II. Párizsban, Franciaországban került megrendezésre a második nyári olimpia. 1900-ban már hivatalos Olimpiai Játékokként szervezték meg a tornát, melyre május 14. és október 28. között került sor. Az összesen 160 versenynapra nyúlt olimpián 24 ország 997 sportolója vett részt. A rendezési jogot – ahogy mindig – a NOB ítélte Párizsnak, a város pedig nem okozott csalódást: az 1900-as olimpia színvonala messze felülmúlta az első olimpiáét. Mégis ez az olimpia úgy vált ismertét, mint a „zűrzavar”, mely főleg a pénzhiánynak tudható be. Az olimpia ráadásul csak egy mellékesemény volt a sokkal nagyobb hangsúlyú párizsi világkiállítás mellett.
III. 1904-ben az amerikai Saint Louis rendezte a játékokat. Július 1. és november 23. között a Missouri állambéli város nyerte el a rendezés jogát, amiért Chicago és Róma is sokáig volt versenyben. Bár a város nagy hírverést rendezett a torna körül, olyan alapvető hibákat követtek el, mint hogy nem fogadták az európai sportdelegációkat. 12 ország összesen 651 sportolója mérkőzött meg, melyből 523 sportoló volt amerikai. Magyarországról 4 sportoló utazott a tengerentúlra. A 75 aranyéremből összesen 60 maradt a tengerentúlon, ami a számok tükrében teljesen érthetőnek tűnhet.
IV. Négy évvel később, 1908-ban London megrendezte első olimpiáját, de fontos megemlíteni, hogy két évvel korábban, Athénban is voltak nyári játékok, melyet a tíz évvel korábban megrendezett, 1896-os, első újkori olimpia jubileuma alkalmából rendeztek. Ez azonban nem minősült hivatalos olimpiának. A londoni olimpia április 27. és október 31. között zajlott. London mellett Róma, Milánó és Berlin is pályázott és Róma meg is kapta a rendezés jogát, ám kitört híres vulkánja, a Vezúv, így Londonban tartották meg a tornát. Összesen 27 ország 2008 versenyzője állt rajthoz 24 sportágban. Valójában csak július 13-án kezdődött meg az olimpia, de mivel már áprilisban lement a teniszverseny, így ezt a dátumot jegyzik az olimpia kezdeteként.
V. 1912-ben Stockholm rendezett olimpiát május 5. és július 27. között. Ez volt az első olimpia, ahol mind az öt földrészről érkeztek sportolók. Összesen 28 ország 2407 sportolója mérkőzött meg az V. olimpián.
VI. A hatodik olimpiát Berlinben rendezték volna, ám az első világháború miatt a sportesemény elmaradt. A NOB 1917-ben döntött úgy, hogy a meg nem rendezett olimpiát is be kell számozni, így bár nem zajlott le, a berlini a VI. olimpia.
VII. 1920-ban a belga város, Antwerpen adott otthont a nemzetközi játékoknak. Április 20. és szeptember 12. között került sor az olimpiára, ahol először hangzott el a sportolói eskü, valamint először húzták fel az olimpiai zászlót is. Ez az az óta hagyománnyá vált gesztus az öt földrész egységét fejezi ki. Bár eredetileg Budapest nyerte el a szervezés jogát, Magyarország, mint az első világháborúban vesztes, rossz oldalon harcolt ország nem is indulhatott a tornán. Összesen 29 ország vett részt a VII. olimpián.
VIII. 1924-ben újra Párizs rendezte az olimpiát, május 4. és július 27. között. Párizs Pierre de Coubertin közbenjárására kapta meg a rendezés jogát, hogy az olimpiai mozgalom harmincéves fordulója alkalmából. A francia főváros a torna alkalmából felépítette a 60 ezer férőhelyes Colombes nevű stadionját. Összesen 44 nemzet 3089 sportolója mérkőzött meg az olimpián.
IX. 1928. május 17. és augusztus 12. között Amszterdamban rendezték meg a nyári olimpiát. 46 nemzet 2883 sportolója vett részt a játékokon.
