Jó atyafiak
2003/04/02 20:54
2791 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Ez a magyar néprajzi csoport az Északi-középhegységben az Ipoly, Zagyva és Sajó vidékén, a Felvidék négy vármegyéjének (Nógrád, Heves, Borsod és Gömör) területén él. Származásuk máig vitatott. Egyes feltevések szerint a tatárjárás során Magyarországra költözött kunok, másik szerint a kabarok képezték kialakulásuk magvát.

Elnevezésük szláv eredetű. Néprajzi sajátossságai; sokszínű viselete, építészete, hagyományai, szokásai különböztetik meg a többi népcsoporttól. Nyelvét az illabiális "a" (ajakkerekítés nélkül képzett) és a hosszú, labiális "á" hang teszi sajátossá.

A népcsoport életformáját egyértelműen meghatározza a terület földrajzi jellege. A hegyes, dombos vidék kevéssé alkalmas a földművelésre, annál inkább az állattenyésztésre.

A gyengébb minőségű földeken gabonát, takarmányt, cukorrépát termesztettek. A kevés föld a nagy létszámú családoknak csak szűkösen biztosította a megélhetést. Ezért sokan summásként vállaltak munkát az Alföldön. A néprajzi emlékek, a népi iparművészet tárgyai, a népdalok híven tükrözik a pásztor-, summás és bányászélet sajátosságait.

A palócok sokáig, a XIX. század végéig szigorúan megőrizték a "nagycsalád" intézményét. A család feje a gazda volt. A családok szerkezete "had"-akra oszlott. Az egymással rokon családok egymás közelében laktak, esetleg egy telken. A rokonságot, atyafiságot nagyra tartották a falvakban.

Szokásaiban, hagyományaiba, viseletében a palócság sokrétű csoport. Az öltözet nem csupán viselőjének korát, társadalmi hovatartozását fejezte ki, hanem falvanként, csoportonként is jellegzetes volt (pl. bujáki, hollókői, kazári, őrhalmi, rimóci).
Rendkívül gazdag az élet jeles eseményeivel kapcsolatos szokásrendszer is. (Születés, lakodalom, temetkezés) Különösen a párválasztás, lakodalom mutat sajátságot, más vidékek rítusaihoz képest.

Néhány jellegzetes palóc népszokás:

  • vesszőhordás (Őrhalom) A pásztorok a karácsonyi vesszőhordással az állatok szaporodását vélték elősegíteni. Az ünnepi asztalra szénát, szalmát, tettek, hogy ott szülessen újra a kis Jézus. A terített abrosz morzsáit a földre szórták szét, hogy jó legyen a termés.
  • újév - kiskarácsony
    Fontosnak tartották, hogy ezen a napon az első látogató férfi legyen.
    Nem ettek szárnyast, mert elkaparja a szerencsét, hanem lencsét, hogy ne legyenek pénzszűkében.
  • gyergyaszentelő
    Ha gyertyaszentelőkor az oltárnál rásüt a nap a papra, még 40 napig hideg lesz.
  • farsang
    Több faluban volt ilyenkor asszonymulatság; Karancsalján-lányok vasárnapja; Mátraalmáson-macskabál, Salgótarján környékén-ördöglagzit tartottak.

A palócság néprajzi értékeit, építészeti emlékeit a falumúzeum Hollóházán
(a Világörökség része) , a balassagyarmati Palóc Múzeum őrzi és mutatja be.