Kellemes húsvéti ünnepeket!
Húsvét Krisztus feltámadásának ünnepe 325-ben a niceai zsinaton véglegesítették az ünnep időpontját: a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapot. A IV. század óta ezt a napot negyven napos böjt előzi meg, amikor naponta csak egyszer szabad enni, és kerülni kell a húsfogyasztást.
A húsvét előtti hét a nagyhét, első napja pedig a virágvasárnap. Ezen a napon megszentelt olaj- és pálmaágakkal körmenetet tartanak Jézus jeruzsálemi bevonulásának emlékére. Nagycsütörtökön és nagypénteken Jézus szenvedéseire és halálára emlékeznek a hívek. Nagyszombaton kezdődik a tulajdonképpeni húsvét, az örömünnep, tűz, kenyér és keresztvíz szenteléssel, majd az éjjeli mise (vigília) következik, ami a feltámadást ünnepli.
Régen a katolikus falvak életében is nagyon jelentős esemény volt a húsvét. A tulajdonképpeni ünneplés nagyszombaton kezdődött egy körmenettel. A falu népe körüljárta a határt, a szántóföldeket, és jó termésért imádkozott. Ezzel a "körbekerítéssel" védték a gonosztól, jégveréstől és más csapásoktól a termést.
Vasárnap a déli mesén a gazdasszonyok cifra kendővel letakart kosarakkal jelentek meg. Volt azokban kalács, sonka, tojás, esetleg torma, kolbász, vaj, amiket a pap megáldott. Ezeket az ételeket ették aztán a hosszú böjt utáni első ebéd alkalmával. E megszentelt étkek maradékát is nagy becsben tartották, a tűzhelybe dobott kalácsmorzsa óvott a villámcsapástól, a sonka csontját a szőlőtőkékre kötözték, a tojáshéjat a veteményesbe szórták, hogy azok távol tartsák a gonoszt, a kártevőket. Az ifjúság igazi ünnepe a húsvét hétfő volt. Ezen a napon a legények csapatokba verődve járták a falvat, és jó alaposan meglocsolták a lányokat. Ha volt közelben patak vagy tó, akkor oda hajigálták be őket, ha nem volt, akkor jókora vödörnyi vizet zúdítottak a lányok nyakába. Ők persze visítottak és ellenkeztek, de annál nagyobb szégyen kevés volt, mint ha egy lányt nem locsolt meg senki. A legények a jótett helyébe hímes tojást, kis itókát, süteményt kaptak.
A dunántúli leányok nem voltak ilyen szerencsések. Ott a legények nem vízzel, hanem fűzfavesszőből fonott korbácsokkal voltak felfegyverkezve, amivel elnáspángolták a lányokat. Ottani "korbácsoló" versük idézi a húsvét hétfő hangulatát, a fiatalság jókedvét:
"Sidiridi, jó légy,
Keléses ne légy,
Ha valahová küldenek, fuss!
A lábaid jó futók legyenek,
Kezeid jó mosogatók legyenek,
A fejed ne fájjon,
Sidiridi, váltsd ki magad!" - piros tojással történt a kiváltás.
A Húsvét egy teljes világot átfogó tavaszünnephez kapcsolódik. Ráadásul a keresztény világon belül is megoszlanak a nézetek arról, hogy pontosan mikor van. Abban a keleti és nyugati egyházak megegyeznek, hogy egyaránt a holdnaptárhoz kötik megtartását - abban azonban eltérnek, hogy ahhoz képest hogyan határozzák meg. Idén az ortodox Húsvét, mint egyébként minden évben, egy hetes késéssel köszönt be. Ha azonban azt nézzük, hogy a keleti egyházak a Karácsonyt is valamikor januárban ülik, ez érthető.
A szokások között a tojáshoz és a nyuszihoz kapcsolódók igen elterjedtek.
A nyuszi Németországban olyannyira kifinomult szokásrendszert alkot, hogy a német gyerekek legnagyobb része Húsvét vasárnap reggelén kénytelen csokitojásokat és egyéb édességeket keresgélni házuk udvarán, hogy meg ne sértse érzékeny szüleit. Sőt, leggyakrabban még a szülők is keresgélnek - egymást ily módon megajándékozva. Szláv vidékeken, de Romániában is a kosár az egyik legelterjedtebb motívum: ebben ülhet nyuszi, de kiscsibe is. Szlovákiában a húsvéti kosarat a helyi plébános vagy tiszteletes megáldja, és azután kerül az ünnepi asztalra. Oroszországban a tojás az elsődleges - a néhai világhírű Carl Faberge cári ötvös és ékszerkovács aranytojásai a mai napig a meghaladhatatlan szépségek közé tartoznak.
A zsidóknál a Húsvét a Pészah, vagyis a kovásztalan kenyér ünnepe. Ez az ünnep az Egyiptomból való kivonulás eseményeihez kapcsolódik. Jahve ugyanis tizedik csapásként minden egyiptomi csecsemőt elpusztított ekkor, kivéve Mózes népének gyermekeit - szól a hagyomány. Ennek megülését, valamint a kivonuláskor fogyasztott kovásztalan kenyérre való emlékezést kapcsolja össze a tavaszi napéjegyenlőség általános fordulójával.
Az afrikai keresztény egyházak sajátos módon ülik meg az ünnepet. Először is, az igazán szegény templomokban a kissé hiányos közvilágítás miatt a húsvéti vigília, avagy virrasztás rendszerint koraeste kezdődik, hiszen a koromsötétben senki sem találna be és ki a templomból. Sőt, a korai misék és istentiszteletek résztvevői is már jó előre, átalagosan három-négy órával hamarabb beülnek a templomba, a nagy érdeklődésre való tekintettel.
A gyermekek rendszerint az oltár mellé ülnek, ahol van még némi hely, hogy levegőt is kapjanak - ennek megfelelően viszont a papok mozgását teszik lehetetlenné. A díszítést Vitenge és Kanga jelenti - ezek virág, pillangó és banánfa alakú színes dekorációk. A himnuszok alatt Kigelegelével csapnak zajt a nők - ez afféle magas hangú ütős hangszer, mely hangolt ritmuskíséretet ad az éneknek. Az ének azután az utcán folytatódik, mindenféle tömegmulatsággal, evéssel-ivással kibővülve.
Mindenki számára meglepetésekkel fog szolgálni az a húsvéti honlap, mely Easter Page néven vonult be a világhálóra. Minden megtalálható rajta, ami ehhez az ünnephez kapcsolódik. A forma azonban nem minden, való tartalom is van fenn, Biblia, Húsvét-öröknaptár, szentbeszédek és a Húsvéthoz kapcsolódó művészeti alkotások
Az internetes húsvét azonban nem ér véget egy honlapnál - a Nőnapi és Valentin napi üdvözlőlapok után itt a húsvéti elektronikus üdvözlőlap is, mely említett társaihoz hasonlóan szintén giccses, ám kedves meglepetés lehet. Zenével és animációval a legelegánsabb, az egyszerű képek szöveggel már gyalogosnak hatnak.
Kellemes húsvétot mindenkinek!
