A mintegy 500 milliós múltra visszatekintő gerincesek törzsének napjainkban öt nagyobb csoportja ismert (ismeretterjesztő megközelítésben, nem tudományos, taxonómiai alapokon): halak, kétéltűek, hüllők, madarak és emlősök. A földtörténet elmúlt félmilliárdnyi időszakában a többi élőlényhez hasonlóan számos kihalási hullám érintette ezen csoportokat, egyes képviselőik végleg eltűntek a Föld színéről. Egy vizsgálat azonban nagyon aggasztó tényeket tárt fel.
Mit érdemes tudni a WWF-ről?
Az egykor még magyarosan Világ Vadvédelmi Alap névvel illetett szervezettel napjainkban főként angol nyelvű rövidítésével találkozni, WWF. A World Wide Fund of Nature 1961-ben alakult, székhelye jelenleg is Svájcban található.
A szervezet az élővilág sokféleségének megőrzését az élőhelyek és a veszélyeztetett fajok védelmét célzó projektjei segítségével éri el. A világ minden táján számos kiemelten fontos régió területének védelméért harcolnak nap mint nap, ezzel elősegítve olyan ikonikus és veszélyeztetett fajok megóvását mint például az emblémaállatuk, az óriáspanda.
Hatalmas erőfeszítéssel igyekeznek megakadályozni a környezetszennyezés mértékének növekedését, hogy a kevesebb hulladéktermeléssel és az alternatív energiaforrások használatával egy fenntartható jövő lehetőségét biztosítsák az emberek számára.
A biológiai sokféleség megőrzése és a környezetszennyezés mértékének csökkentése mellett nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy minél több emberhez eljuttassák a fenntartható fejlődés gondolatát. A mai pazarló fogyasztói társadalomban úgy gazdálkodunk az erőforrásainkkal, mintha azok végtelenek lennének, pedig Földünk már most is kimerülőben van. Jelenleg úgy élünk, mintha lenne még egy bolygónk tartalékban. Ha nem változtatunk az életvitelünkön, az globális katasztrófához vezet majd. A WWF azon munkálkodik, hogy olyan lehetőségeket, ötleteket és mechanizmusokat mutasson, amelyekkel elkerülhető Födünk kiszipolyozása, és egy fenntartható jövő vehesse kezdetét.
Megdöbbentő felmérés
Az Élő Bolygó projekt keretében a WWF 1970 óta követ nyomon mintegy tízezer gerinces fajt. Az elmúlt több mint negyven év eredményei alapján egyértelműen megállapítható, hogy a gerinces fajok egyedszáma 52%-kal csökkent. A legnagyobb mértékben az édesvízi fajok (76%) fogyatkoztak meg, őket a tengeri (39%), majd a szárazföldi fajok (39%) követik közel azonos mértékben. A legveszélyeztetettebb területeknek a trópusi esőerdők számítanak, azonban hazánkat, illetve a Kárpát-medencét sem kíméli a fogyatkozás. Az egyre intenzívebb folyószabályozásoknak, illetve folyókat érintő átalakításoknak (erőművek, gátak stb.) és szennyezésnek tulajdoníthatóan édesvízi gerinces fajaink egyedszáma 30%-kal csökkent 40 év alatt.
Mérd meg az ökológiai lábnyomodat!
A fajpusztuláshoz kétségkívül hozzájárul az egyre intenzívebb mezőgazdaság, a jelentősebb járműforgalom, a csomagolóanyagok szélesebb elterjedése és sorolhatnánk. Mindenkinek van lehetősége, hogy felmérje vajon ő maga mennyire terheli a Földet. Hány bolygóra lenne szükség ahhoz, hogy jelenlegi életmódját követve a Föld minden egyes lakosát el tudja tartani. Erre szolgál az ún. ökológiai lábnyom. Ennek kiszámolására számos online kalkulátor áll rendelkezésre, ezekből ajánlunk néhányat. A cél, hogy olyan életmódot élj, amihez egyetlen Föld is elegendő!
További érdekes oldalak:
Magyar nyelven:
- Ökológiai lábnyom számítás
- Ökológiai lábnyom
- Távoktatás - Ökológiai lábnyom
Angol nyelven:
- Calculate your CO2 footprint and see how you can offset it
- YOUR LIVING HABITS MAKE UP YOUR FOOTPRINT
- Myfootprint
Marsi Zoltán írása
