Gergely - március 12.
A naphoz kapcsolódó legismertebb népszokás a gergelyjárás. Az egyház I. Gergely pápát, az iskolák alapítóját ünnepli.
Az adománykérő, toborzó szokás az ország néhány területén leegyszerűsödött, máshol, hosszabb, többszereplős, színjátékszerű volt.
Általában öt részből állt.
- Beköszönés; engedély kérés
- Beköszönő ének - Szent Gergely doktornak, híres tanítójuknak, az ő napján.
- Szereplők bemutatkozása, iskolás korú gyerekek toborzása
- Adománykérés
- Búcsúzás - A szereplők áldást kérve a háziakra, megköszönik az adományokat.
Az adomány: szalonna, tojás, tehetősebb helyeken pénz, - amit a gyerekek a tanítónak adtak.
Régebben a diákok így kéregették össze a tanítás költségeit, később kezdtek gyűjteni nemcsak maguknak, hanem a tanítónak is. Toborzásra azért volt szükség, mert a XIX.sz. végén bevezetett tankötelezettségig, a tanulás önkéntes volt. Sok helyen az ünnepségeket a tanító szervezte meg, tanította be s volt, ahol részt is vett benne.
A napot vetőnapnak tartották. A búza, rozs, hüvelyesek a palántának valók ilyenkor kerültek a földbe.
Sándor - márc. 18., József - márc. 19., Benedek - márc. 21.
Nevezetes névnapok, nevezetes meleghozók. Országszerte ismert vers szerint:
"Sándor, József, Benedek,
Zsákban hozzák a meleget."

A három névnap közül József napjához fűződik a legtöbb hagyomány.
Az a tavasz első napjának ünnepe. Megszólalnak a madarak, "Szent József kiosztotta nekik a sípot."
Ha József napján rossz az idő, az sok halottat jelent azon az éven, így tartották az Ipoly mentén.
Az Alföldön a szivárványból jósoltak a termésre ezen a napon.
Ugyancsak ekkor kellett kiengedni a méheket, elkezdeni a szántást.
Benedek napját gyógyító erejűnek tartották. Megszentelték a zsírt, a fokhagymát. Az e napon vetett hagyma gyógyítja a marhák felfúvódását.

Gyümölcsoltó boldogasszony napja - márc. 25.
Az Angyali üdvözlet, a Szentlélektől való fogantatás napja. A fák oltására, szemzésre tartják alkalmasnak.
Az ilyenkor oltott fát nem szabad letörni, levágni, mert az nagy szerencsétlenséget jelent.