Magyarország és az EU-csatlakozás 11.
2000/08/25 08:00
1075 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
Heti híreink: -Bajor kormánydelegáció Budapesten. -Ausztria biztonsági együttmuködési fórumot tartott a négy legesélyesebb tagjelölt (Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovénia) részére. -Németország harmadik legnagyobb bankja csak 2005-re jósolja Magyarország felvételét.

(08.16-08.23.)

Kelet-Európa - gyorsuló növekedés

Az EU-val fennálló mind erősebb gazdasági kapcsolatok hatására erőteljes gazdasági növekedés várható az éllovas kelet-európai országokban az idén és jövőre is - áll egy hétfőn (08.21.) kiadott banki jelentésben.

A CSFB Londonban közzétett felmérése szerint Magyarország, Csehország és Lengyelország az idén átlagosan 4,8, jövőre 5 százalékos GDP-növekményt érhet el a tavaly mért 3,3 százalékos átlag után. A gyorsulás legfőbb tényezője az EU élénk gazdasági növekedése - áll a jelentésben. A három ország exportjának 70 százaléka irányul az uniós piacra.

A CSFB szerint egyre szorosabb a kapcsolat az Európai Unió gazdasági növekedése és a magyar, a cseh és a lengyel ipari termelés és export erősödése között. Az 1997 és az idei első negyedév közötti időszak átlagában az EU bruttó hazai termékének 1 százalékos növekedése e három ország ipari termelésének 7-9, exportjának 15-18 százalékos bővülését eredményezte. Ez a két országcsoport közötti konvergencia és integráció szintjének növekedésére utal - írták a bank elemzői.

Bajor kormánydelegáció Budapesten

Bajorország érdekelt az EU keleti bővítésében, a csatlakozás reális időpontjának pedig 2004-et tarja - hangzott el a bajor kormányküldöttség magyar politikusokkal folytatott megbeszélésein, hétfőn (08.21.), Budapesten.

- Magyarország politikai és gazdasági téren egyaránt készen áll az európai uniós tagságra, ezért Bajorország Budapest lehető leghamarabb történő csatlakozását támogatja - mondta Erwin Huber CSU-párti politikus az MTI-nek.

A bajor kormányküldöttség vezetője a Mádl Ferenc köztársasági elnökkel folytatott megbeszélése után kiemelte, hogy nemcsak a bajor tartomány, hanem egész Németország számára szívügy a magyar EU-tagság.
Németh Zsolt, a külügyi tárca politikai államtitkára és Erwin Huber, a magyar-bajor kormányközi vegyesbizottság két társelnöke találkozóját követően a magyar politikus elmondta: Magyarország az európai uniós csatlakozással kapcsolatban is el kívánja mélyíteni együttműködését stabil támogatójával, Bajorországgal.

Erwin Huber elmondta: a bajor kormány a maga eszközeivel hajlandó támogatni a BMW esetleges magyarországi beruházásának megvalósulását, a döntés azonban a multinacionális vállalat menedzsmentjének kezében van. Utalt arra, hogy egy korábbi bejelentés alapján a BMW 2002-ig hoz döntést arról, hol építi meg az új önálló gyárat. Erwin Huber Paskai László bíboros meghívására vasárnap részt vett az augusztus 20-i millenniumi ünnepségeken és a hét végén találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel is.

Európai Információs Pontok

Augusztus 23-ától Bács-Kiskun megyével bővül a Külügyminisztérium által támogatott Európai Információs Pontok (EIP) hálózata. Az új, immár 16. EIP Kecskeméten fogadja majd az érdeklődőket. Az ünnepélyes megnyitásra és az ehhez kapcsolódó integrációs konferenciára a kecskeméti Hírös Hét rendezvénysorozat keretében kerül sor.

Az Európai Információs Pontok hálózatának kiépítése, folyamatos bővítése fontos eleme a Külügyminisztérium közvélemény-felkészítési programjának. Feladatuk a lakosság naprakész tájékoztatása, hatékony információszolgáltatás a közvélemény számára az Európai Unióról, az európai integrációval foglalkozó helyi intézményekkel és médiával való sokrétű kapcsolattartás, az EU-val kapcsolatos igények felmérése, a megye állampolgárait érintő főbb uniós témákról szóló programok szervezése. A megyei EIP-ket hálózattá felfűző rendszer lehetőséget nyújt arra, hogy az állampolgárok közvetlenül, helyi szinten kapjanak segítséget az uniós integrációval kapcsolatos kérdéseik megválaszolásához, valamint hozzájárul a különböző régiók közötti információáramlás erősödéséhez.

Ausztria - biztonsági együttműködési fórum

Ernst Strasser osztrák belügyminiszter szerdán (08.16.) Salzburgban találkozott Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovénia belügyminisztereinek képviselőivel. A bűnözés elleni együttműködésről tárgyaltak. Magyar részről Sípos Irén helyettes államtitkár vett részt a találkozón.

