Sokan attól tartanak, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkor "elveszítjük" anyanyelvüket, pedig ez egyáltalán nincs így. Az unió nyelvi politikája kiáll minden nemzeti nyelvért, egyáltalán nem célja az "egységes nyelv". A csatlakozáskor a magyar ugyanúgy az unió egyik hivatalos nyelvévé válik, mint ezelott például a svéd vagy a finn. Ez többek között azt is jelenti, hogy ha valaki beadvánnyal akar fordulni bármelyik uniós intézményhez, azt magyarul is megteheti, és a választ szintén magyarul kapja majd meg.
Furcsán hangzik, de bizonyos értelemben még erosödni is fog a magyar nyelv helyzete. A Magyarországgal szomszédos országokban nagy számú magyar anyanyelvű kisebbség él, ahol a politikai vezetés inkább tiltja, mint tűri, de nem támogatja a kisebbségek anyanyelvhasználatát. A magyar kormány pedig ez ellen nemigen tehet semmit, mert egyik országnak nincs joga beavatkozni egy másik belügyeibe.
Viszont ha ezek az országok is tagjai lesznek az EU-nak, akkor az unió nyelvi politikája, jogbiztonsága meg fogja erosíteni a határainkon túl élo magyarok anyanyelvi identitását. Mindez nem azt jelenti, hogy az unió bármit is ráeroszakolna ezekre az országokra - csak ajánlásokat fogalmazhat meg, de egyik tagállamnak sem írhat elo semmit. Sokkal inkább az történik majd, hogy ezek az országok is felismerik: saját jól felfogott érdekük, hogy változtassanak nyelvpolitikájukon.
|
