Július 11.: a népesedési világnap
2001/07/13 08:00
1644 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 1987-ben július 11-ét nyilvánította népesedési világnapnak, annak emlékére, hogy bolygónk lakossága akkor érte el az ötmilliárdot. Azóta már hatmilliárdnál is többen vagyunk (a hatmilliárdodik baba 1999. október 12-én született Szarajevóban). Nézőpont kérdése, hogy ez sok avagy kevés, de Európában egyre kevesebb a népes gyereksereggel rendelkező család.

Az embereket, különösen a kormányzatokat mindig is érdekelte, hogyan alakul a népesség száma. Utóbbiakat leginkább azért, hogy lesz-e elég adófizető, és a munkaerő, illetve a termelés és fogyasztás szempontjából hogyan alakul a népesség száma és összetétele. A népszámlálás sem újkeletű dolog, már a négyezer évvel ezelőtti Kínában és az ókori Rómában is történtek népszámlálások.

Az ENSZ állandóan figyeli a világ népesedésének alakulását. Legutóbbi jelentésében - ezredforduló lévén - nemcsak az elmúlt évek, hanem az elmúlt évszázad népességfejlődését is áttekintette. Az adatok megdöbbentőek: a 20. században csaknem a négyszeresére emelkedett a világ népességének a létszáma, ami azt jelenti, hogy az 1900-as évekbe forduláskor mért 1,6 milliárdról száz éve alatt 6,1 milliárdra emelkedett bolygónk lakosainak száma.

Mindez annak is köszönhető, hogy az ún. fejlődő országokban, régiókban is végbement az a demográfiai átmenet, ami a fejlett országokban már a 19. század végén, a 20. század elején lezajlott. Azaz rendkívüli mértékben javultak a halandósági viszonyok, emelkedett a várható átlagéletkor. Utóbbi azt jelenti, hogy bár kevesebb gyerek születik, az emberek tovább élnek és ez népességgyarapodást eredményez. A várható élettartam emelkedésében az is szerepet játszik, hogy a betegségek és az emberek életmódja is fejlődött.

A már említett ENSZ-jelentés azt is megállapítja, hogy a népesség-emelkedésénél jóval gyorsabban növekedett a világ gazdasági termelése, azaz ennél jóval több embert is el tudna tartani a világgazdaság. A probléma viszont az, hogy ez a gazdasági fejlődés egyenlőtlenül oszlik el: a világ országainak egynegyedét tartalmazó fejlett régiókban a hatszorosára, a fejlődő régiókban viszont csak háromszorosára emelkedett a gazdasági fejlődés az elmúlt harminc évben.

Az idei világnap alkalmából az ENSZ Népesedési Alapjának igazgatója, Thoraya A. Obaid üzenetében arra hívta fel a figyelmet, hogy sokak életében nem természetes velejárója a biztonságos lakóhely, az oktatás és az egészségügyi ellátás. "A 21. század egyik kihívása, hogy mindenki számára lehetővé tegye a méltó életet. Megtehetjük, mert a világ még soha nem volt ilyen gazdag. Meg kell tennünk, mert a túltermelés, a pazarlás és a szegénység elpusztíthatja környezetünket" - üzeni Obaid asszony.

A globális felmelegedés, a megjósolhatatlan időjárás-változás, a gyors népességnövekedés, a veszélyeztetett állatfajták - ez mind tény, és minél hamarabb cselekedni kell, hogy ezeken változtassunk, amíg még nem késő. Felelősek vagyunk magunkért és másokért. Meg kell találnunk azt az egyensúlyt, amely megújítja világunkat és lehetővé teszi, hogy az emberek elérjék vágyaikat - zárul Thoraya A. Obaid üzenete.
(Kőszegi Adrienn)

ENSZ Népesedési Alap