A bíborosoknak a tanácskozás ideje alatt szigorúan tilos a külvilággal felvenniük a kapcsolatot. Minden bíboros egy nevet ír a szavazólapra, jól olvashatóan, de úgy, hogy ne lehessen írását személyéhez köthetően felismerni. Ezután a papírt kétszer kell összehajtani, majd jól láthatóan felmutatni, majd az oltárra helyezett szavazóurnába dobni. Szavazáskor minden bíboros esküt tesz és főhajtással tiszteleg az oltár előtt. A szavazást követően megszámlálják a szavazólapokat, ha az nem egyezik a szavazók számával, a cédulákat elégetik és új szavazásra kerül sor. A bíborosi testületből sorsolással választott háromfős szavazatszámláló bizottság minden egyes lapot ellenőriz, majd a harmadik a jelölt nevét hangosan felolvassa. A szavazás végeztével újabb háromfős bizottság ellenőrzi a szavazatokat. Amennyiben nem kerül sor második körre, a megválasztott új pápa azonnal a katolikus egyház élére lép. Az új pápa megválasztásához kétharmados többség szükséges, amíg ez nincs meg, újabb szavazásokat tartanak. Naponta összesen négy szavazást lehet tartani, kettőt délelőtt és kettőt délután. Kilencedik eredménytelen nap után dönthet úgy a testület, hogy egyszerű többséggel választ egyházvezetőt.
A katolikus egyház mindenkori feje mindig fontos szereplője volt a történelemnek. Közülük kiválasztottunk néhányat, akik nevét sikereik vagy botrányaik miatt híressé vagy hírhedtté tett az utókor.
1. II. Szilveszter (999-1003)
A tudós pápa. Gerbert d'Aurillac néven született 945 körül a mai Franciaország Auvergne tartományában, Aurillac városában. Ő volt az első francia pápa. A hagyomány szerint Goethe róla mintázta Faust alakját. 963-ban belépett a bencés szerzetesrendbe, Saint-Geraud kolostorában tanulmányozva a Bibliát és más teológiai műveket. Szilveszter hároméves pontifikátusa alatt koronát küldött Istvánnak Magyarországra, engedélyt adott egy Gniezno központú lengyel püspökség felállítására, és felvette a kapcsolatot I. Vlagyimir kijevi nagyfejedelemmel (ur. 980-1015) is. Egyházi reformjai során próbálta felszámolni a szimóniát (egyházi hivatalok adásvételét), de szándékában állt a cölibátus bevezetése is, mivel a 10-11. század fordulóján az egyházi főméltóságok gyakran botrányos életet éltek, számos szeretőt és ágyast tartottak palotáikban. Szándékában állt az egyház tekintélyének helyreállítása.
2. IV. Szixtus (1471-1484)
Genovai földműves család gyermekeként született. Apja gyerekkorában a ferences szerzetesekhez adta, ahol kivételes tehetségnek bizonyul. Teológiát és filozófiát tanult Padovában, majd ismereteit további olasz városokban bővítette, tanulmányokat folytatott Bolognában, Páviában, Sienában és Firenzében.A della Rovere család első tagjaként vállalt pápai hivatalt, 13 éves pontifikátusa alatt hatalmas gazdagságot halmozott fel. A reneszánsz jegyében újjá varázsolta Rómát és nevéhez fűződik a vatikáni Sixtus-kápolna építtetése is. A Sixtus-kápolna a 19. század óta a pápaválasztó konklávé helyszíne.
3. VI. Sándor (1492-1503)
Spanyol születésű, eredeti neve Rodrigo Borgia, reneszánsz pápa, egyértelműen a pápaság legsötétebb alakja. Kiváló politikus és szónok, ugyanakkor kapzsi, nagyravágyó, erkölcstelen és ravasz. Az Egyházi államot Itália és az egész világ legbefolyásosabb fejedelemségévé akarta tenni, ennek elérése érdekében semmilyen eszköztől nem riadt vissza. Sándornak a krónikák szerint hat gyereke született, akiknek rangot és méltóságot adományozott. Halálát a legenda szerint arzénmérgezés okozta, más feltevések szerint viszont rosszullétét malária vagy római láz okozhatta. Az egykor nagy népszerűségnek örvendő pápa halálakor a Szent Péter-bazilika papjai megtagadták, hogy a templomban temessék el, ám a Borgiák nyomására végül négy pap engedett a család kérésének.
4. XIII. Gergely (1572-1585)
Reformerpápa, aki az ellenreformációt helyezte pontifikátusának középpontjába. Ellenezte a protestantizmust, megreformálta a papnevelést, nevét mégis a gregorián naptár bevezetése tette világszerte híressé. A naptárreformra azért volt szükség, mert a korábban használatos Julián-naptárban az év 365,25 nap volt, mely nem egyezett a csillagászati évvel. A Gergely-naptárt 1582-ben hirdették ki, s visszaállítását 1582. október 4-ében jelölték meg. A két naptár közötti eltéréséből adódóan ebben az évben tehát október 4-e után október 15-e következett. A Gregorián naptár újítása abban állt, hogy minden negyedik év szökőév, melyekben a február 29 napos, ezáltal egy év 365,2425 napos lett.
5. II. János Pál (1978-2005)
Karol Józef Wojtyła néven született a lengyelországi Wadiwicében, nevét IV. Károly magyar király után kapta. Több mint 100 utazást tett külföldre, minden eddigi pápánál nagyobb utat járt be. Rendkívül szerény volt, erkölcsi tanításában konzervativizmus, az emberi élet és méltóság melletti kiállás jellemezte. Beiktatásakor egyszerű ceremóniát kért, sosem utalt magára királyi többesként és nem viselt pápai tiarát. Ő volt a harmadik leghosszabb ideig hivatalban levő pápa. 2003-ban ő avatta boldoggá Kalkuttai Teréz anyát.
+1 XVI. Benedek (2005-2013)
Joseph Alois Ratzinger néven született Németországban Marktl am Innben, Nagyszombat napján.
„Ebből adódott, hogy a következő reggelen az éppen akkor megszentelt vízzel kereszteltek meg, abban az időben ugyanis még délelőtt ünnepelték ’húsvét éjszakáját’. Egész életemre meghatározó jelentőségű eseménynek tartom, hogy az újonnan szentelt víz első kereszteltje lehettem”
Ő celebrálta elődje, II. János Pál pápa temetési miséjét és ő nyitotta meg a pápaválasztó konklávét is. 2005. április 19-én választották pápává, ekkor Nursiai Szent Benedek után a XVI. Benedek nevet vette fel, s kijelentette, hogy a katolikus egyház fejeként elődje nyomdokain kíván haladni. 2013. február 11-én bejelentette lemondását, posztját február 28-ig töltötte be. Lemondását egészségi okokkal magyarázta.
