolországban, Belgiumban, Franciaországban és az Egyesült Államokban is élt, de immár több évtizede német állampolgár. A 30-as években szembefordult a nácizmussal, tiltakozott Ausztria bekebelezése ellen, így az Anschluss után a nácik üldözték őt. A II. világháború idején több ezer zsidónak segített elmenekülnie Európából. 1979 és 1999 között a német Keresztény-Szocialista Unió (CSU) képviselője volt a strasbourgi Európa Parlamentben, egyúttal ő volt az európai konzervatív pártok csoportjának vezetője. 1989-ben egyik szervezője volt a magyar-osztrák határon rendezett "páneurópai pikniknek", amelynek során 700 kelet-német tudott Nyugatra menni. Ez az esemény volt az előzménye a berlini fal leomlásának. Munkásságához tartozik 35 politikai és történelmi tárgy könyv is.
"Habsburg Ottó nagy formátumú politikus, kifogástalan européer - mondja róla Peter Ulram politológus - Soha nem engedett a populizmus kísértésének, és soha nem vette át a bulvárlapok hangnemét. Tudásának, kulturáltságának, született politikai érzékének köszönhetően mindig világosan állást tudott foglalni minden kérdésben."
Személye Magyarországon is igen népszerű. A rendszerváltás után komolyan felmerült, hogy esetleg ő lehetne a Magyar Köztársaság elnöke.
(gluck)
