Nevét 1817-ben, I. Ferenc császár utasítására változtatták Mehádiai fürdőkről Herkulesfürdőre. Itt a pompás épületek és a természet nagyvonalúsága egységben adtak hátteret az igen magas ásványi anyag tartalmú gyógyvizekkel történő kezeléseknek és a nyüzsgő társasági életnek. A régi fürdőtelep mindössze 160 m-es tengerszint feletti magasságban fekszik, miközben a környező hegyek az 1000 méteres magasságot is meghaladják, ráadásul meredek szakadékkal ereszkednek a Cserna két partjáig. A források részben a folyó medrében, részben a partokon törnek föl igen magas kén és sótartalommal. A fürdőtelep a Magyar Királyi Kincstár tulajdona volt, amelyet bérlőként Tatárczy Károly hasznosított. Síremléke ma is megtalálható a temetőben.
Herkulesfürdő egy 1898-as képeslapon
A fürdő központja a Gyógycsarnok vagy más néven Kurszalon volt. Itt folyt az élénk társasági élet. Ennek két oldalán helyezkedett el a Ferenc József ill. a Rezső (Rudolf) udvar (szálló). A Gyógyterem elé 1847-ben egy mamutfenyőt ültettek, amely mára hatalmas méretével jelzi, hogy jól érzi itt magát. Szintén a Gyógycsarnok előtt állt a zenepavilon és Maderspach Károly híres 32 m hosszú öntöttvas hídja (1883), amely a túlparton álló francia-reneszánsz stílusú Szapáry-fürdőt (Alpár Ignác 1883-86) köti össze a központtal. A Szapáry fürdő ékességei a gyönyörű Zsolnay majolikák voltak, melyekből mára egy kivételével mind eltűnt.
A Gyógycsarnok épülete
A Gyógycsarnok folyosója, háttérben a mamutfenyővel
Az egykor szebb napokat is megélt francia-reneszánsz stílusú Szapáry-fürdő épülete
A Ferenc József udvar előtt álló villa - az egykori Tatártzy villa, ma Erzsébet villa (1875) - Gödöllő mellett Erzsébet királyné (Sissy) kedvenc tartózkodási helye volt. Sokat időzött itt és szerette járni a környék hegyeit. Akkoriban hegycsúcsot is neveztek el róla A Rezső-udvar mellett a Termálstrandot (1871) találjuk, míg a Ferenc József udvart fedett folyosó kötötte össze a Sarolta-fürdővel (1825) és az 1865-ben épült kettős ívű kőhíddal. Ezen áthaladva jutunk el a fürdőtelep régebbi részéhez, ahol a Herkules tér két oldalán a Saroltafürdő után a Ferenc szálló (1824), Terézia szálló (1852) és a Lajosfürdő (1866). A túloldalon az Erzsébet fürdő (1860), a Ferdinánd szálló (1811), a szecessziós József főherceg szálló budapesti műépítészek tervei alapján készült (1900), majd a Katonai gyógyfürdő (1821) és a kerek rk. Kápolna (1836) követik egymást. A tér közepén az 1847-ben öntött Herkules szobor áll.
Főtér a szállodával és a Herkules szoborral. 1913
Termálstrand
1903-ban itt írta Pazeller Jakab, a 33. gyalogezred katonai karmestere a Herkulesfürdői emlék örökzöld dallamát. Pazeller egyébként igen kalandos életutat járt be. 1896-tól Aradon és Herkulesfürdőn szolgált. 1906-ban Budapestre helyezik. Az összeomlás után Székesfehérváron bujdosik. 1921-ben a Nemzeti Hadsereg tisztje, ahonnan 1925-ben nyugdíjazzák. De már 1946-ban a kommunisták megvonják a nyugdíját. 1956-ban a forradalom számára darabot komponált, majd egy évre rá meghal.
A leghíresebb fürdővendégek sorát I. Ferenc császár nyitotta meg, aki 1817-ben fordult meg itt. 1896-ban hármas királytalálkozó helyszíne volt a fürdő. „I. FERENCZ JÓZSEF dicsőséges uralkodó királyunk ő cs. és kir. felségének és felséges vendégeinek I. KÁROLY Románia királyának és I. SÁNDOR Szerbia királyának a Magyarország ezredéves fennállásakor rendezett ünnepségek során a dunai Vaskapu – csatorna megnyitása alkalmával 1896 évi szeptember hó 27- én Herkulesfürdőn tett legmagasabb látogatásának emlékére”. Hirdette a ma már nem látható tábla. De ekkorra már sem Károlynak sem Ferenc Józsefnek nem volt idegen a hely. Ez utóbbi már 1852-ben látogatott ide először, amikor is kijelentette, hogy „a Cserna völgyben van a földrész legszebb üdülőhelye”. Rudolf trónörökös is szívesen vadászott a környező hegyekben. Az ő emléktáblája a Retyezátban csodával határos módon máig fennmaradt. De a leghíresebb fürdővendég mégis Erzsébet királyné volt, aki rendszeresen látogatott ide. 1887 tavaszán Orsováig hajóval utazott, onnan kocsin. A környező hegyek híres kirándulóhelyek voltak már akkoriban is. Ilyen volt a Széchenyi rét, a Gizella kereszt az Erzsébet és a Ferenc József csúcs, a város fölötti Fehér kereszt és a Domogled szikla 1105 m-es csúcsa.
1878-ban megnyílt a vasútvonal is, amely bekapcsolta az ország vérkeringésébe az addig perifériás helyen elhelyezkedő fürdőtelepet. Az állomásépület a magyar neoreneszánsz építészet remekműve. Az épület középső – kupolával fedett - része a harmadosztályú, míg a két oldalsó az első és másodosztályú utasok váróterme volt. Az alagsorban büfé üzemelt. A régi freskók helyére néhány évtizede erősen vitatható műértékű díszítés került.
A neoreneszánsz herkulesfürdői vasútállomás épülete
Kicsit fölfelé az összeszűkülő Cserna völgyben páratlan természeti szépségeket talál a vándor. Amit feltétlenül érdemes megnézni, az a Szeles vízesés, amely 30 m magasról zúdul alá és a vadregényes Cseszna völgye a piciny vizimalmával, amely egykor a határt képezte Magyarország és a déli szomszéd között.
Egész fönt, már szinte a Retyezát tövében található a kicsiny, de annál szebb Corcoaiei szoros.
Szeles-vízesés
Kovács Attila
