Mérnöki remekmű a Fogarasi-havasok ölében – az újsinkai vasúti viadukt
2014/08/13 08:00
2489 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A korabeli lapok szenzációként tálalták, hogy 1908 őszére Magyarországon készült el az akkori világ legnagyobb ívnyílású völgyhídja.

01_ujsinka_terkep

A XIX. sz. végétől a gyors gazdasági növekedés velejárójaként virágkorát élte a helyi érdekű vasutak (HÉV) építése. A 68 km hosszú Fogaras - Brassó helyi érdekű vasutat a kor legjelentősebb építési vállalkozója, Schiffer Miksa mérnök építette, aki úgy döntött, hogy az Újsinka melletti (a mai Románia területén) két völgyet nem töltésekkel, hanem vasbeton viaduktokkal kívánja áthidalni. A tervezéssel nem mást, mint az akkor már világhírnévnek örvendő dr. Zielinski Szilárd mérnöki irodáját bízta meg. Zielinski a magyar vasbeton építészet úttörője, műegyetemi tanár, akkorra már sikeres vállalkozó, hiszen túl volt több jelentős munkán (Margitszigeti víztorony 1903-ben; Szegedi víztorony 1904-ben; több vasúti híd; stb.). A híd előzetes terveit 1907-ben az illetékes minisztérium elfogadta és egyúttal megbízta dr. Kossalka János műegyetemi tanárt a részletes tervezésben való részvétellel. Így történt meg, hogy Magyarország első és második műszaki doktora dolgozott a völgyhidak tervein. A hidat Zielinski szegedi szakemberekből álló csapata építette föl.

02_ujsinkai_viadukt

A hidak építése 1907-ben kezdődött és 1908 őszére fejeződött be. A végeredmény egyedülálló volt. Az akkori világ legnagyobb völgyhídja készült el Magyarországon. Kecsessége még ma is elbűvöli az arra járókat. Megmaradása annak köszönhető, hogy a második világháború idején a Persányi-hágón a románok orosz hadifoglyokkal alagutat fúrattak, és itt vezették át a vasútvonalat. Innentől kezdve a völgyhidak használaton kívül kerültek és ezáltal elkerülték az egyébként szükséges korszerűsítéseket.

03_ujsinkai_viadukt

04_ujsinkai_viadukt

A völgyhidak részletes dokumentációja megtalálható a Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye XLIV. kötet, VII. füzet 113-131. oldalán.

További érdekesség egy a közelben, az Olt folyó fölött Halmágynál átívelő vasbeton híd maradványa. A hidat helyi visszaemlékezések szerint az 1916-os román betöréskor a visszavonuló osztrák – magyar csapatok robbantották fel. A megmaradt hídszerkezetek ma is kiváló állapotban vannak .Írásos dokumentumot nem sikerült találni, de a megmaradt hídszerkezet-részletek kidolgozottsága alapján valószínűsíthető hogy ez is Zielinski nevéhez köthető.

Köszönet Grépály Györgynek és Engi Józsefnének a hidak és dokumentumok megkeresésében nyújtott segítségéért.

Kovács Attila