László, a Szent
Sulinet
2012/06/26 12:08
1130 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Egy kevéssé ismert ünnep a miden év június 27-én megtartott Szent László napja. Szent Lászlót a magyar katonák védőszentjükként tisztelik, s Nagyváradon a mai napig ünneplik a húsvét utáni ötödik vasárnap. 

Szent László (1046-1095) Árpád-házi magyar király volt, és I. Géza után lépett a trónra. Szigorú, de igazságos királyként vált ismertté, uralkodása alatt az ország megszilárdult, sőt elsőként hódítóként is fellépett, minek köszönhetően elfolgalata (1091) Horvátországot. Erős keresztény uralkodó volt, a váradi Székesegyházban helyezték végső nyugalomra, szentté avatására 1192-ben került sor.

Sírjából kikelve

szent_laszlo_03_200 Miután I. Gézát 1077-ben Vácon eltemették, az öröklődésért folytatott csatározások ellenére a pápa által támogatott Lászlót koronázták királlyá, aki 1078-ban a sváb Rheinfeld tartomány hercegének lányával Rheinfeldi Adelhaid-al lépett frigyre. Feleségétől három leánygyermeke született, kiknek csak egyike lett ismeretes, Piroska, aki később Komnénosz II. János császár felesége lett.

László nagyapját a pogány Vazult István király vakítatta meg. Apja István haragja elől menekülve ment Lengyelországba. Különös módon mégis László lett az, aki folytatta az István által elkezdett örökséget miután 1077-ben trónra került. Az ő uralkodása alatt avatták szentté Gellért püspököt, I. István királyt, Szent Imre herceget és Andrást. A gyengék védelmezőjeként legendák övezik emlékét, melyek közül az egyik hit sokáig élt, miszerint a szent király felkel sírjából, ha nagy veszély fenyegeti a magyarokat és győzelemre segíti népét.

Amikor a székelyek élethalálharcukat vívták a tatárokkal, az öreg tatárok azt beszélték, hogy „nagy lovag járt előttük, magas paripán ült, fején arany korona, kezében csatabárd, mely hatalmas csapásokkal és vágásokkal pusztította mindnyájukat” – olvasható egy névtelen minorita krónikájában. A legenda szerint ez a lovag döntötte el az ütközetet és a csata után Lászó király bebalzsamozott testét verejtékesen találták Váradon.

Sírja zarándokhely lett

szent_laszlo_01_200 A 49 éves László unokaöccsével folytatott viszálykodása özepette halt meg Nyitrán 1095 július 29-én. Először az általa felszentelt somogyvári Szent Egyed bencés kolostorban temették el, majd a nagyváradi monostor elkészülte után a testet Váradra szállították 1116-ban és az általa alapított székesegyházban helyezték nyugalomra. Mondák keringenek a körül, hogy váradi sírjánál csodás gyógyulások történtek, ami után hamar zarándokhellyé vált a hős király nyughelye.

Kultusza gyorsan terjedt halála után, szenté avatására azonban csak száz év múlva került sor III. Béla kérésére. A nagyváradi sírnál történt csodákat III. Celesztin pápa utasítására vizsgálta felül két bíboros, végül egy égi jel győzte őket meg végképp. A legenda szerint 1192. június 27-én déltájban egy fényes csillag gyúlt és ott lebegett a váradi székesegyház fölött két órán át, ezért lett ez a nap a szent király emléknapja.

Szentté avatásának napján felnyitották sírját, s fejét leválasztották testéről, majd egy ereklyetartóban helyezték el a sír fölött. A sírra helyezték ezentúl kürtjét és csatabárdját, amiknek a középkorban nyoma veszett. Középkori mondáink és legendáink egyik szentünket sem magasztalják oly mértékben, mint László királyt, akinek Vladilslav nevét nagy valószínűséggel lengyel édesanyja választotta.

Képek forrása

  • wikipedia
  • mek.oszk.hu