X. A X. nyári olimpia rendezését a négy évvel korábban is pályázott Los Angeles kapta meg. 1932-ben július 30. és augusztus 14. között zajlott az esemény, ami a gazdasági válság miatt igen szerényre sikerült. Összesen 37 ország 1332 sportolója indult a versenyen. Ennek ellenére az olimpia színvonala magasan verte az összes eddigit.
XI. 1936-ban, augusztus 1. és 16. között rendezték meg a berlini olimpiát. A NOB még 1931-ben döntött úgy, hogy Berlin rendezze a játékokat, majd 1933-ban a nemzetszocialisták hatalomra kerülésével elterjedt annak a híre, hogy a NOB megfosztja a várost a rendezés jogától. Júniusban Németország biztosította a NOB-ot, tiszteletben tartják az olimpiai szabályzatot és senkit nem fognak elmarasztalni politikai, vallási hovatartozása vagy identitása miatt. Összesen 49 nemzet 4000 sportolója vett részt az olimpián, ahol először gyújtották meg az olimpiai lángot. A lángot 3000 atléta vitte el futva a megnyitóra.
XII. 1940-ben, Helsinkiben rendezték volna meg a XII. nyári olimpiát, mely a második világháború miatt végül elmaradt.
XIII. 1944-ben, Londonban rendezték volna meg a XIII. nyári olimpiát, mely a második világháború miatt végül elmaradt.
XIV. 1948-ban immáron második alkalommal rendezték meg Londonban a XIV. nyári olimpiát, július 29. és augusztus 14. között. 12 év telt el olimpia nélkül, így nagy érdeklődés fogadta a londoni olimpiát, melyet szavazás nélkül egyértelműen a városnak ítéltek. A várakozások ellenére többen távolmaradtak: Németországot nem hívták meg, Japán nem óhajtott részt venni a szovjetek pedig úgyszintén távol kívántak maradnia tornától. Végül 59 ország 4104 sportolója versenyzett.
XV. 1952-ben Helsinki rendezhetett olimpiát, miután Londonhoz hasonlóan korábban ő sem tarthatta meg a sporteseményt a háború miatt. Július 19. és augusztus 3. között zajlott a torna, melyen 69 ország 4955 sportolója vett részt.
XVI. A XVI. olimpiára Melbourne-ben került sor 1956-ban. A verseny november 22. és december 8. között rendezték meg, ami problémát jelentett az európai kontinensről érkezőknek, Ausztráliában ebben az évszakban ugyanis erősen meleg van. Különlegesség volt, hogy az ország állat-egészségügyi szabályai miatt a lóversenyeket Stockholmban rendezték meg. Melbourne-ben 67 ország versenyezett, ám többen távol maradtak: Hollandia, Spanyolország és Svájc a magyar forradalom miatt maradt távol, bár a magyar válogatott kiutazott. Egyiptom, Irak, Libanon a Szuezi-csatorna válsága miatt maradtak távol. Az ünnepélyes megnyitón Fülöp edinburgh-i herceg mondta el a megnyitó beszédet.
XVII. 1960-ban Róma is megkapta a rendezés jogát (1908-ban a Vezúv kitörése matt kellett átadnia a rendezés jogát). Augusztus 25. és szeptember 11. között került sor az olimpiára, melyet komoly előkészületek előztek meg. A szervezők gondoskodtak a történelmi díszletek kialakításáról, a tornászok például egy ókori fürdőben, a birkózók a Maxentius-bazilikában küzdhettek meg, a maratonfutók pedig Constantinus diadalíve alatt értek célba. Összesen 83 ország 5338 sportolója vett részt az eseményen.
XVIII. 1964-ben Tokió kezében volt a rendezés joga, ezúttal pedig nem is mondott le róla, így október 10. és 24. között sor is került a XVIII. nyári olimpiára a Japán fővárosban. Ázsiában itt rendeztek először olimpiát, melyet a modernség és a technikai felkészültség jellemzett. 93 nemzet 5151 sportolója mérkőzött meg a tornán.
