Lista a listában

Az Index internetes hírportál népinternetnek hívja a blogok világát, amely részére egy önálló aloldalt, az Index 2-t is fenntart. Íme néhány szalagcím az Index 2 (2014. augusztus 18-ai) címlapjáról: Öt örökérvényű vígjáték a hetvenes évekből; Roman Polanski 10 legjobb filmje; 25 klipp, ami rogyásig van szupermodellekkel; Az OutKast 10 legjobb száma; Íme a 10 legjobb Marvel képregényfilm; Top 15 filmvégi csavar; Top 10 legnagyobb hatású metállemez. Ez a kis lista (!) nem a honlapot szándékozik pellengérre állítani, hanem csak azt a jelenséget igyekszik illusztrálni, hogy a – főleg internetes és/vagy bulvár – média mennyire vonzódik a listaállításhoz, illetve ezzel kapcsolatban azt is, hogy a potenciális olvasókat mennyire vonzza.

A témával egyébként már maga az Index is foglalkozott, pontosabban Hanula Zsolt 2014 februárjában a Tíz szalagcím, amire soha ne kattintson című cikkében. A kattintásvonzó címek között előkelő, második helyen sorolja fel a listákat, amelyek közé a szóban forgó cikk is tartozik. Hogy miért hatásos ez a cikkforma az ominózus tartalomhoz, arra most konkrétan nem térünk ki; a cikk további része amúgy is válasszal szolgál erre a kérdésre. Hanula a Guardiannek ezt a cikkét idézve írja, hogy [a]z ember alapvető természete, hogy szereti listába szedni a dolgokat, egy lista a folyó szöveghez képest megnyugtató rendezettséget, logikát, racionalitást sugall”. Most erről az állításról meditálunk egy kicsit (arról pedig, hogy milyen stílusértékkel bír egy idézet idézésének idézése, illetve a három ponttal végződő mondat a cikkekben, talán majd máskor…).

Tudományvarázs

Hogy logikát sejtünk ott, ahol valójában mindenféle különös érdek vagy puszta önkényesség lakozik, más területeken is megfigyelhetjük. A retorika keretén belül tárgyalt demagógia például érvelési következetlenségeket, logikai hibákat tartalmaz bár, mégis hatásos, mert alkalmazója a célközönségének prekoncepcióira épít: igazságként igyekszik eladni logikusan hamisnak ítélendő információkat olyan embereknek, akik különféle okokból hajlamosak a hamis információkat igaznak tartani. A listákról is van egy erőteljes előítéletünk, tudniillik az, hogy komoly eszközökkel végzett alapos, tudományos kutatás útján jöttek létre. A tudományos pedig varázslatos szó: ha valamihez hihető módon hozzákapcsolódik, menthetetlenül megemeli a presztízsét. Akár egy listának is, még akkor is, ha annak alkotója csupán a saját ízlésének vagy véleményének megfelelő módon csoportosított olyan adatokat, amelyek többé-kevésbé véletlenszerűen álltak a rendelkezésére.

Profit és igényesség?

Egy listát ígérő szalagcím után sokféle cikk állhat. Előfordulhat, hogy valóban valamilyen kutatás eredményére bukkanunk, például nézettségi adatok alapján felállított sorrendre egy híres színész filmjei esetében. Esetleg megismerkedhetünk az olasz ételeknek egy személyes top 5-jével, ahol a szerző kiemeli, hogy ez az ő saját véleménye, listája. Talán azokkal a személyes toplistákkal a legnehezebb mit kezdeni, amelyeknél a listakészítés motivációja és forrása nincs megjelölve, pusztán egy sorrendet kapunk, amelynek elemei egészen más sorrendben is működhetnének, sőt bármelyik elemet lecserélhetnénk egy jórészt tetszőleges másikra. is.

De mit profitál az olvasó mindebből? A valóban tudományos kutatás fontos eredménnyel szolgálhat, felhasználható további kutatások során. A személyes listák ötletet adhatnak, vitaindítók lehetnek például az „És a XYZ miért nem szerepel a listán?” típusú hozzászólások mentén). Végeredményben mindenki maga dönti el, mit érdemes elolvasnia, mit nem, mit tart profitnak, mit nem. A totális relativizmus ellensúlyaként itt léphet be a képbe az igényesség fogalma, amely azonban legalább annyira fontos, mint amennyire nehezen definiálható. A kontúrok között mindenesetre számon tarthatjuk azt az állítást, hogy nem tudományos jellegű eredményt tudományosként elfogadni nem vall igényességre. Ehhez persze szükség van arra is, hogy egy eredmény, egy lista mögött meglássuk a tudományos igényt vagy éppen a szórakoztatásra való törekvést (vagy alkalmasint a kattintásvadászatot) Röviden: fontos, hogy tudd, hogy pontosan mit is olvasol tulajdonképpen.

További érdekes ötletek:

Listát készíteni nem olyan nehéz. Igazából vázlatírásról van szó: a szöveg nyersanyagát képező anyagot sorszámozzuk, és ezáltal rangsoroljuk. Például a jelen cikk esetében:

1. Hozzunk néhány példát a listaformájú cikkekre!
2. Említsünk meg a témával foglalkozó írásokat!
3. Teremtsünk kapcsolatokat releváns fogalmakkal!
4. Értékeljük a jelenséget!
5. Tegyünk fel egy kérdést a témával kapcsolatban, és válaszoljunk rá röviden!

Ha a lista elemeit kellő mértékben kidolgoztuk, jöhet a szalagcím: A listázós cikkekről szóló cikkek írásának öt pontja. Esetleg: lehetséges öt pontja.

Kerek Roland cikke