Hagyományos mesterségek - Papírkészítők I.
Kormos Edit
2007/12/16 21:53
1256 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Ősi mondás, hogy "a papír erősebb, mint a kard". Papírra vetjük kósza gondolatainkat, érzéseinket, emlékeinket, verseinket, naplónkat, tanulmányainkat, rajzainkat, fényképeinket, térképeinket, hadüzeneteinket és szerelmes leveleinket... no, de hogyan is készül a papír? Kik is készítik a papírt?

A XVI. században jelennek meg Magyarországon a papírmalmok. Az első papírmalmot Lőcse városa tudhatta magáénak, egészen addig, míg 1530-ban le nem égett. A század folyamán további négy malom kezdte meg működését, hogy bennük honi papírt készítsenek. Igazi nagy fejlődésnek a papírmalmok a XVIII. században kezdtek, mikor is Mária Terézia és II. József intézkedéseinek köszönhetően a malmok száma körülbelül 60-ra emelkedett.

Bár e fejlődés őszinte büszkeséggel tölthet el bennünket, csupán az a tény lohaszthatja kicsit kedvünk, hogy a kínaiaknak mintegy 18 évszázaddal korábban jutottak a zseniális felfedezésre: találták fel a papírt. A hagyomány szerint Kr.u. 105-ben Caj Lun, a kínai császár egyik magas rangú hivatalnoka azt javasolta urának, hogy olcsóbb és praktikusabb megoldásként a rendkívül drága selyem és a nehézkes bambusztábla helyett olcsó és könnyen kezelhető papírlapokat használjanak. Caj Lunt a kínai papírkészítők szinte bálványozták, Kínában egész kis kultusza alakult ki.A papír azonban még hosszú időn keresztül a kínaiak titka maradt - egész pontosan a Kr.u. 8 századig, mikor is a kínai hadifoglyokat kivallató arabok végre megtudták a féltve őrzött "receptet". Az ő közvetítésükkel jutott el végül e zseniális találmány Európába, ahol aztán már a XII. századtól kezdve készítettek papírt.

Bár viszonylag korán eljutott az öreg kontinensre a papír, mégis további hosszú századokra volt szükség ahhoz, hogy a népek megismerjék, elfogadják és használják is.A papírkészítést fehér mesterségnek is nevezték. A papírkészítők az ún. papírmalmokban alakították át a rongyokat papírrá. (A rongy eredetű papír még a XIX. században is elterjedt volt szemben a növényi rostokból nyert papírral - erről tanúskodik Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban című verse is.) A papírkészítés igen költséges munka volt: drágán lehetett üzemeltetni a malmokat, s nem volt olcsó az ott alkalmazott technológia sem. Mégis a tehetősebb polgárok és nemesek idővel előszeretettel vásároltak papírt, s mikor már a nyomtatás feltalálása is megnövelte a papírigényt, valóban előnyös üzleti befektetésnek tűnt a papírmalmok üzemeltetése.Folytatjuk...