Drámai mókus

Valamikor a 2000-es évek közepén megjelent az interneten (közelebbről: a Youtube-on) és hamar klasszikussá vált a Dramatic Chipmunk (drámai mókus) mém. A jelenség nem más, mint egy japán gyerekműsor internetre feltöltött változatának mintegy hat másodperce, amelyben egy mókus hátrafordul, majd a kamera hirtelen a pofájára közelít. Egy kreatív felhasználó ebben a vizuális hatásban látta meg a lehetőséget és látta el a videót egy a hatásvadász hetvenes évekbeli bűnügyi sorozatok jellegzetes hangeffektusával. Az így létrejött drámai hatás csak az imént linkelt videó esetében több mint negyvenmilliós megtekintésnél tart, és még ma is keletkeznek „klónjai”, hasonló koncepcióval megalkotott jelenetecskék.

Drámai amplitúdó

Ez a mém önmagában is nagyon érdekes, most azonban koncentráljunk a címkéjére: drámai! Mi köze van ennek a drámához, és egyáltalán: mit is jelent az, hogy dráma? Mielőtt definiáljuk, vagyis meghatározzuk, azaz lezárjuk a kifejezés jelentését (illetve igyekszünk ennek az illúzióját kelteni), figyeljünk meg még néhány jellemző használatát a szónak – a főnévnek és a belőle képzett melléknévnek!

Ha rávetjük magunkat a böngészőre a drámai keresőszóval, csak úgy sorjáznak a hírek. Mindenekelőtt a sportvilágban történnek drámai események: drámai vereség vagy drámai győzelem és továbbjutás, drámai csaták (szemlátomást karöltve a háborús metaforákkal). A gazdaságban drámai visszaesés vagy növekedés történik, a társadalomban drámai népességcsökkenés vagy -növekedés. Drámai körülményei vannak a viharoknak, földrengéseknek, háborúknak. A mozifilmben tematizált túszdrámát sajnos az élet ihleti, családi drámától hangos az eleddig nyugodt bérház. Úgy tűnik, a dráma(i) minden esetben valamiféle szélsőséges körülményekkel járó vagy azokat okozó eseményt jelöl, amelynek hatására szélsőséges érzelmek törnek elő. A dráma(i) tehát ebben az esetben az érzelmi amplitúdó nagyságának kifejezője.

Filmdráma

Az érzelmek-téma releváns marad akkor is, amikor azt olvassuk egy televíziós műsor vagy mozifilm műfajmegjelöléseként, hogy filmdráma. Olyan alkotásokat szoktak így titulálni, amelyek témája fajsúlyos (szemben a könnyed vígjátékokéval), terjedelmi szempontból általában hosszúak, nem kifejezetten jellemzi őket a happy end, és valamely közös emberi problémára koncentrálnak. Szóval komoly, elgondolkodtató, sokszor tragikus végkimenetelű, de szép filmeket értünk alatta.

...és az irodalom

Miközben újabb és újabb példákat találunk a kifejezésre, persze azt is észben tartjuk, amit az iskolában tanultunk a szóról; hogy tudniillik a görög dráó vagy drán szóból ered, eredeti jelentése kb. ’cselekedni’. Az egyik nagy irodalmi műnemet jelöljük így, amely az epikához hasonlóan történetet beszél el ugyan, de azt drámai monológok és párbeszédek alkalmazásával teszi. Olyan különös műnem tehát, amely tulajdonképpen túlmutat az irodalmon; mivel mind a dikció (beszéd), mind az akció (mozgás, nem nyelvi kifejezőelemek) részét alkotják, több annál, mint jellegzetesen papírra írt, olvasott, elszavalt mű. A drámához a színház szervesen kapcsolódik. Irodalmi szempontból tehát a nagy kategória, a műnem elnevezése a dráma, amelybe olyan műfajok tartoznak bele, mint a komédia vagy a tragédia. Igen ám, de irodalmi szempontból említjük a szót akkor is, amikor például Bertold Brecht drámáiról beszélünk – ebben az esetben dráma = drámai mű. Mindenesetre abban megállapodhatunk, hogy egy irodalmi szakkifejezésről van szó, amelyet használhatunk pontosabban (ha a műnemet értjük alatta), és némileg lazábban (ha műfajról beszélünk így sommásan).

Nos akkor: mi köze a szakkifejezésnek azokhoz a jelentésekhez, amelyeket a cikk első felében említettünk? Ha az irodalmi értelemben vett dráma kifejezést úgy tekintjük, mint többféle tulajdonság által definiált egészet, akkor a dráma, drámai kifejezések egyéb használatakor annyi történik, hogy a többféle tulajdonság közül csak egyet-egyet emel ki és alkalmazza rá a kérdéses kifejezést. A Dramatic Chipmunk a drámai feszültség keltette hatásra reflektál, ugyanúgy, mint a drámai (népesség)növekedés vagy csökkenés, a családi vagy a túszdráma is, noha az utóbbiaknál fontossá válik a szakkifejezés történetet elbeszélő aspektusa (egy családi dráma is események láncolata, vagyis történet). A filmdrámáktól a tragédiákra jellemző magasztos témákat várunk; sőt sokan a drámát egyenesen a tragédia szinonimájaként használják (nem irodalmi értelemben).

Rendkívül szerteágazó használatú kifejezéssel van tehát dolgunk, amelyről bízvást állítható, hogy a világ egyik legismertebb szava, és rengeteg nyelvben előfordul.

További érdekes ötletek:

A filmdráma kifejezés azért is figyelemreméltó, mert úgy kapcsol össze két művészeti ágat (a filmet és a drámát), hogy közben erősen leszűkíti mindkettőnek a jelentését. A kétfajta művészetet jelölő szavak között egyébként amúgy is erős a kapcsolat; elég csak arra gondolnunk, hogy a mozinak létezik a filmszínház szinonimája, illetve arra, hogy angolszász területeken a mozit theatre-nek is nevezik.

Kerek Roland cikke