Strasser egyebek között hangsúlyozta: minél biztonságosabb Ausztria keleti határa, annál nagyobb biztonságban vannak az osztrákok. Ezen kívül a mai tagjelöltek az EU holnapi tagjai, s az unió nagy súlyt helyez külső határai biztonságára.

A Salzburgi Fórum címet viselő találkozón - amelyet az osztrák szakminiszter a jövőben évente szeretne megrendezni - a meghívott országok képviselői beszámoltak arról, hogy hogyan áll az általuk képviselt szaktárca a harmonizáció terén. Strasser belügyminiszter Magyarországot külön megdicsérte az új személyi igazolványok bevezetéséért.

A résztvevőknek előadást tartott Erhard Busek volt alkancellár, az EU keleti bővítésével foglalkozó osztrák kormánymegbízott. Busek szerint a szervezett bűnözés elleni harc szoros együttműködést követel, hiszen a bűnözők sem csak országokra specializálva tevékenykednek. A kábítószerrel és fegyverekkel való kereskedelem, valamint az embercsempészet irányítói nyugaton élnek, és onnan használják ki a néhol zavaros keleti helyzetet - mondta. Busek kulcsfontosságúnak minősítette a Délkelet-európai Biztonsági Kezdeményezést (SESI), amelynek keretében októberben Bukarestben akarnak információs központot nyitni.

A tervek szerint a jelenlévő országok belügyminiszterei októberben Pozsonyban találkoznak.

Busek gondolatai az EU keleti bővítéséről: Egy kihívás félelmek és feladatok árnyékában címmel németül jelent meg.

A kultúra szerepe a közös Európa formálásában című cikke angolul olvasható.

EU-csatlakozás 2005-ben - a DG Bank tanulmánya

Az EU-csatlakozásra váró éllovas országok, így Magyarország felvétele az Európai Unióba legkorábban 2005-ben várható - állítja az a tanulmány, amit Németország harmadik legnagyobb bankja, a DG Bank készített és kedden (08.15.) adott közzé Budapesten.

A DG Bank Közép-Kelet Európai kutató csoportjának tanulmánya Magyarországra, Csehországra és Lengyelországra összpontosít. Gallai Sándor, a kutatócsoport vezetője szerint az említett három ország közül a jogharmonizáció területén a legfelkészültebb ország Magyarország, mivel hazánk már a 90-es évek elején megkezdte joganyagának hozzáigazítását az unióéhoz. Lengyelország és Csehország késében van, és a két országban közelgő parlamenti választások miatt a jogharmonizáció további késlekedést szenvedhet.

Az eredetileg 2002-2003-ra tervezett bővítés azért húzódik el, mert lassúak a csatlakozási tárgyalások, a felvételre váró országok felkészületlenek, az EU belső reformja még nem körvonalazódik és az uniós országokban a bővítés lakossági támogatottsága alacsony - összegezte a tanulmány mondanivalóját Gallai Sándor.

A kutató emlékeztetett arra, hogy a korábban csatlakozó kevésbé fejlett államok, mint Spanyolország, Portugália és Törökország felvételét megelőző tárgyalások 3-6 évig is elhúzódtak annak idején.

Az elmúlt két évben a csatlakozásra várók a 31 tárgyalási fejezetből 29-et nyitottak meg és ezek közül is csak 11-12 fejezetet sikerült idáig lezárni. "Nem beszélve arról, hogy a legérzékenyebb témák még hátra vannak" - mondta a kutató. Ezek között megemlítette az agrárszubvenciók, a külföldiek földvásárlása és a munkaerő szabad vándorlása kérdését.

A csatlakozást elősegítő tényezők között szerepel, hogy az EU brüsszeli Bizottságának mandátuma lejárta előtt eredményeket kell felmutatnia, s a közös, az EU és a csatlakozó államok közötti kompromisszumok kölcsönöselőnyöket adhatnak.

A DG Bank tanulmánya által felvázolt "optimista" forgatókönyv szerint 2002-2003-ban lezárulnak a csatlakozási tárgyalások, 2003-ban az EU is meghozza szükséges intézményi reformjait, 2004-re elkészítik és ratifikálják a csatlakozási szerződéseket, majd 2005-ben az új államok ténylegesen taggá válnak.

Az említett három kelet-közép-európai ország mellett a csatlakozók első csoportjában Szlovénia és Észtország lesz - derül ki a tanulmányból.

A DG Bank anyaga aláhúzta: szükségesnek tartják az ilyen tanulmányok elkészítését és bemutatását befektetőik számára, hiszen az EU-tagság hatalmas változásokat hozhat az adott országok tőkepiacán. Ezek közül Gallai

Sándor kiemelte: a jelenleg nyomott kelet-európai részvényárak a magas országkockázat miatt a csatlakozás után lényegesen növekedhetnek.