A város történetében különösen három tényezo: földrajzi helyzete, politikai szolgálata és művelődési tevékenysége játszott sorsdöntő szerepet. Szerencsés elhelyezkedése; a világhírű bortermő vidék és a Bodrog közelsége, gazdag ásványi kincsei végett árpádházi királyaink népszerű tartózkodási helye volt, később befolyásos földesurak, főleg a Perényi és Rákóczi család gondoskodása révén folyamatos fejlődésnek indult, s rövid idő alatt a nemzeti művelődés és haladó gondolkodás egyik fontos bázisa lett. Híres református kollégiumából, szellemi centrumából messze áradt a kornak megfelelő nyugat-európai műveltség, olykor a kort megelőző tudományosság.

Az iskola nagy patrónusai közé tartozott, továbbfejlesztéséért, felvirágoztatásáért rendkívül sokat áldozott I. Rákóczi György és felesége, Lorántffy Zsuzsanna: az általuk nagy gonddal összegyűjtött igen értékes családi könyvtárhoz fogható abban az időben sem Erdélyben, sem más, magyarországi területen nem volt. Az ő meghívásukra érkezett és munkálkodott az iskola falai között az akkor már világhírű pedagógus, Comenius is, akinek működése, különösen pedig az itt írt könyvei révén Sárospatak és hazánk neve felkerült a világ művelődési térképére.

A város az évszázadok során lassanként a magyar iskolaügy és művelődés egyik központjává vált. A híres kollégium falai között volt rendkívül sok kiváló tudós, író, művész; a magyar történelem és irodalom számos nagy alakja - Bessenyei György, Csokonai Vitéz Mihály, Fáy András, Gárdonyi Géza, Kazinczy Ferenc, Kossuth Lajos, Móricz Zsigmond, Szemere Bertalan, Tompa Mihály - volt hosszabb-rövidebb ideig diák, de kedvelte, és gyakran látogatta a várost Széchenyi István, Petőfi Sándor és Arany János is.
Mindezek után talán nem meglepő, hogy a várost az idők során a "bodrogparti Athén"-ként is emlegették.

Sárospatak napjainkban újra iskolaváros. A híres református kollégium az 1989-es rendszerváltást követően nyitotta ki a bezárt kapuit: falai között azóta ismét több ezer diák tanul.
A kollégium múzeumában az iskola története, egyházművészeti kincsei, tudományos gyűjteménye és egyedülálló könyvtárterme tekinthető meg, amely Pollack Mihály tervei szerint készült és több mint 30 ezer kötet könyvet őriz, közöttük felbecsülhetetlen értékű ősnyomtatványokat.

A város másik jelentős műemléke a Rákóczi vár, amelyet Perényi Péter kezdett el építeni 1534-ben, de későbbi tulajdonosai között szerepelt Dobó István, Lórántffy Zsuzsanna és II. Rákóczi Ferenc is. Falai között jelenleg a Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma működik.
A 14. században épült egykori vártemplom, a mai római katolikus plébániatemplom hazánk egyik legértékesebb gótikus műemléke; híres a barokk orgonája, s itt őrzik hazánk legnagyobb méretű fából készült oltárát is. Az egykori jezsuita rendház épületében működik a Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény, de itt található a Sárospataki Képtár is.

Sárospatak jellegzetes arculatát a patinás műemlék épületek és a modern, organikus építészet remekeinek szerencsés ötvözete határozza meg; középkori utcahálózatához jól illeszkednek a Makovecz Imre építész által tervezett Hild téri épületek, a Művelődés Háza és az Árpád Vezér Gimnázium. Kellemes sétákat tehet a látogató az Iskolakertben, ahol városhoz kötődő neves személyiségek emlékezetére szoborparkot alakítottak ki.

A település napjainkban gyógy-idegenforgalmi szempontból is mind jelentősebb szerephez jut, mivel a végerdői városrészben található termálvizes gyógyfürdője vonzza a gyógyulást, felüdülést kereső ezreket. A több mint 300 m mélyből feltörő 48 fokos termálvíz kiválóan alkalmas a mozgásszervi megbetegedések, izületi bántalmak gyógyítására.
A város Bodrog-parti kikötőből rendszeres sétahajójárat közlekedik Tokajba, de a hajóút mellett Zempléni vártúrák, és hollóházi látogatás is teheti feledhetetlenné a sárospataki tartózkodást.

A minden év augusztusában megrendezendő Zempléni Művészeti Napok nagyszabású rendezvénysorozata a város - illetve az ország - egyik legkiemelkedőbb kulturális színfoltját jelenti, ahol az érdeklődők a művészetek széles választékával találkozhatnak.
A városba autóval a 37-es úton, vagy a Tisza másik oldala felől a 4-es főúton, vonattal pedig a Miskolc - Szerencs - Sátoraljaújhely vasútvonalon juthatunk el.

A cikk a Magyar Turizmus Rt. kiadványai alapján készült.