Mi a lóg az alkotmánybírák nyakában?
2013/04/24 08:00
3847 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

1222. április 24-én született meg az az aranypecséttel ellátott kiváltságlevél, amit Aranybullának nevezünk. A magyar Aranybullát méltán emlegetik Európa első szabadságlevelei között, mint a társadalmi szerződések középkori előképét.

Arannyal megpecsételve

aranybulla-1 Az Aranybulla tágabb értelemben az az arany pecsét, mellyel a magyar királyok III. Béla óta jelentékenyebb okmányaikat megerősíteni szokták: szűkebb értelemben pedig az az aranypecsétes szabadságlevél, mellyel II. András magyar király Szt. István király alkotmányát 1222-ben helyreállította s azt némi újabb intézkedésekkel bővítette. Azok a viszályok, mik egyrészt a királyi család tagjai, másrészt ezek és a főnemesség között elharapóztak, II. András alatt tetőpontjukat érték el. A könnyelmű, pazar király gondatlanul osztogatta a királyi és a várjószágokat s így ő maga jövedelmének nagy részétől megfosztatván, kénytelen volt mind újabb és újabb jövedelmi forrásokat nyitni, melyek a nemzetet súlyosan terhelték és jogait sértettek. A meggazdagodott és nagy fegyveres erővel rendelkező urak pedig nem ismertek el sem jogot, sem törvényt. Kényük-kedvük szerint nyomták és zsarolták nemcsak saját jobbágyaikat és a városok lakosait, hanem a szabad birtokosokat is. II. András fia, a későbbi IV. Béla király, az elnyomott gyengébb nemesség élére állt, így a főnemesek nem akadályozhatták meg, hogy II. András e szánalmas állapotok javítására 1222-ben országgyűlést ne hirdessen. Ez az országgyűlés állapította meg azt a szabadságlevelet, mely 1848-ig a magyar alkotmány alapja volt.

Una eademque nobilitas

Az Una eademque nobilitas („az egy és ugyanazon nemesség”) eszméje, a nemesek  köz- és magánjogi egyenlőségének elve, a Szent Korona tagjainak személyi és vagyoni sérthetetlensége az Aranybulla előtt sem volt jogszerűleg tagadva Magyarországon. Azonban a hűbéri eszmék behatolása, a királyi fejetlenség a XIII. század elején, az uralkodó gyengesége nagymértékben veszélyeztettek ezt, éppen úgy, mint a király hatalmát.
A király és a köznemesség érdeke tehát egyaránt megkövetelte az ősi szabadságok és fejedelmi hatalom világos törvényekbe írását, ünnepélyes deklarálását, nyomatékos tiltakozását a nemzet túlnyomó többségének az oligarchikus törekvések, a nemzeti közhatalom megbontása ellen. Ezt tette az Aranybulla és éppen ebben rejlik jelentősége; ezért mondják róla, hogy az az alkotmányos királyság és köznemesség diadala volt a szuverenitásra törekvő urakkal szemben.

Évszázadokon át megőrizve

Történelmünk tanúság arra, hogy milyen féltékenyen őrizte a nemzet Aranybullájában újból biztosított szabadságait. A nemzet megnyugtatására több király újból megerősítette, noha annak kötelező ereje anélkül is teljes maradt volna, és hogy III. András óta a királyi hitlevelek legtöbbje arról kifejezetten megemlékezik és a koronázási esküben a király, illetőleg trónörökös, annak hatályban maradt részeit külön is megtartani és megtartatni ígéri.

Jogok a gyengébbeknek, egy intézményrendszer alapjai

aranybulla-2 Az Aranybulla kiadását kikényszerítő előkelők legfontosabb szövetségesei, a későbbi nemesek, az ekkor még királyi szerviensként szereplő kis- és középbirtokosok jogaival foglalkozik a legtöbb cikkely. Széleskörű kiváltságaik (bírói, adómentességi, katonáskodási) a későbbiekben a nemesi jogok alapjává vált. A Fehérvárott Szent István napján (aug. 20.) előírt évenkénti panaszokat meghallgató gyűlés a későbbi országgyűlések előképe. Az aktuális gazdasági intézkedések mellett rendelkezései általános sérelmeket hivatottak orvosolni, eltiltva például a nagyurakat a bírói ítéletek végrehajtásának megakadályozásától, védelembe véve az özvegyek jogait, megszüntetve a bírói ítélet nélküli letartóztatást. Több cikkely szabályozza a királyi méltóságviselők tevékenységét, meghatározva hatáskörüket, megtiltva nekik a hatalommal való visszaélést, korlátozva a tisztségek halmozását, szabályozva az idegenek tisztséghez jutását. A rendelkezéseket be nem tartó király ellenében a királyi tanács tagjai a hűtlenség vétke nélkül felléphetnek. Ezt az ellenállási jogot a középkorban nem alkalmazták és nem is hivatkoztak rá, végül 1687-ben a magyar országgyűlés lemondott róla. A magyar Aranybullát méltán emlegetik Európa első szabadságlevelei között, mint a társadalmi szerződések középkori előképét.

Az aranyból készült függőpecsét előlapján a trónon ülő király (II. András) látható jobb kezében liliomos jogart tart, a baljában országalmát, a tetején kereszttel. Koronás fejétől jobbra a nap, balra félhold látható csillaggal. A körirat: + ANDREAS D(e)I GR(aci)A VNG(ar)IE DALM(acie) CH(r)OAC(ie) RAME S(er)VIE GALIC(ie) LODOMERIE Q(ue) REX.

Az Alkotmánybíróság tagjai a nyilvános üléseken az Aranybulla pecsétjének másolatát viselik nyakukban.

Olvass többet az Aranybulláról a Sulineten!

Forrás:
http://www.kislexikon.hu/aranybulla_a.html,
http://www.mkab.hu/alkotmanybirosag/az-alkotmanybirosagrol/aranybulla