XIX. 1968-ban Mexikóváros rendezte az olimpiát október 12. és 27. között. Több amerikai város, így Detroit, Buenos Aires valamint a francia Lyon is pályázott a rendezési jogért, amit végül Mexikó nyert el. 112 ország 5561 versenyzője állt starthoz, melynek különlegessége az volt, hogy a város 2250 méter magasan terül el, így az atlétikában számos világcsúcs született, például a távolugró Robert Beamon 8,90 méteres csúcsa.
XX. 1972-ben München adott otthont az olimpiának, mely szomorú tragédiába fordult. A játékok augusztus 26. és szeptember 11. között zajlottak 121 nemzet részvételével és 7134 sportolóval, akik közül 11-en tragikus körülmények között vesztették életüket.
XXI. 1976-ban Montreal adott otthont az olimpiának. Július 17. és augusztus 1. között 92 ország 6084 sportolója mérkőzött meg a kanadai ország versenypályáin.
XXII. 1980-ban a sokat vitatott Moszkva kapta meg a rendezés jogát. A július 19. és augusztus 3. között megrendezett olimpiát első alakalommal rendezte a szovjetunió. Összesen 23 sportág 5179 sportolója mérkőzött meg 203 versenyszámban. Moszkva már négy évvel korában is indult az olimpia rendezésért, ám csak ’80-ban kapta meg a rendezés jogát. Az afganisztáni bevonulás miatt több nyugati ország is távol maradt az eseménytől, többek között az Egyesült Államok nyomására. Sok ország összefogva indított közös csapatot, így összesen 81 nemzet versenyezett, míg 65 távol maradt.
XXIII. 1984-ben újra Los Angelesben rendezték meg az olimpiát, július 28. és augusztus 12. között. A négy évvel korábbi bojkottja miatt most a Szovjetunió és a tömbhöz tartozó többi ország maradt távol, kivéve Romániát. 140 ország 7000 versenyzője mérkőzhetett meg.
XXIV. 1988-ban Dél-Koreában, Szöulban tartották az olimpiát, szeptember 17. és október 2. között. Ez volt a második ázsiai olimpia. Összesen 159 nemzet 8391 sportolója vett részt a versenyen, melyről három ország, Etiópia, Kuba és Nicaragua is távol maradt a Dél- és Észak-Korea közötti konfliktus miatt.
XXV. 1992-ben Barcelona kapta meg a rendezés jogát, így július 25. és augusztus 9. között a Spanyol országban mérkőzhettek meg a sportolók. Összesen 169 ország 9356 sportolója vett részt a versenyen.
XXVI. 1996-ban Atlantában zajlott az olimpia. A torna július 19. és augusztus 4. között került megrendezésre. A jelöltek között sokan tartották esélyesnek Athént, aki 100 évvel korábban az első újkori olimpiának adott otthont, ezért is volt nagy meglepetés az Egyesült Államok városának győzelme. Az olimpián nagyon sok volt a szervezési hiba, így záróbeszédében a NOB akkori elnöke, Juan Antonio Samaranch meg is jegyezte, különleges volt a ’96-os olimpia. A nyitóünnepségre is több órás késéssel került sor, majd a 10 ezer sportolót egy szűk kapun át terelték buszaikhoz, melyből szintén nem volt elég, így sok sportoló csak hajnalban ért haza. A számítógépes hálózatokkal is sok volt a probléma, a szervezést pedig az FBI felügyelte, mégis felrobbant egy pokolgép az Olimpiai parkban.
XXVII. 2000-ben másodszorra rendezett versenyt Ausztrália, ezúttal Sydneyben. Szeptember 15. és október 1. között 200 nemzet 10651 sportolója vett részt.
XXVIII. Újra Athén rendezhetett olimpiát 2004-ben augusztus 13. és 29. között. A város olajágból font koszorúkat adott a győzteseknek, így elevenítve fel az ókori limpiák szellemét.
XXIX. 2008-ban volt a XXIX. olimpia, melynek a kínai Peking városa adott otthont. Augusztus 8. és 24. között 28 sportágban versenyezhettek a sportolók.
