Civilizáció

Nekem vannak jogaim ...

Nekem vannak jogaim ...

Mindenkinek vannak jogai. Sőt, a 18 év alatti fiúknak és lányoknak bizonyos külön jogaik is vannak. A Gyermek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény (1989) felsorolja ezeket a jogokat, valamint azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormányoknak meg kell tenniük, hogy segítsenek téged ezeknek a jogoknak a gyakorlásában.

Az Európa Tanács alábbi kiadványából tajékozódhatsz jogaidról

8 éve
Honnan van az uniós pénz?

Honnan van az uniós pénz?

Bizonyára hallottál már róla, hogy az Európai Unió támogatásával sok beruházás, fejlesztés valósul meg az országban. De miért kapunk az Uniótól pénzt? Hogyan működik a támogatás rendszere? Most összefoglaljuk neked, amit a témáról tudni érdemes.

9 éve
Gyermekjogokról...

Gyermekjogokról...

„A gyermek – ha élve születik a fogamzásának időpontjától kezdve – mint minden ember jogképes, vagyis jogai és kötelezettségei lehetnek.”

9 éve
A kategória cikkei
Fiume státusa

Fiume státusa

A Fiume státusa körüli vita okai is Mária Terézia uralkodása (1740-1780) idejére vezethetők vissza.
8 éve
A magyar-horvát állami közösség V.

A magyar-horvát állami közösség V.

A XVI. században Horvátország területe jelentős változásokon ment keresztül.
8 éve
A magyar-horvát állami közösség IV.

A magyar-horvát állami közösség IV.

A magyar nyelv széleskörű használatának óhaja már az 1770-es években jelentkezett, de mozgalommá csak II. Józsefnek a német nyelvet tette kötelezővé tételéről szóló rendelete után alakult át.
8 éve
A magyar-horvát állami közösség III.

A magyar-horvát állami közösség III.

A magyar-horvát viszony többnyire felhőtlennek nevezhető 1790-ig, amikor a Szent Korona hazaszállítását és az alkotmány visszaadását közösen ünnepelte a két nép. Horvátország (valamint a Határőrvidék) és Magyarország közötti népességi arányokról tanúskodnak az 1784-ben elvégzett népszámlálás adatai, melyek szerint a Magyar Királyság lakossága 9 265 185 fő volt. Ebből Magyarország 6 467 829, Erdély 1 440 986, Horvátország 647 017, Határőrvidék 709 353 lelket számlált. A házak száma Magyarországon 989 549, Erdélyben 255 124, Horvátországban 82 933 volt. Tízezernél nagyobb települések száma 21 volt, a legnépesebb város pedig Debrecen 29 718 lakossal. A népsűrűség Magyarországon 31 fő/ 1 km2, Erdélyben 24/1 km2, Horvátországban 34/1 km2. Települések száma a következő volt: 61 szabad királyi város, 665 mezőváros és 15 050 falu. Az ország mai területén 2 681 595 lakos élt.
8 éve
Lebensborn: embertenyésztés a II. világháborúban?

Lebensborn: embertenyésztés a II. világháborúban?

Embertenyésztők voltak a náci németek? Tényleg voltak genetikai alapon összehozott párok és erre szolgáló létesítmények? A híresztelés nem alaptalan, de a valóság azért kicsit árnyaltabb.
8 éve
A magyar-horvát állami közösség II.

A magyar-horvát állami közösség II.

Szent László király 1091-ben nagy sereggel átkelt a Dráván, és Gvozd (Alpes Ferreae) hegyig nyomult előre nagyobb ellenállásra nem találva.
8 éve
A magyar-horvát állami közösség I.

A magyar-horvát állami közösség I.

A horvátok (pontosabban fehér horvátok) 626 után – az avarok konstantinápolyi vereségét követően- telepedtek le mai hazájukba.
8 éve
A hagyományos kultúra ápolása

A hagyományos kultúra ápolása

A 2001-es népszámlálás adatai alapján az összeírt szlovén anyanyelvű lakosság fele a Rábavidéken és Szentgotthárdon kívül élt (1606 fő), majdnem háromszor annyi, mint 1990-ben (529).
8 éve
A szombathelyi szlovének kultúrája

A szombathelyi szlovének kultúrája

A szombathelyi Pável Ágoston Szlovén Kulturális Egyesület tagjainak többsége főként olyan rendezvényeken   szeretne   részt   venni,   melyeken   a   hagyományos   kultúra   egyes   elemeit felelevenítik. Az ilyen programok szervezésénél elsősorban az idősebb tagok segédkeznek, s amely   alkalmakon   a   fiatalok   tanulnak   tőlük.   A   rendezvényeket   a   Szlovén   Kisebbségi Önkormányzat képviselői és a Pável Ágoston Szlovén Kulturális Egyesület elnökségének tagjai szervezik. A szervezésben rábavidéki civil és politikai szervezetek is közreműködnek. Az egyes szokásokat, amelyeket a közös rendezvényeken elevenítenek fel, általában később családi körben is megtartják (pl. tojások festése).
8 éve
A mosonmagyaróvári szlovének kultúrája

A mosonmagyaróvári szlovének kultúrája

A rábavidéki szlovének a 20. század első feléig uradalmi nagybirtokokra, későbben termelőszövetkezetekbe valamint állami gazdaságokba mint idénymunkások jártak dolgozni a Dunántúlra. A legnagyobb ilyen állami gazdaság Mosonmagyaróváron és Hegyeshalomban volt.
8 éve
2345678 / 85