Civilizáció
Feliratkozom a kategória cikkeire!

Nekem vannak jogaim ...

Mindenkinek vannak jogai. Sőt, a 18 év alatti fiúknak és lányoknak bizonyos külön jogaik is vannak. A Gyermek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény (1989) felsorolja ezeket a jogokat, valamint azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormányoknak meg kell tenniük, hogy segítsenek téged ezeknek a jogoknak a gyakorlásában.

Az Európa Tanács alábbi kiadványából tajékozódhatsz jogaidról

7 éve

Honnan van az uniós pénz?

Bizonyára hallottál már róla, hogy az Európai Unió támogatásával sok beruházás, fejlesztés valósul meg az országban. De miért kapunk az Uniótól pénzt? Hogyan működik a támogatás rendszere? Most összefoglaljuk neked, amit a témáról tudni érdemes.

8 éve

Gyermekjogokról...

„A gyermek – ha élve születik a fogamzásának időpontjától kezdve – mint minden ember jogképes, vagyis jogai és kötelezettségei lehetnek.”

8 éve

Horvátország különállása

A magyar-horvát államközösség kezdetétől a magyar „alkotmány” kiterjedt Horvátországra is, ám a horvátok ugyanakkor megtartották a belső önkormányzatukat.

7 éve

A horvátok és a pánszláv

Az 1830-as években a horvátok egy része - Magyarország hegemóniájától tartva és az önállóságukat féltve -, szimpatizált a pánszláv eszmével, amely a XVIII. század végén bontakozott ki.

7 éve

Fiume státusa

A Fiume státusa körüli vita okai is Mária Terézia uralkodása (1740-1780) idejére vezethetők vissza.

7 éve

A magyar-horvát állami közösség V.

A XVI. században Horvátország területe jelentős változásokon ment keresztül.

7 éve

A magyar-horvát állami közösség IV.

A magyar nyelv széleskörű használatának óhaja már az 1770-es években jelentkezett, de mozgalommá csak II. Józsefnek a német nyelvet tette kötelezővé tételéről szóló rendelete után alakult át.

7 éve

A magyar-horvát állami közösség III.

A magyar-horvát viszony többnyire felhőtlennek nevezhető 1790-ig, amikor a Szent Korona hazaszállítását és az alkotmány visszaadását közösen ünnepelte a két nép. Horvátország (valamint a Határőrvidék) és Magyarország közötti népességi arányokról tanúskodnak az 1784-ben elvégzett népszámlálás adatai, melyek szerint a Magyar Királyság lakossága 9 265 185 fő volt. Ebből Magyarország 6 467 829, Erdély 1 440 986, Horvátország 647 017, Határőrvidék 709 353 lelket számlált. A házak száma Magyarországon 989 549, Erdélyben 255 124, Horvátországban 82 933 volt. Tízezernél nagyobb települések száma 21 volt, a legnépesebb város pedig Debrecen 29 718 lakossal. A népsűrűség Magyarországon 31 fő/ 1 km2, Erdélyben 24/1 km2, Horvátországban 34/1 km2. Települések száma a következő volt: 61 szabad királyi város, 665 mezőváros és 15 050 falu. Az ország mai területén 2 681 595 lakos élt.

7 éve

Lebensborn: embertenyésztés a II. világháborúban?

Embertenyésztők voltak a náci németek? Tényleg voltak genetikai alapon összehozott párok és erre szolgáló létesítmények? A híresztelés nem alaptalan, de a valóság azért kicsit árnyaltabb.

7 éve

A magyar-horvát állami közösség II.

Szent László király 1091-ben nagy sereggel átkelt a Dráván, és Gvozd (Alpes Ferreae) hegyig nyomult előre nagyobb ellenállásra nem találva.

7 éve

A magyar-horvát állami közösség I.

A horvátok (pontosabban fehér horvátok) 626 után – az avarok konstantinápolyi vereségét követően- telepedtek le mai hazájukba.

7 éve

A hagyományos kultúra ápolása

A 2001-es népszámlálás adatai alapján az összeírt szlovén anyanyelvű lakosság fele a Rábavidéken és Szentgotthárdon kívül élt (1606 fő), majdnem háromszor annyi, mint 1990-ben (529).