A kávé
Örökzöld cserje. Levelei oválisak, virága fehér, öt szirma és kellemes illata van. Termése a levelek "hónaljában" található vöröses színű, húsos, cseresznyeszerű. Ezek tartalmazzák a koffeinben gazdag magokat, a kávébabot.
A kávé története
A legendák szerint kecskék és tevék voltak az elsők, akik a kávé jótékony hatásait élvezték. Egy XV. századi történet szerint a Kaffa hegyen (Abesszínia) egy este a pásztorok arra lettek figyelmesek, hogy állataik szokásaikkal ellentétben nem heverésznek csendesen, hanem össze-vissza ugrálnak. Miután megtalálták az áloműző levelekkel rendelkező cserjét, az emberek is rögtön főzetet készítettek belőle. Megfőzték a világ első kávéját.
Az új italnak azonnal akadtak ellenségei is, akik keserűsége miatt kritizálták. Még olyan uralkodó is akadt, aki szentségtelennek nyilvánította. Ennek ellenére a kávé elterjedt. A XVI. században már szerte keleten és Afrikában is sok kávéház működött, Kairóban például több mint ezer.
Európába csak a XVII. században jutott el a nedű. Olaszországban rögtön nagy lelkesedés fogadta, Franciaországban azonban nem vált közkedveltté. Maga a növény csak egy évszázaddal később került el az öreg kontinensre, így a magyar kertekben is honossá vált. A üvegházas termesztésének köszönhetően magyar kávé kitűnt minőségével.
Elkészítési módok
Ahogyan a világ más-más részén eltérően fogadták az új italt, úgy különböző fogyasztási szokások is alakultak ki. Van, aki a kávécserje leveléből főz teát. Mások a nyers kávéból készített italt mézzel ízesítve isszák. Megint mások a termés külső héját használják pörkölésre, majd ezután főzik ki. Az indiaiak jöttek rá, hogy annál jobb minőségű a kávé, minél érettebbek a magok.
- Eszkimó kávé:
- tegyünk egy gombóc vanília fagylaltot egy forró dupla kávéba, a tetejérepedig tejszínhabot.
- Indiai kávé:
- a csésze aljára tegyünk 1 szem szegfűszeget, egy kevés reszelt narancshéjat, 2 szem kockacukrot. Erre jön a forró dupla.
- Jeges mokka:
- bécsi eredetű, s úgy készül, hogy egy forró duplába 1 gombóc csokoládé- vagy kávéfagylaltot teszünk. Ennek a tetejére is tejszínhab kerül.
- Keleti kávé:
- 4 kávéscsészényi vizet összekeverünk 2 evőkanál mézzel. Ezt forrón öntjük 4 púpozott kávéskanál Nescaféra.
Kémiai összetétele
A kávéfajtákat főleg kémiai összetételük különbözteti meg egymástól, mivel ez határozza meg pörkölhetőségüket, ízüket.
Egy kávészem 50%-át vízben oldható anyagok teszik ki. Tartalmaznak proteineket (fehérjéket), de fő építőanyagai a cellulóz és a nyersrost. Ezek adják a nyers kávé nitrogéntartalmának egy részét, a másikat pedig az alkaloidák, vagyis a koffein és vitaminok. Az aroma kialakításában fontos szerepet kap még a szemekben található kávéolaj.
A kávé élettani hatásai
Az emberi szervezetre főleg az alkaloidok gyakorolnak hatást. A koffein tágítja vérereket, így fokozza a szívműködést. Az agykéregben csökkenti a központi idegrendszer gátló hatását, ezzel csökkenti a fáradságérzetet és fokozza a szellemi tevékenységet. Mindez csak kis mennyiségre igaz (1g koffein), a nagy dózis éppen ellenkező hatásokat vált ki: fáradságot, gyengeséget. Koffein található a kávéban, a fekete teában, a csokoládékban és a kólaitalokban. Kis adagban hatásosan tudja enyhíteni a fejfájást is: a legtöbb gyógyszertárban kapható fájdalomcsillapító is tartalmaz koffeint.
Nincsen egyértelmű álláspont azzal kapcsolatban, hogy mennyire károsítja a születendő gyermekeket a koffein. Kutatások szerint a napi 7-8 csésze kávé fokozza a halvaszülés, a koraszülés, a gyermek kicsi súllyal való születésének esélyét. Több ilyen kísérlet azonban hibás volt, mivel a vizsgált anyák egy része erősen dohányozott is. Kiderült, hogy főleg a nikotin okozta a problémákat, így még mindig folynak viták és kutatások a témában.
Sokan félnek attól, hogy kávéfüggővé válnak. Ez így van, de itt inkább lelki, mint testi függésről van szó. Csak hiszik, hogy nem tudnak felébredni reggel, ha nem isznak egy jó erős feketét. Pár napig korábban kell lefeküdni, és tényleg nehezebben térnek majd magukhoz, de könnyen le lehet szokni a kávézásról.
