Ország az USA „lágy altestén” – amerikai és kubai kapcsolatok
2014/11/26 11:47
1509 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

A szigetet Kr.e. 6. évezredtől kezdődően népesítették be az őslakók. Elnevezése a tainóktól származik, és az Antillák szigetei között központi helyére utalt. Ez a stratégiai helyzet és a gazdasági jelentőség emelte a szigetet több esetben is a nagyhatalmak érdeklődésének középpontjába.

Tobacco_drying_in_Pinar_del_Río_(01)

Kuba története 1898-ig

Kolumbusz 1492-ben, az első út alkalmával elérte partjait, gyarmatosítása 1510 után kezdődött el. Az őslakosság kipusztulása miatt a cukornádültetvényekre nagy számban hurcoltak be Nyugat-Afrikából fekete rabszolgákat. A dohány - mint másik fontos kiviteli cikk - termelése a XVII. századtól kezdődött el. A gazdasági konjunktúra hatására a helyi, kreol arisztokrácia megerősödött, és a spanyol hatalom folyamatos engedményekre kényszerült irányukban. 1817-ben például megszűnt a dohánymonopólium, majd egy évvel később engedélyezték a szabad kereskedelmet. A XIX. század első felében három elképzelés formálódott ki a szigetország sorsát illetően. Az első csoport hangadói a spanyol fennhatóság mellett álltak ki, de ezt a meglévőnél nagyobb autonómia biztosításával igyekeztek volna lazítani. A másik elképzelés a kubai kereskedelemben egyre nagyobb szerepet játszó USA-hoz való csatlakozásban látta a biztos jövő zálogát, míg a harmadik irány a teljes függetlenség lett volna. A század második felében kiformálódó Cuba Libre (Független Kuba) mozgalom nyíltan szembeszállt a gyarmatosítókkal, de végül külső támogatók nélkül nem voltak képesek céljukat elérni, ezért a reformokat ígérő spanyolokkal békét kötöttek 1878-ban. A nagyhatalmi játszmák azonban új helyzetet teremtettek, hiszen sem Nagy-Britannia, sem az USA külpolitikai terveibe nem fért bele egy független Kuba megalakulása.

Independencia_de_Cuba,_revista_la_flaca,_1873.

A függetlenségért vívott harc 1892-ben indult meg újra, a felkelés az egész országra kiterjedt. A spanyolok által felajánlott autonómiát azonban elutasították, ekkorra ez az alternatíva már nem bírt jelentős támogatással. 1898-ban az USA Maine nevű hadihajója a havannai kikötőben felrobbant (felrobbantották???), és ez casus belliként szolgált a spanyol-amerikai háború kitöréséhez. A háború - ahogy az várható volt - az USA győzelmével zárult, s bár a harcok Kuba függetlenségének kimondásával (1898. december 10. Párizs) zárultak, gyakorlatilag azonnal amerikai megszállás alá került a szigetország.

800px-10kMiles

USA és Kuba viszonya 1898 után

Az első amerikai megszállás 1902-ig tartott, ezalatt született meg amerikai nyomásra a guantánamoi katonai támaszpont bérbeadásáról szóló szerződés, és az ún. Platt-cikkely, ami biztosította az USA intervenciós jogát egy esetleges kubai belpolitikai válság idejére. A második megszállásra 1906 és 1909 között került sor egy újabb felkelés után. Az I. világháborút követő cukorválság (radikálisan csökkent a cukor világpiaci ára) a diktatórikus eszközök elterjedésének kedvezett. Az 1929-33-as gazdasági világválság tovább súlyosbította a helyzetet, sorozatos sztrájkok gyengítették a gazdasági teljesítményt. Bár az USA saját érdekei védelmében 1934 januárjában tengeri blokád alá fogta a szigetet, májusban a kongresszus hatályon kívül helyezte a Platt-cikkelyt. A II. világháború átmenetileg javított a gazdaság helyzetén, de annak végével az agrárválság és a hatalmas munkanélküliség szinte megoldhatatlan problémának bizonyult. Ennek egyértelmű jele volt, hogy kb. 300 ezer kubai telepedett át ekkor az USA-ba. F. Batista y Zaldívar diktatúrája ellen az ötvenes évek elején megindult felkelések végül 1959-ben hatalomra segítették a Fidel Castro és Che Guevara által vezetett baloldali mozgalmat.

538px-Fidel_Castro_-_MATS_Terminal_Washington_1959

Az ezen év májusában meghirdetett földreform értelmében a 400 ha-nál nagyobb birtokokat (köztük az amerikai vállalatok területeit is) kisajátították és szövetkezeti művelés alá vonták. Az USA embargóval reagált, aminek jegyében 1960-ban 95%-kal csökkentette a kubai cukor felvásárlását. A feszültséget tovább fokozta, hogy 1960 nyarán a hazai és a külföldi vállalatok államosítása is megkezdődött. 1961 januárjában az USA megszakította diplomáciai kapcsolatait Kubával, majd kezdeményezésére 1962-ben kizárták Kubát az Amerikai Államok Szervezetéből. 1961 áprilisában a CIA támogatott egy Castro ellenes felkelést, ez a hírhedtté vált Disznó-öbölnél lezajlott válság. Kuba belpolitikája ekkor egyértelműen a szocialista irányt vett, s az addig már a cukor piacának biztosítása érdekében a Szovjetunióval kiformálódó gazdasági kapcsolatok mellé a politikai szövetségkötés is napirendre került. A SZU-val kötött katonai megállapodás értelmében Kubába rakétákat és harci repülőket kezdtek el betelepíteni, ezért J. F. Kennedy, az USA elnöke elrendelte a szigetország tengeri blokád alá vételét. A két nagyhatalom végül olyan kompromisszummal zárta le 1962 októberében a kubai rakétaválságot, amelynek értelmében a Szovjetunió kivonta rakétáit a térségből, az USA pedig ígéretet tett, hogy nem indít több támadást a térség ellen.

John_Kennedy,_Nikita_Khrushchev_1961

A katonai akciók elmaradása mellett azonban az USA fenntartotta a gazdasági embargót, így próbálván gyengíteni az időközben szocialista - kommunista egypártrendszerű állam helyzetét, sőt a szocialista tábor szétesését követően, 1992-ben tovább szigorította a tilalmi előírásokat.

A guantánamoi támaszpont

A támaszpont Kuba délkeleti részén fekszik az azonos nevű öbölben. Az 1903-ban életbe lépett bérleti szerződés értelmében az USA haditengerészeti bázist létesített itt, a térségben első ilyen objektumként. Az 1959-es politikai fordulat után a Castro által irányított Kuba nem ismerte el ezt a szerződést, s a bérleti díjat azóta sem fogadják el. Ennek ellenére, amikor az Afganisztánban ejtett foglyok számára börtön létesítésére alkalmas helyet kerestek az amerikai vezetők, és választásuk Guantánamóra esett, akkor a felesleges diplomáciai összeütközések elkerülése érdekében kikérték Kuba hozzájárulását is a foglyok itteni elhelyezéséhez.

644px-Guantanamo

További érdekes oldalak:

Farkas Judit cikke