Olimpia - Játékok az ókorban
2003/04/22 08:00
22223 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Gondoltad volna, hogy már az ókorban is voltak olimpiai játékok? Sőt, hogy ez is - mint annyi minden - az ókori görögöktől származik? Kezdetben azonban másképp zajlott az olimpia, mint napjainkban. Most induló sorozatunkban végigkövetheted ezeknek a versenyeknek a történetét az ókortól mostanáig. Nézzük először, hogyan is zajlott ez az esemény eleinte!

Biztosan Te is kíváncsian várod a következő, 2004-es Olimpiát. Arról azonban hallottál-e már, hogy honnan ered ez a rengeteg izgalmas sportverseny, illetve rendezvény, vagyis az olimpiai játék?

olimpia1 Az ókori Görögországban, azaz a Peloponnészoszi-félszigeten található Olümpia városában (innen ered az esemény neve) rendezték az első olimpiai játékot Kr. e. 776-ban, vagyis több mint 2500 évvel ezelőtt. Mivel ez az esemény nagyon régen volt, nincsen biztos forrásunk arra vonatkozólag, hogy ki indította el ezeket a rendezvényeket. Vannak, akik Héraklész (akit a rómaiak Herkulesnek neveztek) dicső hőstettei között tartják számon az olimpiák elindítását. Más feltételezés szerint azonban a mondabeli Pelopsz (a Peloponnészoszi-félsziget névadója) nevéhez fűződik, aki kocsihajtásban legyőzte Oinomaosz király lányát, Hippodameiát. Az viszont biztosan tudható a csekély számú leletből, hogy az ókori olimpiai játékokat Zeusz, vagyis az istenek atyja tiszteletére rendezték. Eredetileg tehát hasonlítottak ezek a rendezvények a kultikus halotti és termékenységi rítusokhoz.

olimpia2 Az olimpiai játékok eleinte nem nemzetközi méretűek voltak: csak görögök vehettek részt, azaz úgynevezett pánhellén rendezvénynek minősültek. Volt azonban egy nagyon fontos szabály: a sportversenyeket csak békeidőben rendezhették meg. A háborúskodást tehát erre az időszakra fel kellett függeszteni, mert különben nem tudtak volna biztonságot nyújtani a versenyzőknek és a nézőknek. A monda szerint az éliszi Iphitosz, a spártai Lükurgosz és a piszai Kleoszthenész kötötte meg az olimpiai békeszerződést, amelynek a szövege a következő volt: "Az Olümpia szent hely. Istentagadónak bélyegzik, aki arra vetemedik, hogy fegyveresen e szent helyre lépjen. Az is istentagadó, aki a másik vétkét nem torolja meg, holott erre képes lenne."

olimpia3 Természetesen a kezdeti versenyek sokkal rövidebb ideig tartottak, mint napjainkban: a rendezvény csupán hat napos volt.

Az 1. napon: a trombitások és kikiáltók versenyére, az eskütételre és a sportküzdelmek előkészületeire került sor.
A 2. napon: a gyermekek (csak fiúk) versenye zajlott.
A 3. napon: pentatlon (az öttusa elődje) és lovasversenyek voltak, illetve áldozathozatal Akhilleusznak és Pelopsznak.
A 4. napon (teliholdkor): további áldozatok és lakoma következett.
Az 5. napon: futóversenyek, birkózás, ökölvívás, pankration (a birkózás és a boksz keveréke), illetve fegyveres futás zajlott.
A 6. napon: megkoszorúzták a győzteseket és megvendégelték a résztvevőket.

A négyévenkénti ciklus úgy alakult ki, hogy mindig a 49. vagy az 50. telihold idején tartották az olimpiai játékokat, ami kb. négyévenként volt. A telihold miatt ez az esemény mindig a mai július vagy augusztus hónapra esett.

olimpia4 Voltak bizonyos szabályok, amiket minden körülmények között be kellett tartani. Ilyen volt például az, hogy bármilyen meleg is lehetett (a nyári hónapok miatt olykor tikkasztó volt a hőség arrafelé), sem a nézők, sem a versenyzők nem viselhettek semmiféle napellenzőt vagy fejfedőt. Nők és rabszolgák nem vehettek részt a viadalokon, a férjes asszonyok pedig még nézőként sem. Csak a szabad (nem rabszolgasorban élő) görög származású férfiak és fiúk indulhattak a versenyeken. Idővel néhány előírás megváltozott, de az ókorban a nőket és a rabszolgákat érintő törvényeken nem módosítottak.

olimpia5 Nagyon fontosnak tartották a pontosságot: azt a versenyzőt, aki nem érkezett időben, kizárták, és semmiféle kifogást nem fogadtak el tőle. Ugyancsak ügyeltek a sportolók fizikai állapotára. A versenyzőknek már egy hónappal az események előtt meg kellett érkezniük, és sorozatos edzéseken kellett részt venniük. Ha valakit felkészületlennek találtak, az nem indulhatott a játékokon. Csak kisportolt, szép testű férfiakat találtak méltónak a szent versenyzésre.

olimpia6 Az első feljegyzett győztes neve Koroibosz volt, aki Élisz városállamból származott, és rövidtávfutásban szerezte meg az első helyet. Emellett azonban számos más sportágban is összemérhették a görögök tudásukat és ügyességüket (illetve az idő előrehaladtával egyre több versenyszám került be az olimpiai játékok számai közé). Hogy mik voltak ezek, illetve hogy mivel jutalmazták a győzteseket, azt megtudhatod a jövő héten. Tarts akkor is velünk!