A gazdasági nyitás

Az első ópiumháború volt képes a sógunt véleménye megváltoztatására bírni, mert a kínaiak óriási veresége beláttatta vele, hogy az elzárkózás politikája tarthatatlan. Kereskedelmi kapcsolatok felvételére azonban ezután sem volt hajlandó.1853 júniusában az amerikai „fekete hajók”-tól (gőzhajóktól) megrettent sógun azonban radikálisabb változásra kényszerült. Megdöbbentették a széllel szemben is haladni képes gőzhajók, s felmérték, hogy elavult parti ütegeik nem nyújtanak már védelmet a korszerű hajókkal szemben, vagyis teljesen védtelenek. Engedményeket kellett tenniük először az USA-nak, majd 1856-ig Angliával, Oroszországgal és Hollandiával is hasonló szerződéseket kötöttek a japánok. A szerződésekben kikötötték, hogy a japán kormány nem szabhat ki 5 %-nál magasabb értékvámot, illetve a külföldiek területenkívüliségi jogokat kaptak, vagyis nem voltak alávetve a japán törvényeknek.

A sógunátus már nem merte egyedül vállalni a felelősséget a döntésekért, ezért az udvarhoz fordult támogatásért. Ezt követően újabb, egyoldalú szerződések megkötésére kényszerült, hiszen katonai ereje nem volt elegendő arra, hogy a követeléseket visszautasítsa.

A bakufu bukása

A szerződések a japán külkereskedelemben is nagy horderejű változásokat eredményeztek: növekedett az export, de ez belső áruhiányhoz vezetett, mely áremelkedést vont maga után. Ez adott alapot a sógunátus rendszere ellen mozgalomnak, akik azt tartották, hogy a sógun elárulta az országot és a császárt a külfölddel kötött szerződések során. A császárhoz közel álló erők tüzet is nyitottak a nyugati hajókra, amire válaszul 1864-ben Anglia, Franciaország, az USA és Hollandia egyesült flottája támadást intézett az idegengyűlölő japán mozgalom ellen.

Tokugawa Yoshinobu sógun

Ez a támadás az udvart is az idegenekkel történő kapcsolatfelvételre sarkallta. 1867-ben 15 sógun arra kérte az udvart, hogy a császár vegye vissza a politikai hatalmat, amire az 1868-ban hajlandónak is mutatkozott. Ez a „Nagy Hatalom Visszaadása”, vagyis a Meidzsi-restauráció. A Meidzsi kifejezés "felvilágosult kormányzat"-ot jelent, maga a császár, Mucuhito nevezte így uralkodását.

Meidzsi-reformok

A Meidzsi-kormányzat a nagyhatalmak befolyásának ellensúlyozására a „gazdag ország erős hadsereg” elvét kívánta érvényre juttatni. (Az eredeti elképzelések szerint a modernizáció legfőbb célja, hogy az ellenséget a saját fegyvereivel legyen képes Japán legyőzni.) 1868. április 6-án Mucuhito császár nevében Császári Alapesküt bocsátottak ki, melyben változásokat és javulást ígértek, vagyis „a múlt rossz szokásaival fel kell hagyni”. Ehhez teljes modernizációra volt szükség, s „a tudományos ismereteket az egész világon mindenütt keresni kell”. Első lépésként a közigazgatást központosították, a főváros Tokió lett. Új kiváltságos réteg jött létre, a szamurájok hatalma pedig ezzel párhuzamosan csökkent, s egyidejűleg a nagybirtokrendszert is felszámolták. 10 ezer fős testőrséget hozat létre, amire nagy szükség is volt a szamurájok majd egy évtizedig tartó elégedetlensége miatt. 1873-ban bevezették a kötelező katonai szolgálatot, melyet az 1870-71-es francia-porosz háborúban jelen lévő japán megfigyelők európai minták alapján dolgoztak ki.

Mucuhito császár katonai egyenruhában

1871-ben létrehozták a közoktatási minisztériumot, 1872-ben kiadták az elemi oktatási törvényt, mivel a tanulásban látták a modernizáció alapfeltételét. A XX. század elejére elérték, hogy minden iskoláskorú gyermek elemi iskolai oktatásban részesült. Egységes tankönyveket vezettek be. 1877-ben alapították a Tokiói Egyetemet, mely az uralkodói elit képzését biztosította. Mindehhez megfelelő mennyiségű állami bevételre, adóra volt szükség. így vezették be az egységes földadót.

Idővel az ismeretek elárasztották Japánt: könyvek, elméletek érkeztek Nyugatról, japánok pedig nagy számban látogatták a nagyhatalmak országait, eljutották Párizsba, Washingtonba, Londonba. A kormánytagok maguk is1871-1873 között 50-100 fős küldöttséget indítottak Nyugatra. De csak erőteljesen szelektálva vették át az európai mintákat, s azt is csak a japán hagyományokhoz igazítva. A Meidzsi-kori Japán az első nem nyugati állam, mely bevezette az alkotmányos kormányzást, midőn 1890-ben életbe lépett az alkotmány (melynek első változatát németül fogalmazták meg). Az alkotmány értelmében a császár csorbíthatatlan önállósággal bír, a Császári Országgyűlés tanácsait a császár nem hagyhatja figyelmen kívül, biztosítják az alapvető szabadságjogokat. Két házas törvényhozás jön létre a főrendiházzal és a képviselőházzal.

Kb. egymillió polgár jutott választójoghoz a magas cenzus miatt. A miniszterelnök csak első az egyenlők között.

1881-ben átfogó pénzügyi reformmal láttak hozzá a gazdaság megreformálásához és az infláció letöréséhez. A japánok a bürokratikus államigazgatást a franciáktól vették át, a hadsereget porosz mintára szervezték, a haditengerészet a brit mintát követte. Az ipari és pénzügyi módszereket számos országból vették át, de főleg az USA hatása érvényesült. Értelmes fiatalokat küldtek külföldi tanulmányutakra, nyugati típusú iskolákat nyitottak, külföldi szakembereket hívtak az országba. A kormány azonban szigorúan megszabta a külföldiek megbízatásának határidejét, ennek lejártával hazaküldték őket, nehogy befolyásos szerepre tehessenek szert. A külföldet megjárt japánoknak pedig tanulmányi idejük lejártával haza kellett térniük. 1881-ben belga mintára létrehozták a Japán Bankot, mely többségi magántulajdonban volt, de szigorú kormányfelügyelet mellett. Biztosították a bank pénzkibocsátási jogát is.

Hajó- és fegyvergyárak, öntödék, gépműhelyek, kísérleti és mintaüzemek alakultak nagy számban, ezzel párhuzamosan a selyem-, illetve teaexport vált meghatározóvá. 1914-re Japán önellátó lett a nehézipari termékek tekintetében is. A gazdasági sikerek politikai eredményekhez vezettek: 1894-ben rövid háborúban legyőzték Kínát, s elfoglalták Tajvant. 1904-1905-ben az orosz-japán háborúból is japán kerül ki győztesen, s megszerezte magának a Szahalin-szigeteket. Az oroszok legyőzésével az ázsiai világ figyelmét magára vonja Japán, hiszen a történelemben először sikerült európai államot egy ázsiainak legyőzni.

További érdekes oldalak:

• Sulinet Tudásbázis - Európai kihívások - távol-keleti válaszok 

Farkas Judit cikke